Simor szerint elszáll a struktúrális hiány

Az idei 2,5-ről jövőre 4,5 százalékra növekszik a struktúrális hiány Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint.

Miközben jövőre a GDP-arányos eredményszemléletű hiány bizonyosan 3 százalék alá kerül, a strukturális deficit az idei 2,5 százalékról várhatóan 4,5 százalékra emelkedik - jelentette ki a 2011. évi költségvetést elemezve Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank csütörtöki budapesti tájékoztatóján. A jegybankkal nem konzultált a kormány a 2011. évi költségvetésről - jelezte az MNB elnöke.

Simor András szerint a költségvetés 2010. évi induló strukturális helyzete kedvező, de jövőre erőteljesen romlik. Ezt azzal magyarázta, hogy a benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatban mélyreható szerkezeti átalakítások nem találhatók. Az elmúlt években és 2010-ben megtett strukturális, egyenlegjavító lépések (nyugdíjkiadások, szociális támogatások szűkítése) megteremtették egy hosszú távon fenntartható költségvetési pálya alapjait - mondta Simor András.

Az MNB elnöke részletesen elemezte azt, hogy az a kormány átmeneti bevételekből fedezi a tartós adócsökkentést, ami veszélyezteti az államháztartás hosszabb távú fenntartható egyensúlyát. A jegybank elemzése szerint az átmeneti különadók versenytorzító hatásúak, csökkentik a gazdasági környezet kiszámíthatóságát, valamint a bankok hitelezési lehetőségeit, s ennek nyomán rontják a növekedési kilátásokat. Ha ezek az adók tartóssá válnak, összességükben inkább adóátrendezést, semmint adócsökkentést eredményeznek.

Ugyanakkor Simor András egyértelművé tette, hogy a kormányzati intézkedések nyomán teljesül az idei 3,8 százalékos hiány. A 2011. évi költségvetési javaslat, s az azt tartalmazó nyugdíjpénztári tagdíjak és vagyon elvonása, valamint a különadók megalapozzák a jövő évi hiánycsökkentés feltételeit, olyannyira, hogy a teljes államháztartási deficit a GDP 2,5 százalékára csökkenhet, a kormányzat által kitűzött 3 százalékkal szemben - tette hozzá.

Az MNB alelnöke elmondta: ebben a kormányzati ciklusban a kormány 400 ezer új munkahellyel számol, miközben a jegybank prognózisa 100 ezer új munkahelyet jelez.