Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kedden 40 milliárd forint értékben kínált eladásra három hónapos kincstárjegyeket a befektetőknek, akik mindössze 46 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatokat.
A nagyon gyenge érdeklődés miatt az ÁKK 10 milliárddal, 30 milliárd forintra csökkentette a kibocsátott mennyiséget. Egy héttel korábban a szintén 40 milliárd forintos mennyiségre még 76, két héttel ezelőtt pedig 96 milliárd forint értékben érkeztek ajánlatok a befektetőktől, így mindkét aukción elkelt a teljes csomag. (A múlt csütörtökön is a keddihez hasonló volt a forgatókönyv: a rossz befektetői hangulat miatt a tervezettnél 10 milliárd forinttal kevesebb állampapírt tudott eladni a magyar állam a 12 hónapos papírokból, hozamuk pedig 6 százalék fölé emelkedtek)
Drágább az adósság finanszírozása
A tervezettnél kisebb mennyiséget kedden csak jóval magasabb hozammal sikerült értékesíteni: az átlaghozam ugyanis 5,78 százalék lett, míg hétfőn a másodpiacon ezeknek a papíroknak a hozama 5,45 százalék;, az egy, illetve két héttel ezelőtti aukciókon pedig 5,28 és 5,26 százalék volt. A hozam emelkedése azt jelenti, hogy a befektetők csak a korábbinál magasabb hozam mellett, vagyis Magyarország számára drágábban hajlandók finanszírozni az államadósságot.
Ez pedig egyrészt azzal magyarázható, hogy a befektetők nem bíznak az eurózóna országiban és félnek attól, hogy Görögország és Írország után újabb országok kerülnek pénzügyi válságba. Másfelől a magyar kormány intézkedései, elsősorban a magánnyugdíjpénztárak megszüntetését célzó lépések; illetve a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó elemzők szerint a költségvetési bizonytalanság; a kormány és a Magyar Nemzeti Bank közti széthúzás; a kormány tervezte csökkenés helyett növekvő államháztartási deficitre szóló, hétfőn megjelent európai bizottsági előrejelzés; a Moody'stól várható leminősítés sem kedvez Magyarország megítélésének. Ezek a folyamatok játszanak szerepet abban, hogy hogy a pénteken lejtőre kerülő forint kedden tovább gyengült.