Kamatokkal együtt mintegy 100 millió forintos kártérítésre kötelezte a Baranya Megyei Bíróság az E.ON-t, amiért még 2003-ban - a környéken élők tiltakozása ellenére - két lakópark közé több háztól mindössze harminc-negyven méteres távolságban telepítette nagyfeszültségű transzformátorállomását a pécsi Engel János utcában.
A bíróság új eljárásban hozott döntése értelmében a pénz azért jár a 36 felperesnek, mert ingatlanuk értéke 3-30 százalékkal csökkent a trafóberuházással összefüggésben. Az E.ON az írásbeli határozat kézhez vételétől számítva tizenöt napon belül fellebbezhet.
Új tárgyalás eltérő szakvélemények miatt
A Pécsi Ítélőtábla 2008-ban hozott jogerős közbenső ítéletében kimondta: az 1,4 milliárd forintból felépített trafóállomás szükségtelenül zavarta a közelben lakókat. A határozatot később a Legfelsőbb Bíróság is fenntartotta.
A kártérítés összegét először 2009 áprilisában állapította meg a Baranya Megyei Bíróság, határozatát azonban a Pécsi Ítélőtábla idén márciusban hatályon kívül helyezte, egyben a megyei bíróságot új eljárásra kötelezte.
A táblabíróság ezt azzal indokolta, hogy az ügyben újabb szakértő kirendelésére van szükség, mert az eddig eljáró két szakember véleménye között nagy eltérés mutatkozik több ingatlan értékcsökkenését illetően, s ezt csak egy harmadik szakvéleménnyel lehet feloldani.
Mivel az új eljárásban, a hétfői tárgyaláson meghallgatott szakértő azzal a korábbi véleménnyel értett egyet, hogy az érintett ingatlanok értéke 3-30 százalékkal csökkent, a megyei bíróság ennek alapján a korábbi első fokú döntéssel megegyező határozatot hozott.
Bizonyítható az ingatlanok értékcsökkenése
Az indokolás szerint a cég terhére azért róható fel a szükségtelen zavarás, mert a közvélekedés az ilyen létesítményekhez egészségkárosító hatást társít, így alkalmas az egészségkárosodástól való félelem kiváltására. E szempontból pedig annak nincs jelentősége, hogy a működése valóban káros-e az egészségre. Ezért azt a bíróság nem is vizsgálja.
Szakértői vélemények alapján bizonyítható volt az ingatlanok értékcsökkenése is, hiszen az emberek nem szívesen költöznek ilyen létesítmények közelébe, így a házak nehezen vagy csak forgalmi értékük alatt értékesíthetők.
Az ítélőtábla szerint, bár a cég a helyszínválasztással kapcsolatban azzal érvelt, hogy a tervezésnél a már meglévő vezetékhálózathoz igazodtak, a gazdasági érdekek optimalizálása nem megfelelő érv a kártérítési felelősség alóli mentességhez.