Érik az ír adósságválság, de segítséget még nem kértek

Írország csődkockázati felára rekord szintre emelkedett szerdán, amely rámutatott az ír költségvetés tarthatatlanságára annak ellenére, hogy 6 milliárd eurós megszorításra szánta el magát a helyi kormány. Ollie Rehn, az unió pénzügyi biztosa kijelentette, hogy Írország nem kért segítséget az uniótól.

Írország nem kért pénzügyi segítséget az Európai Unió rendkívüli pénzügyi alapjából - jelentette ki Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos Brüsszelben a Reutersnek, cáfolva azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Írország uniós tisztviselőkkel tárgyal arról, hogy a jövő év elején hitelt vegyen fel az EU-tól.

Elmondta: a héten Írországban járt, ahol ilyen kérés nem érkezett a kormány részéről. Írország korábban azt közölte, hogy adósságfinanszírozása 2011 közepéig teljes egészében megoldott. A piaci aggodalmat az jelenti, hogy szerdán Írország adósságának kockázatbiztosítása rekord szintre emelkedett, vagyis sose tartotta ennyire valószínűnek az ír csődöt a piac.

Az Európai Unió pénzügyminiszterei tavasz végén hozták létre azt a mentőmechanizmust, amely a Nemzetközi Valutaalap segítségével együtt körülbelül 750 milliárd euróból gazdálkodik a bajba jutott országok megsegítésére. Görögország már a mechanizmus felállása előtt hitelt kapott az uniós tagállamoktól, mivel olyan mértékűvé vált csődkockázati felár, hogy az már elviselhetetlenül drágává tette az ország finanszírozását. Akkor a piacokon úgy gondolták, hogy a görög után az olasz, a spanyol, a portugál és az ír adósság kerülhet veszélybe.

Az ír költségvetési kilátásokkal kapcsolatos, ismét erősödő piaci aggodalmak okait a Capital Economics, az egyik vezető londoni pénzügyi és befektetési tanácsadó csoport foglalta össze pénteki helyzetértékelésében. A ház szerint ugyanis kétséges, hogy a jövő évi ír költségvetésben tervezett hatmilliárd eurós megszorítás elégséges lesz-e a költségvetési célok teljesítéséhez, sőt a Capital Economics szerint még a hazai össztermék (GDP) 9,5 százalékán kijelölt idei hiánycél tartásához is további kétmilliárd euró megtakarítást kellene elérni.

A CMA DataVision londoni piaci adatszolgáltató számítási modellje szerint a jelenlegi ír CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac hozzávetőleg 41 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Írország nem fizetővé válását ötévi távlatban.

Hatmilliárd eurót tervez lefaragni államháztartási hiányából jövőre Írország - jelentette be Brian Lenihan ír pénzügyminiszter csütörtökön. Az ír történelem legkeményebb költségvetésében 4,5 milliárd eurót kiadáscsökkentés révén, 1,5 milliárd eurót különadók kivetésével készülnek előteremteni. Az ország négyéves hiánycsökkentési tervvel - az időszakban mintegy 15 milliárd eurót megtakarítva - 2014-re szorítaná le az államháztartási hiányt az euróövezeti 3 százalékos GDP-küszöb alá.

Lenihan - aki az idén 0,25, jövőre 1,75 százalékos GDP-növekedést vár - kategorikusan kizárta az ír szuverén adósság teljes átütemezését, megfogalmazása szerint ez öngyilkossággal lenne egyenértékű Írország számára. Ugyanakkor a 2011-es költségvetés parlamenti elfogadtatásához a kormánynak még nehéz harcot kell megvívnia.

Visszaminősítette Írország hosszú futamú belföldi és külső adósi kockázati besorolását október elején a Fitch Ratings, az ír bankrendszer újratőkésítésének váratlanul magas költségeire hivatkozva. A legnagyobb európai hitelminősítő bejelentése szerint az ír államadósi osztályzat az eddigi "AA mínusz" szintről egy fokozattal "A plusz"-ra romlik, és az új besorolásra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátás marad érvényben. A Fitch az osztályzatrontást az ír bankrendszer tőkepótlásának "kivételes, és a vártnál nagyobb" kormányzati költségeivel indokolta.

Az ír pénzügyminiszter ezt megelőzően közölte, hogy az ír bankszektor rendbetételének költségei az idén várhatóan a hazai össztermék (GDP) 32 százalékára duzzasztják Írország államháztartási hiányát. Ez az euróövezet egész történetében példátlan költségvetési deficit lenne.