A fejlesztéspolitikának, azon belül a kohéziós, vagyis felzárkóztatási politikának nagyobb súlyt kell adni az Európai Unióban, ezért a jövő év első felében esedékes magyar EU-elnökségnek az a terve, hogy a témakört az úgynevezett általános ügyek miniszteri tanácsának napirendi témájává emelje - közölte szerdán Brüsszelben újságírókkal Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.
Az uniós tagállami kormányok közötti egyeztetési fórumok közül kifejezetten a fejlesztéspolitikára jelenleg egyetlen miniszteri tanácsi "formáció" sem szakosodott - ellentétben például a környezetvédelemmel, az energiaüggyel, vagy éppen a közlekedési ügyekkel, amelyek területén rendszeresen tartanak miniszteri tanácsüléseket.
Új hagyomány lehet
A magyarok azt tervezik, hogy a fejlesztéspolitikát az úgynevezett általános ügyek tanácsa elé utalják. Ez a tanács, amelynek ülésein rendszerint a külügyminiszterek képviselik saját országukat, az EU olyan stratégiai kérdéseivel foglalkozik, mint például az intézményi kérdések, vagy éppen az EU-bővítés. Az általános ügyek tanácsa elé utalással a fejlesztési ügyek magasabb politikai szintre kerülnek. Fellegi Tamás szerint a jelek arra mutatnak, hogy ezt a kialakítandó gyakorlatot a magyarokat követő lengyel uniós elnökség is alkalmazni kívánja majd, tehát e téren új hagyomány alakulhat ki.
A magyar miniszter megbeszélést folytatott Brüsszelben Johannes Hahnnal, a fejlesztési ügyek osztrák EU-biztosával, akivel egyetértettek abban, hogy a kohéziós politikát folytatni kell, forrásait - amelyek jelenleg az EU költségvetésének mintegy 35 százalékát teszik ki - meg kell őrizni. A kohéziós politikát szolgáló alapok önállóságát fenn kell tartani, beleértve a szociális alap önállóságát is - mondta Fellegi. Közölte, hogy ebben egyetértés volt Andor Lászlóval, a foglalkoztatási, szociális, illetve társadalmi összetartozási ügyekben illetékes magyar EU-biztossal folytatott megbeszélésén.
Átalakul a közbeszerzés
Fellegi Tamás elmondta, hogy az uniós fejlesztési források lekötését illetően Magyarország jól áll, de a lekötések során az előző kormány idején sok volt az átgondolatlanság, "ötletelés", a lekötések nem követték a gazdasági prioritásokat. A forrásátcsoportosítások, illetve szervezeti átalakítások lehetőségeiről a miniszter tájékoztatása szerint Hahn EU-biztos három dolgot kért Magyarországtól. Egyfelől rendbe kell tenni a közbeszerzési területet, másfelől javítani kell a monitoring és az audit tevékenységet, végül pedig lehetőleg egy csomagban kellene Brüsszelhez eljuttatni a forrás-átcsoportosításra vonatkozó magyar igénycsomagot.
A miniszter szerint ennek a csomagnak az átadása a jövő év elején esedékes, ami pedig a közbeszerzési területet illeti, a jövő év derekára akarják kidolgozni a teljesen új alapokon nyugvó rendszert. Az esztendő második felében következhet ennek a "tesztidőszaka", majd 2012. január 1-től teljesen új közbeszerzési rendszer működne Magyarországon.
A fejlesztési miniszter egy kérdésre válaszolva felfedte, hogy most is van példa uniós fejlesztési támogatások kifizetésének felfüggesztésére Magyarországgal szemben. A közlekedési operatív program keretében ugyanis az EU által szabálytalannak minősített sok közbeszerzési eljárás, illetve döntés, valamint a kifizetések szabálytalansága és a monitoring rendszer elégtelensége miatt felfüggesztették a 2007. január 1. és 2009. szeptember 15. közötti kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetéseket. Ennek feloldása érdekében a magyar kormánynak akciótervet kell kidolgoznia, azt Brüsszellel el kell fogadtatnia, majd végre kell hajtani.