Intő példa lehet a kormánynak a szlovák nyugdíjfiaskó

Szlovákiában az utóbbi négy évben kétszer is lehetővé tették a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, hogy lépjenek vissza az állami rendszerbe, de a biztosítottaknak csak alig több mint tizede hagyta el a kasszákat. Pedig Robert Fico kormánya mindent megtett a sikerért: a már Magyarországon is ismert magánnyugdíj-ellenes érveken túl egy kompromittálónak szánt videófelvételt is bevetettek a második pillér ellen.

"A kormány reklámokkal, szóróanyagokkal igyekezett meggyőzni az embereket a visszalépésről. Az érvek a kifejezések szintjéig hasonlítottak azokra, amelyeket Magyarországról hallani, őrületes az áthallás: a nyugdíjtőzsde, a kapitalizmus-ellenes hangok, a megtakarítás kockázatainak támadása itt is megjelent" - emlékezett vissza Sidó Zoltán, szlovákiai magyar újságíró a szlovákiai magánnyugdíjpénztárak ellen indított, 2006 és 2010 közötti kormányzati támadásokra, amelyek azt a célt szolgálták, hogy a biztosítottak lépjenek vissza az állami rendszerbe.

A kormány célja Magyarországon is hasonló, Orbán Viktor kormányfő be is jelentette, hogy a kormány a nyugdíjpénzek biztonságának megőrzése érdekében azt javasolja, hogy az érintettek lépjenek át a biztonságos állami nyugdíjrendszerbe. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő ezt azzal egészítette ki, hisznek abban, hogy "az emberek a biztonságos nyugdíjfizetést fogják választani, és visszalépnek az állami rendszerbe, amennyiben pedig ez így történik, akkor könnyen előfordulhat, hogy okafogyottá válik arról beszélni, hogy 2011 után lesz-e bármiféle állami átutalás" (a magánkasszákhoz - a szerk.).

A célok és az érvek is hasonlítanak, de a magyar kormány jó eséllyel nem lenne megelégedve a szlovákiai eredményekkel - Szlovákiában ugyanis négy év alatt másfél millióból mindössze 170 ezren léptek vissza a magánnyugdíjpénztárakból a tisztán állami nyugdíjrendszerbe, pedig Robert Fico kormánya komoly kampányt folytatott, eltörölte a pályakezdők kötelező pénztártagságát és megnövelte a kötelezően a kasszáknál eltöltendő időt is. "A kormány próbálta elbizonytalanítani az embereket, a pénztárak pedig azzal érveltek, hogy ez mindenkinek a saját befektetése, és sokakat meggyőzött ez az érv" - mondta az [origo]-nak Peter Socha, a szlovákiai Nyugdíjpénztárak Szövetségének elnöke.

Hasonló érvek

"Mindenki maga vállalja a felelősséget, ha a második pillérben marad, figyelmeztetünk mindenkit, hogy a kormány nem egyenlíti majd ki a nyugdíjpénztárak veszteségét, és az ügyfeleket sem kárpótolja, ha az alacsony hozam miatt káruk keletkezik" - két évvel ezelőtt Robert Fico, az akkori szlovák miniszterelnök így próbálta meggyőzni a magán-nyugdíjpénztári tagokat, hogy lépjenek vissza az állami rendszerbe.

A fenti érvelés kisértetiesen hasonlít arra, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök használt október 19-én, amikor az RTL Klubnak adott interjújában azt mondta: "Magyarországon sokan nem tudják, hogy a magán-nyugdíjbiztosítóknál kezelt pénzek mögött nincs állami garancia. Sokan azt gondolják, ha a megtakarításukat elbukják, akkor az állam helytáll, de ez tévedés." Az is közös pont, hogy mind Szlovákiában, mind Magyarországon a választás szabadságával érvelve mentek neki a magánnyugdíjpénztár-választási kötelezettségnek. A Fico-kormány megszüntette a pályakezdők kötelező magánnyugdíjpénztár-választását, Magyarországon pedig Selmeczi Gabriella miniszterelnöki megbízott önálló indítványaként terjesztette a parlament elé az erről szóló javaslatot - a kormánypárti képviselők hétfőn meg is szavazták az előterejesztést.

Két kapunyitás

Robert Fico a kormányon töltött négy év alatt kétszer is több hónapra megnyitotta a lehetőséget az állami rendszerbe való visszalépésre: legutóbb a válság legsúlyosabb hónapjai alatt, 2008. november 15. és 2009. június 30. között, előtte pedig 2008 januárja és júniusa között. A két kapunyitás egyike sem volt azonban sikeres a Fico-kormány szempontjából, a jelek szerint a saját megtakarítás vonzóbbnak bizonyult az állami biztonságnál.

Az első lehetőségnél másfél millióból 103 ezren léptek át az állami rendszerbe, de közben 21 ezer új belépő a magánnyugdíjat választotta. A második alkalommal körülbelül 66 ezren léptek vissza az állami rendszerbe, ami nem csak az első átlépési számnál volt kisebb, hanem a kormány hivatalos várakozásánál is - a kabinet ugyanis úgy tervezte meg a helyi nyugdíjalapot kezelő Szociális Biztosító költségvetését, hogy 150 ezer átlépővel számolt. "Nem olyan kevés az összesen csaknem 170 ezer átlépő, de az tény, hogy a kormány jóval többre számított" - mondta Peter Socha.

Terebélyesedő nyugdíjhiány

A 2010-ben hatalomra jutott új szlovák kormány jóval barátibb kapcsolatban van a magánkasszákkal, mint elődje (az új kabinet vezetője, Iveta Radicova 2005-ben, a második nyugdíjpillér indulásakor szociális miniszter volt), de az egyre terebélyesedő nyugdíjhiány miatt Pozsony már bejelentette: átmeneti jelleggel elképzelhetőnek tartja, hogy a bruttó bért terhelő, az állami és a magánszámlára kerülő járulék jelenlegi 9-9 százalékos aránya 12-6 százalékra változzon (ezt a változtatást már a Fico-kormány is tervezte, de végül nem lépte meg).

Adminisztratív támadás

A Fico-kabinet nemcsak a tagok átcsábításával, hanem adminisztratív úton is nehezítette a magánnyugdíjpénztárak életét. A pénztártagok hozamát - a megnövekedett költségek miatt - például érezhetően csökkentette a Fico-kormány azon rendelkezése, amely szerint a pénztárak fenntartóinak nem ötévente, hanem hathavonta kell felülvizsgálatot tartaniuk a hozamokról, és ha negatív eredményt mérnek, a különbözetet saját pénzükkel kellett fedezniük. A lépés az alacsony kockázatú befektetések felé terelte a pénztárakban kezelt tőkét, amivel viszont a jobban teljesítő, de némileg kockázatosabb befektetésektől estek el az ügyfelek. Ráadásként a társaságok működési költségeit is korlátozták.

Sokak számára vált hátrányossá a második pillérben maradás azzal, hogy 10-ről 15 évre emelték a kötelező megtakarítási időszakot, vagyis a pénztáraknál minimálisan eltöltendő időt. A döntés következménye az volt, hogy a második körben a 66 ezer kilépő között a 40 és 50 év közöttiek voltak a legnagyobb arányban, hiszen nekik a nyugdíjba menetel viszonylagos közelsége miatt már nem érte meg egy túl hosszúra nyúló rendszerben maradniuk.

Kemény szavak

Robert Fico kormánya egy, a magyar nyugdíjvitában egyelőre nem ismert fegyvert is bevetett a magánkasszák ellen. Az Új Szó felvidéki lap szerint egy alkalommal az akkori kormánypárt vezetője egy videófelvételt is bemutatott újságíróknak, amelyet a nyugdíjpénztárak ellen használt fel. A felvételen Jozef Paska, az ottani nyugdíjpénztárak szövetségének elnökségi tagja énekes-színésznőnek öltözve "a magas nyugdíjak okozta édes bódulatról" énekelt.

Fico az újságírókkal is megütközött nyugdíjügyben: 2008 februárjában egy vitában prostituáltnak nevezte egyes orgánumok képviselőit. Az újságírók ugyanis azt állították, hogy a szociális minisztérium által publikált elemzés ellentmond a kormány nyugdíjpénztárakról szóló nyilatkozatainak.