Kritizálta az IMF a kormány nyugdíjtervét

Magyarországnak eddig az előnye volt a nyugdíjrendszere, a most tervezett változtatás csak rövid távon éri el azt a célt, amit a kormány vár tőle - mondta hétfői budapesti sajtótájékoztatóján az IMF delegációvezetője. A kormány képviselője jelezte, tisztában vannak vele, hogy az szja-csökkentés önmagában nem elég a foglalkoztatás növeléséhez.

Bátrak, de kockázatosak a magyar kormány tervei - mondta hétfői sajtótájékoztatóján Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi tárgyalódelegációjának vezetője. Bátrak, mert csökkentenék az adóéket a munkaerőpiac élénkítése végett, és kockázatosak, mert bizonytalan a gazdaság reakciója - magyarázta a szakember.

Az IMF-delegáció a pénzintézet éves gazdaságpolitikai konzultációjának lezárásaként érkezett Budapestre, új hitelmegállapodásról nem tárgyalt a kormánnyal.

Rosenberg: Az adócsökkentés nem csodaszer

Rosenberg szerint az ágazati válságadók kifutásával kérdéses lesz a deficit mértékének tarthatósága. Az egykulcsos adót általában véve jó ötletnek nevezte, de megjegyezte, önmagában valószínűleg nem lesz túl nagy hatása a foglalkoztatásra, "egyéb reformok nélkül ez nem megoldás".

A kormány nyugdíjátalakítási terveiről azt mondta, az eddig megismert elképzelés (a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak elvonásáról) rövid távon javítja ugyan az államháztartás egyenlegét, de hosszú távon nem azt az eredményt hozza, amelyet a kormány vár tőle. Ezért Rosenberg óvta a kormányt az átalakításnak ettől a módjától.

Christoph Rosenberg (IMF), Karvalits Ferenc (MNB), Kármán András (NGM), Nátrán Roland (NGM)

Meginoghat a befektetők bizalma

Magyarországnak eddig előnye volt a nyugdíjrendszere, a második nyugdíjpillér forrásainak elvonása azonban hosszú időre megingathatja a befektetők bizalmát - jelentette ki az IMF delegációvezetője. A valutaalap elérhetőnek tartja az idei 3,8 százalékos GDP-arányos hiányt. 2010-re 1, 2011-re pedig 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A kormány jövőre valamivel magasabb, 3 százalékos növekedést vár.

"Hasznos és konstruktív megbeszélésnek" nevezte az IMF-küldöttséggel folytatott tárgyalást Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Hozzáfűzte, vannak még nyitott kérdések, de ha összeáll a költségvetés, a kormány természetesen tájékoztatja az IMF-et.

A kormány tisztában van vele, hogy a foglalkoztatásban az áttöréshez csak szükséges, de nem elégséges feltétel az alacsonyabb adó. Ezért tervezi egyebek mellett az Út a munkához program átalakítását, a duális szakképzés bevezetését, a természettudmányos képzés erősítését, a részmunkaidős és szezonális foglalkoztatás támogatását - mondta Kármán.

Lesznek strukturális átalakítások

Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi irodavezetője szerint a devizahitelesek problémája szempontjából a trendforduló csak 2011-ben várható, de a bankszektor stabil, az MNB stressztesztje szerint is. A bankadót hosszú távon az uniós szabályokhoz kell igazítani, ez segítené a hitelezést és így a növekedést is - jelentette ki Ivascsenko.

Kármán András közölte, a kormány egyetért a bankadó uniós rendszerbe illesztésével 2013-tól. Azt mondta, a strukturális átalakítások kiválthatják a különadókat - olcsóbb és hatékonyabb közigazgatás kialakítását, az állami vállalatok átszervezését, a közmunkaprogramok új alapra helyezését és a szociális kiadások célzottabbá tételét ígérte.

Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke - lényegében főnöke, Simor András kamatdöntés után elhangzott szavait visszhangozva - arra emlékeztetett, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszert érintő tervek megvalósulásuk esetén növelik az állam összes adósságát. A különadók mértékét érzékeltetve Karvalits azt mondta, ha az érintettek száz százalékban áthárítanák a pluszterheket, az 1 százalékkal dobná meg ez inflációt.