"Nem vagyunk lustábbak, mint a csehek" - interjú Varga Mihállyal

A romok eltakarításával lassan végez a kormány, jövőre indulhat az építkezés - mondta az [origo]-nak adott interjújában Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár, aki olyan új nyugdíjrendszert ígér, amelyben bárki bármikor lekérdezheti, mennyi járandóságra számíthat időskorában. Varga szerint a csehek példája azt mutatja, hogy Magyarországon is létre lehet hozni egymillió új munkahelyet, azt pedig nem tartja tudatos szereposztásnak, hogy többször is ő csillapította le a piacokat Kósa Lajos nyilatkozatai után.

Matolcsy György a költségvetés bemutatásakor azt mondta, a büdzsé azzal számol, hogy nem lesz újabb gazdasági válság. Milyen eszközeik vannak, ha mégis bekövetkezne egy újabb krízis?
- Azt egyelőre senki, így a kormány sem látja biztosan, hogy lesz-e újabb világgazdasági válság, mert ez nem tőlünk függ. Azzal számolunk, hogy a magyar gazdaság jobb állapotban lesz jövőre, mint az idén vagy tavaly.

Vita persze lehet arról, hogy jövőre mekkora lesz a gazdasági növekedés, 2,5 vagy 3 százalék, ez ugyanis - sok egyéb, más dolog mellett - jelentős mértékben függ az exporttól. Mindenesetre abban biztos vagyok, hogy jövőre, az idén várható 0-1 százalékos bővülést túllépi a magyar gazdaság. Abban mindenki biztos lehet, hogy gyors és cselekvőképes a kormány, tehát krízishelyzetben azonnal lépni fog. Az irányt kijelöltük: elsősorban a "tíz év alatt egymillió munkahely" megvalósításán kell dolgozni.

Ezt nem tartja túl ambiciózus célnak?
- Nézzük meg a hasonló méretű, azaz tízmillió körüli lélekszámú országokban milyen a foglalkoztatottsági helyzet! Csehországban és Portugáliában sokkal kedvezőbb a foglalkoztatottság, a cseheknél például 4,9 millióan dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy minden munkanap minden órájában több mint egymillióval több ember dolgozik Csehországban, mint Magyarországon. Emiatt is gondolom, hogy teljesen reális a célkitűzés. Nem vagyunk lustábbak vagy gyengébbek, mint a csehek. A foglalkoztatásból eredő eltérés egyébként visszaköszön az egészségügyi rendszerben, a gazdasági mutatókon is.

Az egymillió munkahelyből mennyi lenne eddig valóban nem létező munkahely, és mennyi a most nem adózó munkahely kifehérítése?
- Jelenleg 650 ezer regisztrált álláskeresőt tartanak nyilván Magyarországon, emellett 100-200 ezerre tehető azoknak a száma, akik kívül vannak a rendszeren, nincsenek nyilvántartva. Ebből a két körből valószínűleg nem lehet mindenkit bevonni, de a háromnegyedüket szerintem vissza lehet vezetni a munkaerőpiacra. A harmadik fontos tábor a rokkantsági ellátást igénybe vevők - az OECD mérései szerint Magyarországon a legmagasabb a rokkantsági ellátásban részesülők aránya. Természetesen köztük sokan vannak, akik valóban nem képesek dolgozni, de egy részük jó eséllyel munkába állítható, ha lesz elég munkahely, és a jogi szabályozás is erre sarkallja őket. Vannak persze, akik azzal riogatnak, hogy a kormány a bevándorlás ösztönzésével akarja megoldani a célkitűzést - ez teljesen alaptalan.

Milyen lépések kellenek ehhez? Mely társadalmi csoportokat veszi célba a kormány?
- Az új Széchenyi-terv ebben a szellemben készült, emellett a kormány a szakképzés átalakítását is ezért kezdte meg, az oktatási rendszer megújításának első lépéseként.

Négy jelentős lélekszámú csoportban az átlagosnál nagyobb a munkanélküliség: a pályakezdők, alacsony képzettségűek, a szülőképes korú nők és az 50 évnél idősebbek körében kedvezőtlen a helyzet, tehát őket kell megmozdítani. Egy szó, mint száz, a munkahelyteremtés mindennél fontosabb, ez teremti meg a gazdaság, a költségvetés stabilitását és alapozza meg a hosszú távon fenntartható fejlődést, a társadalmi hatásairól pedig hosszan lehetne beszélni.

A romok eltakarításával lassan végzünk, és jövőre kezdődhet az építkezés

Ezekhez szükséges egy növekedésbarát adórendszer is. Orbán Viktor azt mondta, hogy 2013-tól teljesen új közteherviselési rendszert hoz létre a kormány. A jövő évi változtatásokból lehet következtetni, de pontosan mire fókuszál majd ez az új rendszer?
- A kormánynak e téren döntően két célja van. A már említett munkahelyteremtés és a demográfiai tendenciák - a népességfogyás - megfordítása. Ebben szeretnénk elmozdulást, a többi lépés e céloknak a leágazásából fakad. Ebbe beletartozik az oktatás, az egészségügy és az önkormányzati rendszer, az ellátórendszereket ugyanis át kell alakítani ahhoz, hogy támogassák e területeken a komoly növekedést, ne pedig gátolják azt.

Az új adórendszerben is lesznek válságadók?
- A költségvetés rendkívül rossz állapotban volt, amikor tavasszal a politikai váltás megtörtént, ezért volt szükség több drasztikusnak tűnő lépésre, így például a bankadóra és a válságadókra. Ezek a mostani formájukban ki fognak futni, a kormány jövőre kezdi meg a tárgyalásokat az érintett szektorok képviselőivel arról, hogy 2013 után milyen terheléssel kell majd számolniuk, milyen új adóterhelés valósuljon meg. Magyarország a jelentős létszámot foglalkoztató, termelő vállalkozások fejlődésében érdekelt, mindez azonban nem jelenti azt, hogy ellene vagyunk a szolgáltató szektoroknak. Összességében arról van szó, hogy a romok eltakarításával lassan végzünk, és jövőre kezdődhet az építkezés.

A romok eltakarításában, ezen keresztül a költségvetési cél tartása érdekében, a kormány szerint szükség volt a nyugdíjrendszer átalakítására. Az egyik kritika a lépéssel kapcsolatban, hogy valójában nincs szabad választásuk a pénztártagoknak, a magánrendszerben maradni ugyanis a nyugdíjjogosultság elvesztését jelenti. Nem érzi cinikusnak, hogy a kormány mégis a választás szabadságáról beszél?
- Be kell látni, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ellenérdekeltség állt fenn a kasszáknál. Stabilitást kellett volna biztosítaniuk ahhoz, hogy ne kerüljenek veszélybe a nyugdíjba lépőknek járó kifizetések, miközben egyre nagyobb volt a hozamelvárás, márpedig a kettő együtt nehezen megy. Az megint más kérdés, hogy a bevezetéskor az embereknek nem volt választási lehetőségük, hiszen a rendszer kötelező volt, nem önkéntes.

Az kétségtelen, hogy a kormány igyekszik az állami rendszer felé terelni az embereket, de a választási lehetőség megmarad. Aki visszalép, annak az állami felosztó-kirovó rendszer és az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás jelent majd forrást, de a kormány megtartja negyedik pillérnek vagy egy kiegészítő pillérnek a nyugdíj-előtakarékossági számlát is. Akinek van erre pénze, az megtarthatja.

A nyugdíjrendszerben elindított változások sok munkát adnak a kormányzati intézményeknek. Andor László uniós biztos azt mondta, hogy a nyugdíjrendszer átalakítására Görögországnak is fél évre volt szüksége, ehhez képest Magyarország sokkal gyorsabban kívánja lezongorázni a kérdést. Februártól minden készen lesz?
- Nem a nulláról indulunk, az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál már folyik a munka, ehhez egyébként uniós pénzt is kapott még az előző kormány, részben ebből lehet finanszírozni az informatikai hátteret. Legkésőbb tavaszra elkészül az új rendszer.

"Egyéni számla helyett inkább egyéni nyilvántartásról beszélhetünk"

Akkortól indul az választási kampányban is fontos szerepet játszó egyéni számlás rendszer?
- Itt is kezdhetném azzal, hogy ez nem egy új történet, az előző Fidesz-kormány alatt már megkezdtük a rendszer átalakítását, mégpedig 2001-ben, az úgynevezett kiértesítési projekttel, ám a munkát a következő kormány leállította, azóta pedig nem történt érdemi változás. Most ebben lépünk előre.

Nem mindenki tudja pontosan, hogy mit jelent az egyéni számlás rendszer. Pontrendszer lesz, virtuális számla vagy valami más?
- Ennél bővebb dologról lesz szó, nem egy sima bankszámlához hasonló konstrukciót kapnak az állampolgárok. A rendszer figyelembe fogja venni a szolgálati időt, az illető beosztását, az egyéb nyugdíj-jogosultságokat. Tehát nem egy számla-, sokkal inkább egy egyéni nyilvántartási rendszert hozunk létre, amely képes lesz arra, ha az érintett bármikor megkérdezi a nyugdíjfolyósítót, hogy mekkora járandóságra számíthat, a pontos összegről kapjon információt.

A nyugdíjrendszer átalakításából származó összegekkel ugyan tartani tudja a hiánycélt a kormány, ám a hitelminősítők szerint ez nem más, mint a lyukak betömködése, ahelyett, hogy a kormány nekilátna a strukturális reformoknak. Mit tesz a kormány azért, hogy elkerüljük a bóvli kategóriát?
- A hitelminősítők nem csalhatatlanok. Jó példa erre, hogy 2008 őszén, amikor a csőd szélén állt az ország, a Moody's A2-ről A3-ra rontotta Magyarország minősítését, ez három fokozattal jobb, mint a mostani. Aki azt mondja, hogy most rosszabb Magyarország makrogazdasági helyzete, mint amikor az állampapírpiac lefagyott, az egyszerűen nem mond igazat.

Ha a Moody's minősítési szempontjait szigorúan vesszük, akkor az Egyesült Államok besorolásának a hiány, az adósságállomány miatt sokkal rosszabbnak kellene lennie. Ráadásul a magyarnál sokkal-sokkal nagyobb államháztartási hiánnyal rendelkező és súlyos pénzügyi gondban lévő Írország is sokkal jobb kategóriában szerepel. A Moody's nem vette figyelembe, hogy a magyar külkereskedelmi mérleg az utóbbi húsz évben nem látott mértékű többlettel zárja az évet, a kormány tartani fogja a hiányt, jövőre azon kevés európai országok közé fogunk tartozni, ahol csökken az államadósság. Úgy fest, ezek nem voltak fontosak a Moody's szakértői számára. Mi azt szeretnénk, hogy reálisabban értékeljenek minket. (Péntek reggel a Moody's leminősítette Írországot, a szigetország új besorolása Baa1, ami két szinttel jobb a Baa3-as magyar osztályzatnál.)

Szijjártó Péter és Kósa Lajos június eleji kijelentései után zuhanni kezdett a forint, ekkor önnek kellett sajtótájékoztatón megnyugtatnia a befektetőket. Kósa Lajos a Moody's leminősítése után is élesen fogalmazott, amit ön később elhamarkodottnak nevezett. Mintha Kósa Lajos beszélne a közvéleményhez, önnek pedig az a szerep jutott, hogy egy-egy nyilatkozat után megnyugtassa a befektetőket. Ez a véletlen műve, vagy van esetleg ilyen szereposztás a kormányon belül?
- Ahogy én nem voltam egy nagyváros polgármestere, Kósa Lajos sem volt pénzügyminiszter. (Kósa Lajos 1998 óta Debrecen polgármestere, Varga Mihály pedig 2001 januárjától 2002 májusáig vezette a Pénzügyminisztériumot - a szerk.) Ebből adódóan nem ördögtől való, ha másként fogalmazzuk meg a véleményünket, más hangsúlyokat tartunk fontosnak. Nincs szó ilyen szereposztásról.

"Nem csalhatatlanok a hitelminősítők"

Maradva a hitelminősítőknél, a görög válság után felmerült egy független uniós hitelminősítő intézet létrehozása. Ez támogatható?
- Magyarország egyértelműen a kezdeményezés mellett áll. Erre mindenképpen szükség lenne, részben azért is, mert nem szabad elfelejteni, hogy egy világpolitikai játszma zajlik, amely a dollár és az utána következő tartalékvaluta szerepét hivatott eldönteni. Ebben is fontos ellensúlyt jelenthet egy európai intézmény, mivel a nagy hitelminősítők többsége amerikai kézben van.

A hitelminősítőktől reálisabb értékelést kér, a jegybanktól mit várna? A kívülállók számára úgy tűnik, a kormány szemében szálka a jegybank. Ön szerint hogyan javítható a viszony?
- Valóban túlzás lenne azt állítani, hogy minden rendben megy. Ez hosszú távon nem fenntartható, ezért harmonizálni kell a kapcsolatot a két szervezet között.

Erre lenne megoldás az a Matolcsy György által ígért javaslat, amely szerint a gazdasági bizottság nevezné ki a jövőben a tanácstagokat?
- Hallom a kritikákat ezzel kapcsolatban, de emlékezzünk rá, hogy az előző kormány felduzzasztotta a monetáris tanácsot, az sem volt éppen egy teljesen vállalható megoldás. Egyelőre nincs döntés ebben az ügyben, egy indítványról van szó. A javaslat egyébként korlátozná a kormány jogosítványait, hiszen jelenleg a kormány is jelölhet tanácstagokat.

A jegybanknak és a monetáris tanácsnak ugyan nincs árfolyamcélja, de a devizahitelesek nagy száma miatt mindenképpen figyelemmel kell lennie a forint jegyzésére és a svájci frank árfolyamára. Az utóbbi hetek óta 210 forint felett mozog, ami nehézségeket okozhat a devizahiteleseknek, akiknek a kormány az eszközkezelő létrehozásával ígért segítséget. Korábban arról volt szó, hogy a szervezet október középéig feláll, ám azóta se indult el. Mikorra várható az eszközkezelő indulása?
- Több lépést tettünk eddig is: áprilisig senkit nem lehet kilakoltatni, korlátoztuk a devizahitelezést, a felügyelet is igyekszik intézkedéseket tenni, hogy a korábbi kiszolgáltatottság megszűnjön.

A devizahitelesek jelentős száma miatt ezek a lépések nem oldják meg véglegesen a problémát, ezért van szükség az eszközkezelőre. Nagyon összetett problémáról van szó, folyik a felmérése annak, hogy kik és miért kerültek nehéz helyzetbe: azért esetleg, mert túlfeszítették a családi büdzsét, esetleg elvesztették az állásukat, vagy egyéb okok miatt. Az értékelés alapján fogjuk felállítani az eszközkezelőt, ám senki ne számítson arra, hogy ez egy kizárólag szociális alapon működő szervezet lesz, elsősorban gazdasági és jogi szempontból jelenthet majd mentőövet a nehéz helyzetbe került devizahiteleseknek. Nehezen tudok időpontot mondani, de mivel az idén már nem kerül a parlament elé az eszközkezelőről szóló javaslat, így biztos, hogy ez a jövő évre marad.

Bathó, Matolcsy és Varga

Varga Mihály a sajtóban októberben megjelent hírekről, miszerint közbenjárt azért, hogy Matolcsy György ne menessze Bathó Ferencet, azt mondta, hogy őt senki nem kérdezte meg, szimplán belekeverték az ügybe. "Klasszikus esete annak, amikor valakit hírbe hoznak valamilyen üggyel kapcsolatban. Ha megkérdeztek volna, azt mondom, Bathó Ferencet nem kell megvédeni, a közigazgatásban eltöltött több mint húsz éve alatt elismert munkát végzett. Ismerem jól, és örülök, hogy továbbra is állami szolgálatban áll" - tette hozzá a Miniszterelnökség államtitkára.