A harmadik negyedévben 1,6 százalékkal növekedett a magyar GDP az előző év azonos időszakához képest - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint pedig az előző negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék. Az adat előzetes becslés, korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.
A növekedés elsősorban az export jó teljesítményének köszönhető, az [origo]-nak nyilatkozó elemzők szerint, de a beruházások és a belső fogyasztás területén bekövetkezett szerény javulás is javította a teljesítményt. A negyedik negyedév is jól alakulhat, a következő évre azonban sok a bizonytalanság.
Legutóbb 2008-ban volt hasonló
A harmadik negyedéves növekedési adat meghaladja a várakozásokat: a Napi Gazdaság által megkérdezett piaci szakértők ugyanis 1,3 százalékos bővülést jósoltak. A Reuters októberi felmérése pedig 1,1 százalékos fejlődést jelzett előre, a hírügynökség által megkérdezett elemzők között volt, aki 2,2, illetve 0,1 százalékos bővülést prognosztizált, vagyis elég nagy volt a szórás a becslések között.
Hasonló mértékű növekedésre legutóbb, 2008 harmadik negyedévében volt példa, a válság begyűrűzése előtt. Azt követően öt negyedéven keresztül visszaesést mutatott a statisztika, 2010-ben viszont pozitív tartományba került a mutató, az első negyedévben mért 0,1 százalékos növekedés után a másodikban 1, a harmadikban pedig 1,6 százalékkal növekedett a GDP.
A Reuters konszenzusa szerint egyébként, idén 0,8 százalékos bővülés várható, jövőre pedig 2,6 százalékkal gyarapodhat a magyar GDP. A kormány, pontosabban a nemzetgazdasági tárca, a piaci szakértőknél optimistább, a minisztérium november elején ismertetett prognózisa az idei 0,8 százalékos fejlődés után jövőre 3 százalékos bővüléssel számol. (A tárca 2012-ben 3,5 százalék, 2013-ban 5 százalék, 2014-ben pedig 5,2 százalékos növekedést vár.) A Magyar Költségvetési Tanács, szintén november 8-án közzétett előrejelzése 2010-re 0,9, jövőre pedig 2,8 százalékos emelkedést valószínűsít, ez pedig megygezik a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében foglalt előrejelzéssel.
Megállt a forintgyengülés A GDP adat megjelenése után nem gyengült tovább a forint. 10 óra után néhány perccel az euróért 277,10 forintot kértek a kereskedők, szemben a reggeli 277,50 forinttal. Ezzel párhuzamosan a frank jegyzése 209,40 forintról 208 forintra, a dolláré 204 forintról 202,70 forintra csökkent. Kolba Miklós, az ING devizaüzletág-vezetője elmondta: a kedvező GDP-adat minimális optimizmust hozott a piacra, ezért erősödött szerény mértékben a forint, de jelentős erősödésre nem lehet számítani a bizonytalan befektetői hangulat miatt. "Az 278 forintos euróárfolyam amúgy is erős ellenállás, ezért onnan viszonylag könnyen visszapattnhatott a forint. "Az adat leginkább arra jó, hogy megtartsa a forintot, az erősödéshez kevés elspősorban a kedvezőtlen nemzetközi hangulat miatt, a dollár ugyanis erősödött az euróval szemben, ez pedig nem jó a forintnak" - tette hozzá Kolba. |
Bizonytalan jövő
"Telitalálat" - mondta az [origo]-nak Suppan Gergely, arra célozva, hogy az 1,6 százalékos növekedés pontosan azonos volt az általa előrejelzett adattal. A Takarékbank elemzője úgy véli, a növekedés alapvetően a beindult magyar exportnak, azon belül a külpiacokra termelő iparnak köszönhető, de minimális mértékben hozzájárult a fogyasztás bővülése, amit a kiskereskedelem adatai támasztanak alá. Némileg élénkült a beruházás is Magyarországon, ami egyelőre még csak úgy érzékelhető, hogy az építőipar már "csak" 5 százalékkal esett vissza, miközben a korábbi adatok 15-20 százalékos csökkenést mutattak. Suppan Gergely úgy véli, hogy a lendület kitart az utolsó, negyedik negyedévben is, ezért az alacsony bázisnak, és a negyedéves szinten mért, további növekedésnek köszönhetően, a mostani 1,6 százalékosnál is nagyobb bővülésre számíthatunk.
Kollégájához hasonlóan nyilatkozott Németh Dávid, az ING elemzője, aki elmondta, alapvetően az export adott erőt a gazdaságnak, de a beruházások és a belső fogyasztás is szerény javulást mutatott. A negyedik negyedévben fennmarad az export jó teljesítménye, inkább az a kérdés, hogy a karácsonyi szezon milyen mértékben befolyásolja majd a GDP-t, a jelenlegi helyzet alapján az éves növekedés 0,7-1 százalékos lehet.
"Jövőre már valamivel kedvezőtlenebb a kép, szerintem az export kevésbé járul majd hozzá a gazdaság növekedéséhez - mondta Németh Dávid és hozzátette: a 2011-es növekedés elsősorban attól függ, hogy a lakosság fogyasztása és a foglalkoztatottság hogyan alakul majd. Az szja-csökkentés miatt több marad az emberek pénztárcájában, ám nem szabad elfelejteni a sávjci frankból adódó kockázatot, amit jelenleg nem lehet megjósolni. Ha a frank árfolyama erősödni fog a forinttal szemben, akkor a háztartásoknál maradó többletet felémeszthetik a törlesztőrészletek - tette hozzá Németh Dávid. Samu János, a Concorde elemzője szerint a friss adatból a jövőre nézve nem lehet túl mély következtetéseket levonni, ha csak annyit nem, hogy az idei magasabb bázis picit mérsékelheti a 2011-re szóló becsléseket.