Nem megy csődbe Szigetvár, megállapodott a hitelezőivel

Megszüntette a Baranya Megyei Bíróság a Szigetvárral szemben indult adósságrendezési eljárást, miután a város a napokban megállapodott hitelezőivel. Kolovics János fideszes polgármester ugyanakkor kilátásba helyezte azok felelősségre vonását, akik szerepet játszottak a város rossz anyagi helyzetének kialakulásában.

"Szigetvár visszaszerezte anyagi függetlenségét és újra maga rendelkezik vagyonával. Ez komoly előrelépés, hiszen az előző városvezetés csődbe vitte a várost azzal, hogy valós gazdálkodás és hiteles szakmai döntések helyett inkább bedöntötte azt" - mondta Kolovics János fideszes polgármester szerdán, Szigetváron tartott sajtótájékoztatóján.

A politikus egyúttal kilátásba helyezte azok felelősségre vonását, akik szerepet játszottak a város rossz anyagi helyzetének kialakulásában, a jövőre nézve pedig fegyelmezett, átlátható és jogszerű gazdálkodást, törvényes működést ígért.

Kolovics János beszámolt arról, hogy a kevesebb mint 2 milliárd forintból gazdálkodó városnak jelenleg mintegy 3,8 milliárd forint adóssága van, ebből 2,2 milliárddal bankoknak tartozik. A napokban kötött megállapodásnak köszönhetően 108 kisebb hitelezőnek október végéig 134 millió forintot fizettek ki, és ez év végéig ugyanennyit utalnak át nekik, a bankokkal pedig csütörtökön egyeznek meg az adósság átütemezéséről, a város működőképességének biztosításáról.

Rodek Gyula, a város előző alpolgármestere júliusban úgy nyilatkozott az [origo]-nak, hogy a 3 milliárd forintnyi tartozással rendelkező városnak körülbelül 60 millió forintnyi 90 napon túli lejárt tartozása van, és még márciusban több inkasszó és fizetési meghagyás is érkezett az önkormányzat számlájára. "A város 1 milliárd forint értékben bocsátott ki frankkötvényt strandépítésre 2007-ben, most pedig 1,3 milliárd forinttal tartozunk. Ez évi 90-100 milliós terhet jelent az önkormányzatnak" - mondta az [origo]-nak Rodek Gyula, aki azt is hozz tette akkor, hogy a város 3-5 éves türelmi időt kapott a hitelezőitől, ezalatt kell a fizetőképességet helyreállítani.

Kolovics János, ajelenlegi polgármester megjegyezte, hogy a 108 hitelező közül azok, melyek nem közfeladatot látnak el, csak a pénzük feléhez juthatnak hozzá. Elmondta azt is, hogy ezt egy cég nem volt hajlandó elfogadni, ezért nem írta alá a megállapodást.

A bíróság február végén indított adósságrendezési eljárást Szigetvárral szemben, amit maga az önkormányzat kezdeményezett. Rodek Gyula akkori szabad demokrata alpolgármester MTI-nek adott nyilatkozata szerint a lépést a város pénzügyi helyzete, különösen a három hónapnál régebbi tartozások összege és a vonatkozó jogszabályok tették szükségessé.

Úgy vélte: az eljárást akkor lehetett volna elkerülni, ha a képviselő-testület tagjainak többsége hozzájárult volna külső működtető bevonásához, ez azonban ellenállásba ütközött.

Több képviselő szerint azonban elhamarkodott volt, és károkat okozott Szigetvár lépése. A döntést ellenző politikusok akkor az MTI-nek azt mondták: Rodek Gyula és támogatói "ultimátumszerű megoldást" választva az időt vették el a város döntéshozó testületétől, melynek így nem volt lehetősége tárgyalni a tartozások átütemezéséről, bankokkal megállapodni az önkormányzatnak nyújtott hitelkeret bővítéséről.

Az ellenzők szerint az adósságrendezési eljárás megindítása annak volt a következménye, hogy a testületi többség nem támogatta egy magánbefektető kisebbségi tulajdonával létrejövő cég alapítását. E vállalat szolgáltatta volna a távhőt, végzett volna több kórházi és más szolgáltatást. Cserébe a város tőkéhez és kölcsönhöz jutott volna, a képviselők jelentős része azonban nem látott megfelelő garanciát az ígért összeg kifizetésére, s későbbi visszafizetésére sem. Úgy ítélték meg, ez nem jelentene megoldást Szigetvár anyagi problémáira.