"A cél nemes, Európán ugyanis költségvetési és adósságvihar söpör végig, az eszközök azonban megkérdőjelezhetőek. A kormány képessé vált arra, hogy adózási és költségvetési törvényeit minden külső kontroll nélkül fogadtassa el, miközben ez a kontroll a demokrácia részét képezi. Egyetlen kérdés maradt: mit fog tenni a kormány a deficitcélok elérése érdekében, ha a tulajdonhoz való jog az állam szemében hivatalosan már nem létezik. Reméljük, hogy nem Argentínától vesz majd ötleteket, ahol a pénzügyek rendezése érdekében befagyasztották a bankbetéteket" - ezekkel a gondolatokkal zárják a magyar parlamentnek az Alkotmánybíróságot érintő keddi döntését értékelő kommentárjukat a Wall Street Journal (WSJ) mukatársai.
A Gulyás Veronika és Fehér Margit által jegyzett cikk ismerteti a parlamenti döntést, amely leszűkítette az Alkotmánybíróság hatáskörét. A szerzők szerint ezzel a testület elvesztette azt a lehetőséget, hogy a jó eséllyel népszerűtlen kiadáscsökkentést helyettesítő különadókról döntsön. A WSJ cikke szerint az Ab jogkörének módosítása ugyan alapvető jogokat nem érint, de a testületnek nem lesz joga a tulajdonhoz való jogra hivatkozva adózási és költségvetési kérdésekben eljárni.
Ez utóbbi pontból az adódik, hogy nincs jogi akadálya annak, hogy a kormány 2011 végéig az állami kasszába irányítsa a magánnyugdíjpénztárakban tartott állampolgári megtakarításokat. A különadók és a magán-nyugdíjpénztári ozzájárulások nélkül Magyarország nem tudná teljesíteni a jövő évi 3 százalékos hiánycélt - írják a szerzők.
A képviselők kedden név szerinti szavazással döntöttek az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozásáról, és újra elfogadták a 98 százalékos különadót is. Lázár János Fidesz-frakcióvezető indítványára az utolsó pillanatban is tovább faragtak az Alkotmánybíróság jogkörein. Így az alaptörvény nem csak az adótörvények megsemmisítésének lehetőségét korlátozza, de azt is megnehezíti, hogy az alkotmánybírák tárgyaljanak ezekről (erről itt olvashat részletesen).