"Olcsó trükk" a nyugdíjelterelés - interjú az Ifo gazdaságkutató intézet elnökével

A szűk körben kivetett adók sosem jók, a magánnyugdíj-pénztári befizetések állami kasszába irányítása pedig csak egy olcsó könyvelési trükk - mondta az [origo]-nak adott interjújában Hans-Werner Sinn, a legnagyobb német gazdaságpolitikai agytröszt, az Ifo gazdaságkutató intézet elnöke. Sinn szerint az ilyen trükköket meg kellene tiltani az Európai Uniónak, miközben a költségvetési fegyelmet a piacoknak kell kikényszeríteni.

Az Európai Unióban Németország képviseli a legszigorúbb álláspontot a költségvetési fegyelem ellen vétőkkel szemben, a német kormány azt is felvetette, hogy vonják meg a renitensektől a szavazati jogot. Sikerülhet ezt a szemléletet elfogadtatni a többi tagállammal?
- Sajnos nem sikerült elfogadtatni a javaslatunkat, de abban még reménykedem, hogy a csődbe ment országok megmentésére kidolgozott eljárás a német elképzeléseknek megfelelően alakul. Ugyanis ha egy ország annyira eladósodott, hogy képtelen visszafizetni a kölcsönöket, akkor megmenteni csak úgy lehet, hogy ha a pénzügyi mentőcsomagot azután kapja meg, ha a hitelezők már leírták a követeléseik egy részét, vagyis vállalják a rossz befektetéseikből adódó terhek egy részét.

Ez azért fontos, mivel csak ez a sorrend képes garantálni azt, hogy a megmentésre szánt pénz az eladósodott országhoz, nem pedig a hitelezőhöz kerül. Illetve ez a sorrend garantálhatja csak, hogy a hitelező ezen túl óvatosabb legyen, és jobban mérlegelje, hova teszi a pénzét. Tudatosítani kell bennük, hogy a pénzük egy része elúszik, ha az adós csődbe megy. Ha a sorrend az ellenkező, vagy azelőtt kapják meg az eladósodott országok a pénzügyi mentőcsomagot, mielőtt a hitelezők leírták volna a követeléseik egy részét, akkor a tőke továbbra is rossz irányba fog folyni.

Úgy tűnik, nehéz a politikusoknak egyetértésre jutni ebben a kérdésben. Nem inkább a piacoknak kellene kikényszeríteni a pénzügyi fegyelmet?
- A fiskális fegyelmet valóban nem lehet politikai úton kikényszeríteni. Amióta létezik a Stabilitási és Növekedési Egyezmény, a 3 százalékos hiányra vonatkozó szabályt pontosan 100 esetben sértették meg. 27 esetben el lehetett tekinteni a szankcióktól, mivel a renitens ország recesszióban volt, 73 esetben viszont valóban megsértették az egyezmény előírásait, tehát tényleg szankciókat kellett volna alkalmazni velük szemben. De még soha egyetlen esetben sem szabtak ki büntetést a hiánytúllépőkkel szemben. Egyszerűen nem működik az, hogy politikailag kényszerítsék ki a fiskális szigort, ha a renitensek, és akik a szankciókról döntenek ugyanazok.

Valóban a piacoknak kell kikényszeríteni ezt a szigort, és ezt csak úgy lehet, ha vannak olyan szabályaink, amelyek biztosítják, hogy csődbe mehetnek azok az országok, amelyek túlköltekeztek a rossz fiskális politikájuknak köszönhetően.

Túl sok pénzt adtak az elmúlt 10-15 évben olyan országoknak, amelyek nem fektették be a pénzt, de visszafizetni sem tudják. A puha költségvetési korlát szelleme uralkodott. Körülbelül 30 évvel ezelőtt Kornai János fogalmazta meg ennek az elméletét. Ő azt mondta, hogy a kommunizmus éppen a puha költségvetési korlát alkalmazása miatt fuccsolt be. Központi utasításra bármikor volt pénz, és úgy tűnt, nincs szűkösség. De ez csak illúzió volt, hiszen ha egy szektorba pumpálják a pénzt, akkor a többi szektortól veszik el a termelési lehetőségeket, és ez torzuláshoz vezet. Az pedig már a történelem iróniája, hogy a kapitalizmus újabb válsága ugyanúgy a puha költségvetési korlátot alkalmazó gazdaságpolitikai szemlélet miatt következett be. A puha költségvetési korlát sem a kommunizmusban, sem a kapitalizmusban nem működik.

Soros György szerint Németország az Európai Unió többi országára rákényszerített szigorú fiskális politikával csak magának tesz jót, a többi országot deflációba, majd ennek következtében gazdasági stagnálásba taszítja. Mit gondol erről az érvelésről?
- Teljesen elhibázott. Európa számára igenis létszükséglet a fiskális fegyelem. Egyes országok, köztük Magyarország is, túl sok hitelt vettek föl, ráadásul a problémát Magyarország esetében az is súlyosbítja, hogy sok ember devizában adósodott el. Soha nem szabad más ország devizájában eladósodni, mert fennáll a csődveszély, ha a saját deviza leértékelődik. Magyarországnak most jól jönne, ha leértékelhetné a devizáját, de azt a terhet már nem bírnák az adósok.

Hans-Werner Sinn villámlátogatásra érkezett, az interjúra is csak a repülőtérre felé menet volt ideje

Persze az unióban az igazi problémát a délnyugat-európai államok, azaz Portugália, Spanyolország és Görögország, illetve Írország jelentik. Ezekben az országokban túl nagy volt a tőkeimport, ami a gazdaság inflációs túlhevülését okozta az építőipari felfutásán keresztül, és emiatt romlott az ország versenyképessége. Aztán ez a lufi kipukkadt, és kiderült, hogy akkora a probléma, hogy egyedül nem tudják megoldani. Nehéz, ha nem folyik többé a pénz, és biztos mindenki jobban örülne, ha csak úgy ajándékba kapna egy kis tőkebeáramlást, de sajnos nem a Kánaánban élünk, senki sem fog jótékonykodni.

A deflációról szólva lehet, hogy igaza van Sorosnak - de az teljesen természetes, hogy ha valaki túl nagy lábon élt, akkor utána tartósan esik az életszínvonala, vagy legalábbis jóval lassabban fog emelkedni, mint a visszaesés előtt. Nincs más alternatíva. Görögországnak például azonnali deflációra lenne szüksége ahhoz, hogy újból versenyképes legyen.

Magyarország úgy akarja tartani magát az unió által előírt szigorú fiskális politikához és így a hiánycsökkentéshez, hogy nem csak az állami kiadásokat csökkenti, hanem egyes, általa jól jövedelmezőnek vélt szektorokra vet ki extra adókat. Ön szerint ez a jó írány?
- Ha egy ország többet költ annál, mint amire lehetősége lenne, akkor miután erre rádöbben, vagy csökkenti a kiadásait, vagy adókat emel. Hogy a kettő közül melyiket választja, az politikai döntés kérdése. Az biztos, hogy a deficitet az előírt szintre kell csökkenteni.

A nagyon specifikus tevékenységekre kivetett adók viszont sohasem jók. Egy adónak mindig a lehető legszélesebb körűnek kell lennie. Az ÁFA a legjobb adó. Az olyan nagyon széleskörű adók a jók mindig, amelyek nem okoznak torzulást az adórendszerben. De az adózás amúgy mindig fáj.

A kormány a hiánycsökkentéshez igénybe veszi az emberek 14 havi magánnyugdíj-pénztári befizetéseit is úgy, hogy azokat nem utalják tovább a pénztáraknak, hanem mennek az állami nyugdíjalapba. Erről mit gondol?
- Nem hallottam még erről, de nem hangzik túl jól. Ez ugyanaz, mintha kölcsönt venne föl az állam. Az állam és az állampolgárok is szegényebbek lesznek, miközben mégsem számít kölcsönfelvételnek, vagyis egy olcsó könyvelési trükkel állunk szemben, amit azért csinálnak, hogy kijátsszák az uniós szabályokat. Ezt meg kellene tiltani az uniónak.

Ugyanígy próbáltak mindenfélével trükközni az országok, amikor megszületett az euró. Egyik ország fantáziadúsabb volt, mint a másik. Olaszország például adót emelt, és azt mondta az állampolgároknak, hogy majd ezt visszafizetik, miközben a kormány valójában kölcsönt vett fel, de egyáltalán nem annak könyvelték el. Az uniónak meg kellene akadályoznia az ilyen trükközéseket.

Olyan német cégek hoztak a közelmúltban beruházásokat Magyarországra mint az Audi és a Mercedes. Számíthatunk még több hasonló beruházásra Németországból?
- Valószínűleg igen. Jól képzett, nyelveket beszélő munkaerő van Magyarországon, a bérek viszont jóval alacsonyabbak, mint Németországban. Ez a receptje a tőkevonzásnak, nem véletlenül szeretik a befektetők Magyarországot. Ráadásul autóipari-boom készül: Kínában mindenki olyan német prémium-kategóriás autókat akar vezetni, mint a Mercedes, az Audi vagy a BMW. Senki nem akar ott japán autót.