A piaci reakciók, egy-egy érintett részvény kivételével inkább pozitívak voltak, de a neves külföldi gazdasági lapokban vegyes értékelések jelentek meg Orbán Viktor miniszterelnök szerdai, új válságadókat bejelentő terveiről. A budapesti bejelentésekről jellemzően csak beszámolót közöltek a nagy nyugati lapok, de voltak olyanok is, amelyek rögtön véleményt is közöltek a magyar lépésekről - a hang az esetek többségében kritikus, de akadt olyan kommentár is, amely szerint az intézkedések ismertetése megnyugtathatja a piacokat.
A forint az Orbán beszéd után ha nem is lőtt ki, de erősödött, és csütörtök reggel is tartotta előnyét: az euró és a svájci frank keddhez képest 2, a dollár pedig közel 5 forinttal lett olcsóbb. A Budapesti Értéktőzsdén az új adónemmel érintett Magyar Telekom árfolyama nagyot esett, a BUX azonban emelkedeni tudott szerdán, a távközlési papír azonban tovább veszített az értékéből.
Orbán Viktor szerda délután jelentette be a gazdasági növekedés elindítását, a foglalkoztatás bővítését és a költségvetési hiány tartását célzó intézkedéseit. A kormányfő közölte: több mint 160 milliárd forintot fog beszedni a kormány a következő három évben a távközlési és enerigacégektől, valamint a kereskedelmi láncoktól. Felfüggesztik, illetve felülvizsgálják a PPP-szerződéseket, és novembertől havi 30 milliárdot spórolnának a nyugdíjrendszeren is.
Temetik a növekedést
A Bloomberg hírügynökség "Orbán adóterve elhalasztja a fájdalmas megszorításokat" címmel közöl írást. A cikkben megszólal David Oxley, a londoni Capital Economics feltörekvő piaci elemzője, aki azt mondta: a kétharmados parlamenti többség, majd a megnyert önkormányzati választás megadja az esélyt Orbán Viktor miniszterelnöknek a gazdaság alapos átalakítására. Oxley szerint a populista intézkedések után azonban fájdalmas döntéseket is kell hozni, hogy a közfinanszírozási rendszer fenntartható legyen. A Bloomberg cikke arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar államadósság a GDP 78,9 százalékára nő ebben az évben, ami a legmagasabb szint kelet-európai uniós tagok között.
Peter Attard Montalto, a Nomura Magyarországgal foglalkozó stratégája a BusinessWeeknek azt nyiltakozta: Orbán Viktor a kiadási oldalon történő csökkentést megtagadja, ehelyett inkább a költségvetés bevételi oldalát eltorzítja a válságadókkal, "az intézkedések lehetővé teszik, hogy Magyarország elérje a hiánycélt, ám a lépések nem tükröznek hiteles fiskális politikát és növekedésellenesek".
Szintén pesszimistán látja a képet Pasquale Diana, a Morgan Stanley elemzője, aki azt mondta: a bejelentett intézkedések valószínűleg nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy meggyőzzék a hitelminősítőket. "Magyarország gazdasága új irányba megy" - fogalmazott, és ő is hozzátette: a lépések növekedésellenesek és időszakosak.
A Financial Times felzárkózó piacokkal foglalkozó blogja azt írja, hogy az elemzők többnyire szkeptikusan viszonyulnak a válságadókhoz. A blog idézi a Danske Bank szakértőjét, Stanislava Pravdovát, aki szerint "az általános adózástól az ágazati adóztatás felé fordulás nem jó hír a befektetői hangulat számára. A költségvetés kiadási oldalának reformja sokkal pozitívabb üzenetet közvetítene a piacoknak".
Áremelés jöhet
Az Unicredit-csoport bécsi elemzője, Tóth Gyula szintén a Bloombergnek nyilatkozott, szerinte a cégek várhatóan áthárítják az adókat a fogyasztókra, hektikussá téve a fogyasztói keresletet és a gazdasági növekedést. Benoit Anne, a Société Générale elemzője szerint elképzelhető, hogy Orbán költségvetési terve nem lesz elég ahhoz, hogy fenntartsa a növekedést. A kormányzat mennyiségi elképzeléseket közölt, de az egyértelműen látszik a szakértő szerint, hogy a befektetők nincsenek meggyőzve. Benoit szerint a kiadások kontrolljával kapcsolatban eddig nem sok mindent látni.
Kedvezőbb véleményt fogalmazott meg Simon Quijano-Evans, a Credit Agricole feltörekvő piaci szakértője, aki közölte: még homályos, de tisztult a kép. A részletekre hétfőig kell várni. A kötvénypiacok viszonylag boldogok lehetnek" - mondta és hozzátette: a lépések eredményeként az ajtó nyitva áll a magyarországi kamatcsökkentés előtt.
A legjobb a forint A Bloomberg összefoglalója szerint a forint szeptember 8-a óta, mikor a magyar kormány bejelentette, hogy mindenáron tartani fogja az idei és jövő évi hiánycélt, 5,4 százalékkal erősödött. A magyar deviza ezzel a legjobb teljesítményt mondhatja magáénak a Bloomberg által figyelt 170 deviza között. |
A munkahelyeket féltik a multik
A Magyarországon működő cégek a beruházásokat, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést féltik az Orbán által bejelentett válságadóktól, amit a távközlési, az energetikai és a kiskereskedelmi nagyvállalatoknak kell majd befizetniük a költségvetésbe. Munkaadói szervezetek üdvözölték a bejelentést, míg a szinte biztosan érintett Tesco és Telenor képviselői súlyos aggályaiknak adtak hangot.
A magánnyugdíjpénztárak nagy többségét képviselő Stabilitás Pénztárszövetség szintén kritikusan fogalmazott Orbán terveivel kapcsolatban, burkolt államosításnak nevezve azt. A kormányfő szerdán bejelentette, hogy a magánpénztárak az elkövetkező 14 hónapban nem kapják meg a járulékból rájuk eső részt, és lehetővé teszik azt is, hogy a tagok visszalépjenek az állami rendszerbe.
A magán-nyugdíjpénztári rendszernek komoly problémát jelent a tagdíjak több mint egy éven át tartó elvonása, az állami rendszerbe való visszalépés kiterjesztése a kegyelemdöfést adhatja meg pénztáraknak, és az [origo] információi szerint a kormányzati szándék sem áll messze ettől.