Történelmi büdzsé különadókkal és nyugdíjmankóval

Idei utolsó ülésnapján elfogadta a költségvetést a parlament: a 2011-es büdzsére 257-en igennel, 119-en pedig nemmel szavaztak. A büdzsé tervezete szerint 3 százalék alatt lesz az államháztartás hiánya, és ha ezt valóban sikerülne tartani, akkor két évtizede nem látott szintre esne a deficit. A hiányszám tartását nagyban segítik a különadók és a nyugdíjpénztárakból átirányított százmilliárdok.

"A talpra állás költségvetése" - ezekkel a szavakkal mutatta be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október végén a jövő évi büdzsét, amit a csütörtöki zárószavazáson 257 igen és 119 nem szavazat mellett elfogadott a parlament. A vezető kormányzati politikusok többször is egyértelművé tették, hogy Magyarország az idén és jövőre is tartani fogja az Európai Unió (EU) által elvárt 3 százalékos hiánycélt (erről lásd keretes írásunkat), és ennek érdekében több, rendkívülinek tekinthető lépést is tett a kabinet: ilyenek voltak a kiskereskedelmi, a távközlési és az energiaszektorra kivetett válságadók, a bankadó, illetve a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetések átirányítása és a rendszer átalakítása.

Ha valóban sikerül tartani a deficitcélt, akkor Magyarország az utóbbi két évtizedben először viszi majd 3 százalék alá a GDP-arányos államháztartási hiányt. A volt Pénzügyminisztérium statisztikái szerint hasonló mértékű deficitre legutóbb 2000-ben volt példa, akkor az Európai Unió statisztikai hivatala által figyelt úgynevezett eredményszemléletű deficit épp 3 százalékos volt. Korábban, 1995-től 1999-ig 5,1-8,7 százalék, 2001-től 2009-ig pedig 4-9,4 százalék között volt a hiány. A hiánycélra vonatkozó kormányzati ígéreteket eleinte pozitívan fogadta a piac, de maradtak kételyek: a Moody's hitelminősítő december elején két fokozattal lerontotta a magyar adósosztályzatot arra hivatkozva, hogy a kormány csak a bevételeket növelte, jelentős, a költségvetés helyzetét hosszabb távon stabilizáló kiadáscsökkentő lépéseket nem tett.

Adók és nyugdíjpénzek

A kormány a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban az utóbbi húsz év legjelentősebb adócsökkentéről beszél, Matolcsy György szerint az egykulcsos 16 százalékos szja és a társasági adó 10 százalékra csökkentése összességében 500 milliárd forintot hagy a lakosság, illetve a vállalkozások "tárcájában", így a tehercsökkenés szolgálhatna forrásul a növekedés beindulásához. Az adózásból adódó összterhelés azonban nem csökken ennyivel, a válságadók ugyanis összességében 360 milliárd forintos extraelvonást jelentnek. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy a válságadók mennyire fogják lefékezni a növekedést, a pluszteher ellen az érintett társaságok már Brüsszelnél is tiltakoztak (erről itt és itt olvashat részletesen)

A jövő évi hiánycél teljesítésénél kulcsszerepe van a magán-nyugdíjpénztári pénzek állami pillérbe terelésének, a megtakarításokból jövőre felhasználni kívánt s a költségvetésbe betervezett 900 milliárd forint nagyobb, mint a 3 százalék alá tervezett hiány maga. A kormány január végéig adott időt mintegy 3000 milliárdos vagyont felhalmozó, 3 millió pénztártagnak az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépéshez. A visszalépés, illetve a magánpénztárak melletti kitartás a kormányzati kommunikáció szerint önkéntes, de a feltételek az esetek többségében jó eséllyel meghatározzák majd a konkrét döntést is: ha ugyanis valaki nem az állami rendszer mellett dönt - amiről egyébként személyesen kell nyilatkoznia a tagoknak -, akkor elveszti majdani nyugdíjjogosultságának mintegy 70 százalékát, azt az állami részt, amit munkáltatója fizet be utána a költségvetésbe.

A nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban még nem ismertek a részletek, a bizonytalanság csökkentése érdekében a héten Orbán Viktor nevével politikai nyilatkozatot fogadott el az országgyűlés, ami szerint egyénileg nyilvántartják majd a befizetéseket, és azt is garantálták, hogy amennyiben az átlépő pénztártag reálhozamot, vagyis az inflációt meghaladó nyereséget ért el eddig a számláján, azt adómentesen kifizetik számára.

Több hónapos vita módosításokkal

A büdzsé általános vitája november 15-én kezdődött Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter expozéjával. Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke a büdzséről azt mondta: a 2011-es egy óvatos, konzervatív költségvetés, vannak azonban problémák: a 3 százalékos hiánycél tartása a magán-nyugdíjpénztári bevételek átterelésének köszönhető, ilyen szempontból középtávon nem óvatos a költségvetés, nem felel meg a fenntarthatósági kritériumoknak. Kopits akkor jelezte, hogy bár a kormány azt ígérte, hogy 2013-ban kivezetik az idén életbe léptetett válságadókat, ám a jövő évi büdzséhez mellékelt kitekintés szerint 2014-ben is életben lesz ez az adóteher. Ezt később megerősítette Orbán Viktor kormányfő és Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője is.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke azt mondta a költségvetésről, a hiánycél teljesülni fog, azonban a jövő évi büdzsé tervezete nem hangsúlyozza eléggé, hogy Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól. "A múltbeli rossz döntések következményeit továbbra is viselni kell, ugyanakkor az államadósság várhatóan csökken, 1200 milliárdról 1067 milliárdra csökkennek a kamatterhek" - tette hozzá az elnök, aki ekkor jelezte: szerinte a válság elmúltával nincs szükség a Költségvetési Tanácsra, amely "fogatlan oroszlánná" vált, mert nem kapott vétójogot a költségvetési kérdésekben.

Barroso nem engedett a 3 százalékból

A 3 százalékos deficitcélt az Európai Unió Stabilitási és Növekedési Paktuma írja elő, s bár a szabály Magyarország 2004-es csatlakozása óta kötelező előírás volt, magyar viszonylatban 2011-ben teljesülhet először. Orbán Viktor miniszterelnök a kormányalakítás után nem sokkal, júniusban találkozott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, aki világossá tette, hogy Magyarország számára nem megengedett, hogy eltérjen a szigorú konvergenciaprogramtól: ez 2010-re 3,8, 2011-re 3, 2012-re 2,5 százalékos hiánycélt ír elő.

A fejezeti főszámokat érintő módosítókról már december 7-én szavazott az országgyűlés, az első módosító indítványok elfogadása után a kiadási főösszeg 13 838 milliárd, a bevételi főösszeg pedig 13 151 milliárd forint lett. A jövő évi hiány a módosítások elfogadása után 687 milliárd forintra csökkent, és bár a kormánytöbbség jellemzően a saját felvetéseire bólintott rá, de voltak olyan ellenzéki indítványok is, amelyek szintén megkapták a szükséges többséget (a szűk két hete elfogadott módosításokról itt olvashat részletesen). Az egyik legnagyobb port kavart módosító javaslattal gyakorlatilag forrás nélkül maradt a Költségvetési Tanács (a Költségvetési Tanács felszámolásának történetét itt olvashatja). A jövő évi büdzséhez benyújtott második körös módosító indítványokról hétfő este döntött a parlament, a kormány által támogatottak rendben átmentek a szavazáson, és többséget kapott egy, a kormány által nem támogatott bizottsági indítvány is, mégpedig az MTV köztartozásainak elengedéséről.

Az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtt szerdán három módosító javaslatot adtak be a képviselők. A kormány nevében Matolcsy György nemzetazdasági miniszter indítványa technikai pontosításokat tartalmaz. Egyrészt a nem önkormányzati közoktatási intézmények normatív szabályait rögzíti, javítja a televíziók üzemben tartási díjára vonatkozó jogszabály nevét, másfelől a Szülőföld Alap jogutódját, a Bethlen Gábor Alapot építi be az egységes javaslatba. valamint a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap nevét a vonatkozó új törvénynek megfelelően Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapra módosítja. Szatmáry Kristóf módosító javaslata a fogyasztóvédelmi vitákban szerephez jutó békéltető testületek támogatására vonatkozó szöveg pontosítását tartalmazza. Ertsey Katalin, az ellenzéki LMP képviselője jegyzi azt a javaslatot, amely miniszteri biztos nevezne ki a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében. A képviselő ezt 50 millió forintból oldaná meg, ezt az összeget pedig a nemzetgazdasági tárca dologi kiadásának lefaragásából fedezné.