"Az állami nyugdíjrendszer távolról sem olyan hatékony és biztonságos, mint ahogy azt most a kormány a magán-nyugdíjpénztári befizetések befagyasztása kapcsán állítja - idézi a Stabilitás Pénztárszövetség pénteki közleménye Juhász Istvánnét, a szervezet főtitkárát.
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy a kormány tervei szerint idén november 1-jétől 14 hónapon át a társadalombiztosítás nyugdíjkasszájába irányítja a magánpénztári befizetéseket, és hamarosan lehetővé teszi az átlépést az állami nyugdíjrendszerbe.
A kilencvenes évek közepén az állami nyugdíjrendszerben szükségessé vált drasztikus kiigazítások közel 40 százalékos negatív hozamot jelentettek a járulékfizetőknek. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának több mint felét eltüntette, és ilyen a 2009-es Bajnai-csomag, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét - áll a közleményben.
A pénztárszövetség szerint a Tárki: Éves hozamok a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben Magyarországon című tanulmányából - melyet a kutatócég a Stabilitás megbízásából készített - kiderül, hogy az állami nyugdíjpillér sem tudja kikerülni a válságok hatásait. "A kilencvenes évek eleji foglalkoztatási válság jóval nagyobb veszteséget okozott a felosztó-kirovó rendszerben, mint a 2008-as tőkepiaci válság a magánpénztárakban" - állítja a főtitkár.
"Mivel az állami nyugdíjrendszer sem képes biztos hozamokat garantálni, ezért fontos, hogy a kockázatokat megosszuk, és a magán-nyugdíjpénztári pillérre is támaszkodjunk" - vonja le a kutatás eredményei alapján a következtetést a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára.
A szövetség közleménye felidézi, hogy tagjai 2009-ben ledolgozták a pénzügyi válság során elszenvedett veszteségeiket: az egyes, választható portfóliók 12-25 százalékos súlyozott átlaghozamot értek el.