November végére elkészül a megújuló energia cselekvési terv

Várhatóan november 30-ig készül el Magyarország megújuló energiával kapcsolatos cselekvési terve. Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint 1300 milliárd forintnyi befektetésre lesz szükség a célok megvalósításához, melyet 80 százalékban a tőkepiacok finanszíroznának.

November 30-ra készülhet el a nemzeti megújuló cselekvési terv, amelyben a kormány világos iránymutatást kíván adni a hazai és a külföldi befektetőknek, hogy 2020-ig milyen ütemezésben, mely megújuló források fejlesztését kívánja támogatni - mondta az energiainfo.hu-nak Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára.

Szeptember végén az Európai Bizottság levélben figyelmeztetett több uniós tagállamot, köztük Magyarországot, mert a meghosszabbított határidőre sem küldték meg Brüsszelbe a megújuló energiával kapcsolatos nemzeti cselekvési tervüket. Az eredeti határidő június 30. volt, amit szeptember 30-ig hosszabbítottak meg. A programnak azt kell tartalmaznia, hogy Magyarország miként akarja elérni a számára 2020-ra előírt 13 százalékos megújuló energiaforrás arányt.

Az energiainfo.hu-nak nyilatkozva Olajos Péter azt mondta: a kitűzött célok megvalósításához mintegy 1300 milliárd forintnyi befektetésre lesz szükség. Ezt 20 százalékban hazai és uniós forrásokból, 80 százalékban a tőkepiacokról - részben nemzetközi pénzügyi szervezetek és alapok, egyebek mellett az Európai Beruházási Bank (EIB) részvételével - látja finanszírozhatónak a kormány.

"Hatalmas mennyiségű szabad tőke van a piacon, amely a helyét keresi. A zöld gazdaság vonzó befektetési terület lehet" - mondta Olajos Péter az energiainfo.hu-nak, hozzátéve, hogy az államnak olyan környezetet kell teremtenie, hogy a külföldi befektetők számára megérje Magyarországon befektetni.

Olajos szerint egy megújuló jogszabályra lenne szükség, és tarthatatlannak tartja azt a mai állapotot, hogy a megújuló forrásokra, a zöldenergia hasznosításra ma 120-130 jogszabály, rendelet vonatkozik. Példaként említette, hogy míg egy biomassza erőmű létesítéséhez Magyarországon 52 engedély szükséges különböző hivataloktól, Németországban ezt egyablakos rendszerben el lehet intézni. Olajos Péter szerint a biomassza, a biogáz és a geotermális energia az, amelyekben Magyarországnak nagyon komoly lehetőségei vannak, miközben a zöldenergiák mellett az atomenergiának hosszú távon rendkívül fontos szerepe lesz az ország energiaellátásában.