Két hónapos mélységben a forint, beszakadt a tőzsde

Pénteken lejtőre került a forint és folytatta csütörtöki mélyrepülését a tőzsde is. Az [origo]-nak nyilatkozó piaci szakértők szerint a gyengülést egyszerre okozzák az utóbbi napok kormányzati bejelentései, azokon belül is elsősorban a nyugdíjrendszert érintő változtatások, illetve a dollár erősödése.

Pénteken reggel esni kezdett a forint a bankközi devizapiacon, az euró jegyzése 3 forinttal 280 forint környékére emelkedett, a dollár és a svájci frank árfolyama pedig 210 forint fölé emelkedett (a forint mozgásáról részletesen itt olvashat). Legutóbb szeptember végén volt ezen a szinten az árfolyam.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) is mínuszban nyitott, egy órával a kereskedés kezdete után az irányadó BUX-index már több mint 4 százalékkal lejjebb állt, mint csütörtök délután, pedig a tőzsde a viszonylag jó nemzetközi hangulat ellenére már csütörtökön is nagyot esett. A BUX pénteken végül 2,8 százalékos mínuszban zárt. Az összes vezető részvény is vesztett az értékéből: a Mol 2,6, az OTP 2,5 százalékkal ért kevesebbet a pénteki záráskor,mint csütörtökön. A Richter papírok 3,7, az MTelekom részvényei pedig 2 százalékos mínuszban zártak.

A rossz piaci hangulatra utal az is, hogy csütörtökön a visszaeső érdeklődés miatt a tervezettnél 10 milliárd forinttal kevesebb állampapírt tudott eladni a magyar állam, a 12 hónapos hozamok pedig 6 százalék fölé emelkedtek.

A magyar pénzt belföldi események és a nemzetközi piacokról érkező hírek egyaránt gyengítették - derült ki az [origo]-nak nyilatkozó devizapiaci kereskedők véleményéből, akik szerint nem tettek jót a magyar pénznek az utóbbi napok gazdaságpolitikai döntései, különös tekintettel a magánnyugdíjpénztárak ellehetetlenítésére, de a dollár euróval szembeni erősödése is lökött egyet a forinton.

Magyar és nemzetközi hírek

"Egyértelműen magyar hírek miatt esik a forint, a magyar devizát az utóbbi napokban kiderült kormányzati lépések tették lejtőre, a befektetők emiatt elkezdték zárni a pozícióikat. A magyar hírek miatt esik a régió is" - mondta az [origo]-nak Gondi István, a Raiffeisen Bank kereskedője, aki szerint elsősorban a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása rontott a magyar piac megítélésén.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán közölte, hogy a kormány elfogadta az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépés szabályairól szóló javaslatot (a szerdai bejelentésről itt olvashat részletesen), amely szerint a magánkasszáknál maradók elveszítik állami nyugdíjjogosultságukat. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ezt milyen jogi megoldással érné el a kormány, Selmeczi Gabriella nyugdíjbiztos csütörtökön már közölte, hogy nyugdíjadóvá válik az új nyugdíjrendszerben a bruttó bér 24 százalékát kitevő munkáltatói járulék, így az államnak ezen befizetések után nem keletkezik majd nyugdíjfizetési kötelezettsége (erről szóló cikkünket itt találja).

A kormány már ezt megelőzően is több olyan bejelentést tett, amit kritikusan fogadatk az elemzők: ilyen volt az Alkotmánybíróság korlátozása, a különadók kivetése és meghosszabbítása, a Költségvetési Tanács visszaszorítása és a jegybanki monetáris tanács szabályozásának átírása.

Hosszú távú negatív hatásokkal számol a Raiffeisen

"Jelentős zuhanással válaszolt a hazai tőzsde a szerdán bejelentett kormányzati intézkedésekre, amelyek meg kívánják szüntetni a kötelező magánnyugdíj pénztári rendszert. A lépéseknek a kieső kereslet és az eszközlikvidálások miatt növekvő eladói nyomás várható hatásain messze túlmutató következményei lehetnek, a magyar eszközök ugyanis súlyt veszíthetnek a portfoliókban" - áll a Raiffeisen péntek reggeli, részvénypiaci kommentárjában.

Hasonlóan magyarázta a történteket Buró Szilárd, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. "A nemzetközi hangulatra visszavezethető okai vannak a forintgyengülésnek, a régió devizái csütörtök estétől kedzdve együtt mozogtak, a lengyel zloty és a cseh korona is lendületesen gyengült" - mondta az [origo]-nak Buró Szilárd. Úgy vélte, bár a 280 forintos határról egyelőre visszapattant az árfolyam, a mai napot meghatározhatja a romló tendencia, és az sem kizárt, hogy ha a 280-as szintet áttöri az árfolyam, akkor még pénteken 282-283 forintig emelkedik az euró.

A nyugdíjtervek és a dollár erősödése állhatnak a forint gyengülése mögött

Az esetleges kamatemelésre vonatkozó kérdésünkre az elemző azt mondta, ez valóban egyre inkább téma a kereskedői körökben, de a jelenlegi árfolyamszinteken nem valószínű, hogy beavatkozna az MNB, ahhoz feltehetően 300 forintos euró kellene. "A jegybank többször jelezte már, hogy az átmeneti mozgásokra nem reagál, csak a tartós folyamatokra, márpedig ilyenről most még nincs szó" - mondta Buró Szilárd.

A forint utóbbi hét hónapja

Az országgyűlési választások második fordulója után erősödött a forint, és a magyar tőzsdén is emelkedtek az árfolyamok. A forint erősödését akkor azzal magyarázták az elemzők, hogy biztossá vált: a Fidesznek kétharmados többsége lesz a parlamentben, így végre tudja majd hajtani a szükséges reformokat. Ekkor devizakereskedők még azt mondták, hogy 261-262 forintot is elérheti az euró árfolyama, az erősödés azonban elmaradt, sőt, meredek lejtőre került a magyar pénz, 6 forinttal drágult az euró, miután a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő leminősítette Görögországot és Portugáliát.

Május elején nagyon rossz hetet zárt a forint, 284 forint felett is járt az euró elsősorban a görögországi problémák miatt, az akkori prognózisok arról szóltak, ha a dollár erősödése folytatódik az euróval szemben, akkor könnyen 300 forint feletti szintre kerülhet az euró. A görög államháztartási gondok miatt fokozatosan leértékelődő euró védelmében az Európai Unió egy 500 milliárd eurós mentőcsomag létrehozásáról állapodott meg május 9-én, a hírre euforikus hangulatba kerültek a nemzetközi piacok, 272 forintig ment le az euró, de elemzők már ekkor arra figyelmeztette, hogy a magyar pénz ennek elenére sérülékeny maradt.

Ezt követően nemzetközi hírek mozgatták a forintot, majd június 3-án belföldről kapott egy nagy pofont a magyar deviza: Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke egy konferencián azt mondta: kicsin múlik, hogy nincs államcsőd, s hazánk könnyen Görögország sorsára juthat. Egy nappal később Szijjártó Péter, Orbán Viktor kormányfő szóvivője pedig megerősítette Kósa szavait, ami újabb forintzuhanást idézett elő, az euró 280 forintról 288 forintra drágult. (A fideszes politikusok nyilatkozatai és az azt követő forintzuhanás Orbán Viktor kormányfőt is feldühítette.)

Július 17-én a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Uni delegációja idő előtt hazautazott, az euró 292 forinton tetőzött, ami egyéves mélypontot jelentett. Július 24-én a Standard & Poor's hitelminősítő közölte: az eddigi stabilról negatívra rontotta Magyarország államadósság-besorolásának kilátását arra hivatkozva, hogy a kormány által bevezetett egyes intézkedések - elsősorban az akkor megszavazott bankadó - kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a magyar gazdaság középtávú makrokilátásaira.

Augusztusban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ijesztett rá a piacokra, majd a magyar kormány IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos ellentmondásos kommunikációja viselte meg a forintot. A Nemzetgazdasági Minisztérium augusztus 24-én közölte, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új hitelére nincs szüksége kormánynak, míg egy nappal korábban a szaktárca azt nyilatkozta a Bloombergnek, hogy a kormány tárgyalni fog a Nemzetközi Valutaalappal. A második közlemény megjelenése után a forint gyengülni kezdett, augusztus 31-én a magyar aggályok és a rossz nemzetközi hangulat soha nem látott - 222 forint feletti - szintre erősítette a svájci frankot. Szeptember 8-án fordult a kocka, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ugyanis közölte, hogy Magyarország tartani fogja az idei évre és 2011-re kitűzött 3,8, illetve 3 százalék alatti GDP-arányos hiánycélt. A következő napokban a bejelentés emelkedőre tette a forintot és kelendővé tette a magyar állampapírokat. Októberben és november első heteiben is 270 és 278 forint között ugrált az euróárfolyam.