A nyugdíjelterelés miatt alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett a Stabilitás

A magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól a Stabilitás Pénztárszövetség. A szervezet azt tanácsolja a pénztártagoknak, hogy amíg a kormány nem tisztázza  a részleteket, amelyek alapján mindenki egyénileg ki tudja számolni, melyik rendszerrel jár jobban, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe; az átlépés ugyanis egyirányú, a visszatérés a magánpénztári rendszerbe a jelenlegi információk szerint nem lesz lehetséges.

A magánnyugdíjpénztárak száz százalékát képviselő szervezet álláspontja szerint a köztársasági elnök által kedden aláírt törvények egyaránt sértik a jogállamiságot és a tulajdonhoz fűződő jogokat, miközben visszamenőleges hatályú rendelkezéseket tartalmaznak, ezért a szervezet a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól - közölte a szervezet szerdán.

A kormány nyugdíjterveit október 25-én szavazta meg az országggyűlés. Az új törvények értelmében a munkavállalók 8 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíját 14 hónapig, 2011 végéig elvonják és az állami nyugdíjkasszába irányítják át. Az Orbán Viktor miniszterelnök által a kormány második gazdasági akciótervének részeként bejelentett lépés havonta 30 milliárd forinttal enyhíti a költségvetés terheit. A javaslat nem rendelkezik arról, hogyan írják jóvá később a tagok 14 havi befizetéseit.

Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára szerint a vitatott törvény a kötelező nyugdíjrendszer alkotmányosan védett intézményrendszerébe, szerződéses viszonyaiba avatkozik be alkotmányos indokok nélkül.

Alkotmányossági aggályok

A magánnyugdíjpénztár tagja ugyanis - akár jogszabályi kötelezés, akár saját döntése alapján lépett be a pénztárak valamelyikébe - tulajdonosa az egyéni számláján felhalmozódó összegnek, de tagsági jogviszonya alapján egyidejűleg tulajdonosa a magán-nyugdíjpénztárnak, mint intézménynek is.

A szabályozás törvény által alkalmazott módja, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átterelése a pénztárakból a felosztó-kirovó elven működő társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe több szempontból is alkotmányossági aggályokat vet fel a Stabilitás Pénztárszövetség szerint.

A szövetség az Alkotmánybírósághoz eljuttatott beadványában hangsúlyozza: a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak 0 százalékban történő meghatározása, és a levont 8 százalék nyugdíjjárulékká átalakítása a magánnyugdíjpénztárakból folyósítandó ellátást, és így a nyugdíjak egészét csökkenti.

Nem ellentételeződik

Az ellátások fedezetéből ugyanis kiesik 14 havi tagdíj, és annak az évek során felhalmozódó hozamai, és ez nem ellentételeződik a társadalombiztosítási nyugdíj magasabb összegében. (Az utóbbi rendszerben ugyanis a nyugdíjat a szolgálati idő és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem alapján állapítják meg a törvényben meghatározott módon.)

Mindezt figyelembe véve, a tagdíjfizetés 14 hónapra történő megakadályozása, nyugdíjjárulékká átalakítása sérti az Alkotmány tulajdon védelmével összefüggő rendelkezését. A pénztártagok alapjogi védelemben részesülő tulajdonjogának korlátozására a pénztárszövetség álláspontja szerint - mint azt a szervezet korábban, a szerződéses viszonyokba való beavatkozással összefüggésben már kifejtette - más alkotmányos alapjog, illetve érték védelme nélkül, pusztán a kormányzat költségvetési mozgásterének növelése érdekében került sor. Ugyanakkor a jogalkotó nem tesz eleget alkotmányos kötelezettségének sem, azaz nem gondoskodik a tulajdon sérelmének ellentételezéséről.

Szerzett jogot korlátoznak

Ezzel párhuzamosan a magán-nyugdíjpénztári tagdíj 0 százalékban történő meghatározásával, nyugdíjjárulékká átalakításával az állam szerzett jogot, illetve várományokat korlátoz. Megakadályozza az állam által egyébként kötelezően előírt tagdíj fizetését, a levont összegeket átirányítja a nyugdíjalapba. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés elmaradása a tőkefedezeti elvre épülő pénztárakban szükségszerűen csökkenti a felhalmozási időszakban felhalmozható tőkét és a felhalmozódó hozamok összegét, s ezen keresztül a jövőbeni nyugdíjakra vonatkozó várományokat.

A törvény ezzel a kötelező nyugdíjrendszer alkotmányosan védett intézményrendszerébe, szerződéses viszonyaiba avatkozik be alkotmányos indokok nélkül. A szövetség álláspontja szerint ugyanis az nem tekinthető alkotmányos indoknak, hogy a törvény intézkedései nyomán felszabaduló költségvetési forrásokat a kormány máshol akarja felhasználni, abból egyebek között adócsökkentést akar finanszírozni.

Visszamenőleges hatály

A köztársasági elnök által aláírt törvény ezen felül visszamenőleges hatályú rendelkezést is tartalmaz, mivel úgy rendelkezik, hogy a 2010. november 1. és 2011. december 31. közötti időszakban esedékes befizetésekre vonatkozóan érvényesül a tagdíj 0 és a nyugdíjjárulék 9,5 százalékos mértéke. Vagyis a 2010 októberében levont magán-nyugdíjpénztári tagdíjat novemberben már nyugdíjjárulékként kell bevallani és átutalni az APEH számára.

Ez azt eredményezi, hogy a levont összeg rendeltetése a levonás és a bevallás, megfizetés közötti időszakban a törvény rendelkezése következtében megváltozik, ami egyértelműen visszamenőleges hatályú szabályozás, minthogy a hatályba lépés előtti időszakban levont magán-nyugdíjpénztári tagdíjakra kell alkalmazni - áll a közleményben.

Amíg nem tisztázzák a részleteket, ne lépjenek vissza

A Stabilitás Pénztárszövetség azt tanácsolja a pénztártagoknak, hogy amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a törvényről, és a kormány nem tisztázza azokat a részletszabályokat, amelyek alapján mindenki egyénileg ki tudja számolni, hogy melyik rendszerrel jár jobban, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe; az átlépés ugyanis egyirányú, a visszatérés a magánpénztári rendszerbe a jelenlegi információk szerint nem lesz lehetséges.

A tagok pénze a pénztárakban mindenkor az állami rendszerrel megegyező biztonságban van: a pénztáraknak mindenképpen ki kell fizetniük a tagjaik számláin felhalmozódott tagdíjak inflációval növelt összegét, amit a Pénztárak Garancia Alapja is biztosít. Magyarán a tagokat semmiféle kár nem érheti, befizetéseik hosszú távú értékállósága garantálva van a magánpénztári rendszerben - hangsúlyozza a pénztárszövetség.