"A Stabilitás Pénztárszövetség tagjai közös kommunikációs stratégiával készülnek a 2011. december 11-ig tartó időszakra, amikor a magánnyugdíjpénztárak ügyfelei dönthetnek arról, hogy visszalépnek-e a tisztán állami rendszerbe" - mondta az [origo] érdeklődésére Lehoczky László, a magán-nyugdíjpénztárakat összefogó szervezet elnökségi tagja. A konkrét kommunikációs eszközökről még nem határozott a szövetség, csak annyi biztos, hogy minél több embert igyekszik majd tájékoztatni a lehetőségekről és a várható következményekről.
A magánnyugdíjpénztárak addig is maguk adnak információt a honlapjukon és az ügyfélszolgálatukon keresztül, és egyelőre türelemre intik ügyfeleiket, nehogy azok jövőre "elhamarkodottan döntsenek" a parlament által lehetővé tett visszalépésről. Tájékoztatóikban nem mulasztják el a társadalombiztosítás vélt vagy valós hátrányait felhánytorgatni, de az [origo] által megkeresett ügyfélszolgálatosok nem kezdtek intenzív győzködésbe, amikor a visszalépésről kérdeztük őket.
Azzal számolnak, hogy maradnak
Már érzékelhető az érdeklődés, de mivel még nem világos, hogy milyen feltételekkel lehet visszalépni, egyelőre mindenkinek azt tanácsolják, hogy várjon, amíg a részletek tisztázódnak - mondta Lehoczky László. Kérdésünkre azt mondta, a szövetség nem tud olyan pénztárról, amely a kivonulást fontolgatná. "A tagdíjak elvonása miatt a meglévő tartalékokból finanszírozzuk a működést, a jogszabályban előírt feladatokat teljesítjük, és úgy számolunk, hogy 2012-től is itt leszünk" - jelentette ki.
Azt tapasztaltuk, hogy a pénztárak valóban máris odafigyelnek a tájékoztatásra: a négy legnagyobb nyugdíjpénztár ügyfélszolgálatán egyaránt a témában felkészültnek tűnő operátorok fogadták a hívásunkat, és a honlapokon fent lévő ismertetők is kimerítőek. Van, amelyik a Stabilitás leggyakoribb kérdéseket megválaszoló dokumentumára is linkel.
Ha megszűnnek, úgyis mindegy
Az Aegon Magánnyugdíjpénztár ügyfélszolgálati munkatársa érdeklődésünkre finoman arról próbált meggyőzni, hogy addig nem szabad dönteni a visszalépésről, amíg ki nem derül, pontosan hogyan alakulnak a tisztán állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés feltételei. "Bőven van még idő jövő decemberig", mondta, majd hozzátette, ha a pénztárak megszűnnek, akkor akkor amúgy is automatikusan visszakerül mindenki a tb-be. "Azért nem hiszem, hogy megszűnnek" - felelte, amikor visszakérdeztünk.
Az Aegon a honlapján elérhető tájékoztatóban is azt hangsúlyozza, hogy semmi sem indokolja a döntés elhamarkodását. A magánpénztári rendszer előnyeinek ecsetelése mellett felsorolja az állami rendszer hibáit, így azt, hogy ki van téve a mindenkori kormányok politikai döntéseinek. "Csak néhány példa a közelmúltból: nyugdíjkorhatár emelése 65 évre, nyugdíjindexálás változása 2009-től, nyugdíjkorrekció elhalasztása, nyugdíjak várható megadóztatása stb." - olvasható a honlapon.
A magát gyakran ismétlő dokumentum azt a kérdést is megválaszolja, hogy "Miért fektette a pénztár olyan papírokba a pénzemet, amelyek 2008-ban veszteséget hoztak?", továbbá felsorolja, mi mindent csinál a pénztár a tagdíjból levont költség fejében - például azt, hogy "megállapítja a szolgáltatás mértékét". Végezetül megnyugtatja a tagokat, hogy vizsgálja, milyen jogi lépések szükségesek, és meg fogja tenni azokat.
Nyugdíjkampány jöhet Jövőre várhatóan beindul a kormány kommunikációs gépezete is, a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos intézkedéseinek sikere ugyanis azon múlik, hogy elegen lépnek-e vissza önszántukból az állami rendszerbe (ha nem, akkor a másik lehetőség a direkt államosítás marad, aminek vélhetően rossz lenne a külföldi visszhangja). Az első pengeváltásokon már túl van a két fél. Eleinte hivatalosan csak a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak ideiglenes, 14 hónapos elvonásáról volt szó - egy kormányzati forrásunk már akkor jelezte, hogy a valódi célok masszebbre mutatnak -, aztán Orbán Viktor miniszterelnök október végén, Brüsszelben már arról beszélt, hogy rövid idő alatt kikerülnek a nyugdíjrendszerből a magánpénztárak, a magyar nyugdíjmodell pedig kétpilléres lesz. Erre válaszul Juhász Istvánné, a Stabilitás főtitkára azt mondta, a szövetség álláspontja szerint a kormányfő kijelentése az emberek megtakarításainak nyílt államosítására tett kísérletként értelmezhető. Hozzátette, attól, hogy a miniszterelnök ezt szeretné, a magánpénztárak még nem szűnnek meg. |
"Mindenkinek azt kell majd választania, ami neki jobban megéri, ezt könnyen ki fogja tudni számolni, akár a PSZÁF holnapján is. De most arről még nem lehet dönteni, hiszen nagyon sok kérdés nem tisztázott" - magyarázta az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár munkatársa, amikor ügyfélként tudakozódtunk a parlament döntése után kialakult helyzetről.
Az Allianz jobbára tényekre szorítkozó útmutója mindenekelőtt azt rögzíti, hogy "az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépés jelenleg az eddigi teljes magán-nyugdíjpénztári megtakarításról történő önkéntes lemondást is jelenti, az összeg további sorsa még nem egyértelmű". Ezután azt taglalja, hogy a felosztó-kirovó állami rendszerben a jelenlegi demográfiai trendek miatt a jövőben egyre kevesebb aktív munkavállaló járulékából kell majd kifizetni a nyugdíjakat, így rendszeressé válnak majd a kiigazítások, kiszámíthatatlanná téve a rendszert. A honlapo arra is felhívja a figyelmet, hogy a pénztárak a garanciaalapjuk révén is biztosítják a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások értékállóságát.
"Ön felelősen döntött"
Az OTP Magánnyugdíjpénztárnál a telefont felvevő munkatárs nem tudott az intézmény honlapján fent lévő tájékoztatóról, megígérte viszont, hogy amint fény derül a pénztárakat és az általuk kezelt vagyont érintő intézkedések részleteire, írásban is megkeresik majd a tagokat. "Addig ráér a döntés", nem szabad elsietni - tette hozzá.
Matolcsy György szerint tízből egy pénztártag dönt majd a magánkassza mellett
A honlapon elérhető tájékoztató szerint a pénztár azt javasolja tagjainak, hogy a részletek tisztázásáig ne tegyenek lépéseket magán-nyugdíjpénztári tagságukat érintően, mivel "ez a jelenlegi feltételek mellett kockázatos". Emellett siet biztosítani őket arról, hogy felelős döntést hoztak, amikor beléptek, "ugyanis az állami nyugdíjrendszer önmagában nem képes megfelelő nyugdíjat garantálni", míg az "átláthatóan működő magánnyugdíjpénztárakban a pénztártagok befizetései saját számlára kerülnek, naponta és fillérre pontosan nyomon követhetők".
Az OTP visszalépés esetére kilátásba helyezi, hogy "az Ön által eddig felhalmozott befizetés bekerül a nagy kalapba, és valószínűsíthetően az éppen aktuális nyugdíjkifizetésekhez használják fel", egyúttal kérdésesnek nevezi az egyéni megtakarítások további nyomon követhetőségét, mondván, a rendszer jelenleg nem alkalmas arra, hogy egyénenként nyilvántartsa a járulékbefizetéseket.
Az ING már küldött levelet
Az ING Nyugdíjpénztár e-mailben már küldött tagjainak információkat (sőt, arról is értesítette őket, hogy novemberben már nem kapja meg a bruttó bérből levont 8 százalékos tagdíjat), de az ügyfélszolgálaton azt is elismerték, hogy túl sok konkrétum egyelőre nem szerepel a levélben, hiszen az elfogadott törvény sok kérdésre nem ad választ. Az emailes tájékoztatót a honlapjára is feltette a cég.
"Nem kell elhamarkodni a döntést" - mondta érdeklődésünkre az operátor, mintegy az írásos tájékoztatót visszhangozva, amelyben az áll: "Nyugdíjunk ügye, legyünk fiatalok vagy idősek, az egyik legfontosabb pénzügyi kérdés, amiben döntenünk kell. E döntésünk alapvetően meghatározza időskori életszínvonalunkat. Egy ilyen fontos kérdésben pedig nem célszerű gyors, elhamarkodott döntést hozni."
Az ING azt is igyekszik megindokolni, hogy miért magasabb a pénztárak költsége, mint a tb-kasszáé: "magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtanak, hiszen esetükben minden tag számláját egyénileg kell vezetni, gondozni, és annak alakulásáról rendszeresen tájékoztatni a tagot".
Az idén eddig jól teljesítettek Minden magyarországi magán-nyugdíjpénztári portfólió árfolyama emelkedett januárhoz képest - ez derül ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) honlapján közzétett árfolyamadatokból, melyet a Világgazdaság ismertetett csütörtökön. A lap szerint a legsikeresebb kasszák kétszámjegyű százalékos nyereséget értek el az év eleje óta. A tagok megtakarításainak mintegy négyötödét kezelő növekedési alapok közül négynek a hozama január óta meghaladta a 10 százalékot. A legjobban a Dimenzió és az ING szerepelt eddig (10,9 százalékos nyereség), és szinte ugyanilyen jól ment az OTP-nek is (10,84 százalék). A legrosszabbul teljesítő növekedési alapok az Erste és az Évgyűrűk portfóliói voltak, ezek január óta 4,5-5 százalék között hoztak, ám valószínűleg ezek a pénztárak is reálhozamot értek el - áll a Világgazdaság összeállításában. |