Simor és az MNB kiállt a magánpénztárak mellett

Simor András jegybankelnök egy sajtótájékoztatón személyesen, az MNB monetáris tanácsa hivatalos állásfoglalásában védte meg a magán-nyugdíjpénztári modellt hétfőn. A parlament gazdasági bizottságán átment a törvényjavaslat.

Akkor lenne reális a magánnyugdíjpénztárak és az állampapírok hozamának összehasonlítása, ha valóban rendelkezésre állt volna az ügyfelek számára ilyen befektetési döntés - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank monetáris tanácsának hétfői, kamatdöntő ülése után tartott sajtótájékoztatón.

A jegybankelnök az újságírói felvetésre adott válasszal lényegében a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János szavaira reagált, aki a parlament hétfői ülésén, napirend előtti felszólalásban beszélt arról, hogy a pénztártagok jobban jártak volna, ha a pénzüket egyszerűen állampapírba fektetik.

Simor András azt is elmondta a kormány nyugdíjterveiről, hogy az állam összes adósságát (tehát nem a klasszikus értelemben vett államadósságot, hanem az állam összes jövőbeni elkötelezettséget) növeli, hogy a folyó hiány finanszírozására használják a befizetéseket.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a pénztárak a hosszú lejáratú kötvények és a jelzáloglevelek legnagyobb vevői voltak, a hozzájuk befolyó összeg felét költötték ilyen eszközök vásárlására. Mivel most 14 hónapra eltűnnek erről a piacról, nagyjából 180 milliárd forinttal csökken az állampapírok iránti kereslet, amellyel az Államadósság-kezelő Központ még nyilván számolt a 2011-re kidolgozott finanszírozási tervében. A keresletcsökkenés megemelheti a hozamokat, vagyis drágíthatja az államadósság finanszírozását.

Kiállt magánpénztárak mellett az MNB

A kamatdöntő ülés után kiadott közleményében a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kiállt a magánpénztárak mellett. A költségvetés folyó finanszírozásának problémáit még átmenetileg sem szabad a nyugdíj-megtakarítások terhére orvosolni, a magánnyugdíjpénztárak működésének hiányosságait nem a rendszer felszámolásával, hanem szabályozói eszközökkel, a verseny erősítésével célszerű kezelni - áll egyebek mellett az állásfoglalásában.

"A nyugdíjrendszer stabilitása önérték. A jelenlegi hárompilléres nyugdíjrendszer elősegíti a kockázatok megosztását, összességében biztonságosabb, kiszámíthatóbb nyugdíjakat eredményez" - szögezi le a dokumentum, hozzátéve, hogy a pénzügyi intézményrendszer stabilitása alapvető feltétele a kiszámítható gazdasági környezetnek.

A három pilléren alapuló nyugdíjrendszer megteremtése a rendszerváltás utáni közpénzügyi politika egyik legnagyobb hatású, előremutató, a társadalom öngondoskodását, az egyén önálló felelősségvállalását erősítő lépése volt - hangsúlyozza a monetáris tanács. Az állásfoglalás szerint a járulékalapú állami és a tőkefedezeti elven működő magánpénztári nyugdíjrendszer kiegészíti egymást, ez segíti a kockázatok megosztását.

Stabilitási kockázatok

A jegybank legfőbb döntéshozó testülete úgy véli, a tőkefedezeti elven alapuló magánnyugdíj-pénztári rendszer képes függetleníteni a nyugdíjkifizetéseket és a rendszer fenntarthatóságát a demográfiai folyamatoktól, így lehetővé teszi, hogy a nyugdíjrendszer az idősek arányának várható növekedése mellett is kiszámítható és stabil maradjon. Emellett korlátozza annak a lehetőségét, hogy az állam rövid távú politikai vagy költségvetési érdekek mentén időről időre változtasson a nyugdíjrendszeren, és így csökkentse a jövőbeli kifizetések kiszámíthatóságát.

A magánnyugdíj-pénztári rendszer kiszámítható működésének veszélyeztetése csökkenti a hosszú távú megtakarításokba vetett bizalmat, az egyéni életpályák kiszámíthatóságát, és erősíti a társadalomnak az állami újraelosztástól való függését. A nyugdíjrendszer jelentős átalakítása ezért stabilitási kockázatokat jelenthet - áll a monetáris tanács állásfoglalásában, amely megemlíti azt is, hogy ha az állam a nyugdíj-megtakarításokat a költségvetés hiányának finanszírozására költi el, az növeli az államháztartás fenntarthatóságának kockázatát, és így rontja a gazdaság növekedési kilátásait.

A választás szabadsága

A parlament gazdasági bizottsága korábban a kormánypárti és a jobbikos képviselők szavazataival jóváhagyta a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételét és általános vitára alkalmasnak találta azt. A bizottság ülésén Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott a választás szabadságával indokolta a törvényjavaslat benyújtását, Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára pedig azt mondta: a pénztárak átlagportfóliója szerint lehetne áthozni a vagyont a tisztán állami rendszerbe, és nemcsak az állampapírt vagy a készpénzt, hanem az egyéb típusú eszközöket is.

Kovács Tibor (MSZP) egyszerű lopásnak nevezte az eljárást, mondván, nem lát garanciát a tagok kompenzációjára. Hozzátette, a javaslat alkotmányellenes is, mert a részletek kidolgozására, vagyis olyasmire hatalmazná fel a kormányt arra, amit törvénynek kell szabályoznia. Kiemelte, hogy az állami nyugdíj nem örökölhető, a pénztárak pedig összességében, az eddigi bő 10 évüket nézve, az infláció feletti hozamot teljesítettek.

Visszalépni, de hova

Az LMP-s Scheiring Gábor szerint itt csak a szabadság illúziójáról van szó, mert a polgár ugyan visszaléphet, de nem tudja, hogy pontosan hova. Tisztázatlan ugyanis, hogy ki lesz az állam részéről a kezelő szerv, illetve hogy az átvitt vagyont milyen rendszerben fogják kezelni.

A bizottság alelnöke, a jobbikos Pősze Lajos azt mondta, a pénztárak a válság előtt magas kamatok mellett helyezhették ki a rájuk bízott vagyont, olyan környezet azonban nem lesz többé, ahol ez újra lehetséges lenne. Párttársa, Hegedűs Tamás azt firtatta, mi garantálja, hogy az átmenet időszakában gondos gazdák lesznek a pénztárak.

A helyettes államtitkár az alkotmányossági aggályokra azt felelte, ha az előző ciklusban lehetővé tett, a korhatártól függővé tett visszalépési lehetőség nem volt alkotmányellenes, akkor ez sem lehet az. A garanciákról annyit mondott, az állami rendszer a mindenki hatályos szabályok szerint fog működni. Selmeczi Gabriella a pénztárak 40 milliárdos működési költségét sokallotta, az örökölhetőségről pedig megjegyezte: az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás révén az állam ezt tulajdonképpen biztosítja.

Pereket indítana az MSZP

Büntető- és polgári pereket indít az MSZP, ha az Országgyűlés elfogadja a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket érintő törvényjavaslatokat - jelentette be Szanyi Tibor. Az MSZP elnökségi tagja hétfői sajtótájékoztatóján bűncselekménynek nevezte "azt, amire az Országgyűlés kétharmados kormányoldala készül". Azt mondta, sikkasztás az, amikor valaki a rábízott értéket eltulajdonítja vagy azzal sajátjaként rendelkezik. Szanyi Tibor úgy látja, mivel várhatóan több száz képviselő fogadja majd el a törvényjavaslatokat, ez a bűnszövetség fogalmát is kimeríti.