A magyar gazdaság 1,7 százalékkal növekedett a harmadik negyedévben a KSH végleges adatai szerint, ami némileg jobb, mint a novemberben kiadott előzetes becslés. Az akkori adat a válság óta a legjobb növekedést mutatta.
A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint a gazdasági növekedést elsősorban az ipari termelés (+10,8 százalék) és a külkereskedelmi egyenleg húzta, míg az építőipar (- 4,2 százalék) és a mezőgazdaság (-15,2 százalék) rontott a nemzetgazdaság teljesítményén. Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint az építőiparban rekordszintre került a felszámolások száma, azonban helyettük sok új cég is alakul.
A szintén csütörtökön nyilvánosságra hozott külkereskedelmi egyenleg aktívumot mutatott ugyan, de az októberi adat elmaradt a szeptemberitől. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a várakozások szerint növekednie kellett volna a kereskedelmi többletnek, ennek ellenére csökkent a szeptemberi 540 millió euróról 441 millió euróra októberben.
A közleményben bemutatott grafikonok szerint a gazdasági válság legnagyobb visszaesése alatt éppen az ipari termelés teljesítménye zuhant leginkább, most azonban a nem csak a mezőgazdaság és az építőipar visszaesését kompenzálja, hanem növekedésbe tudja fordítani az összteljesítményt.
A hazai termelés felhasználási oldalán kedvező adat, hogy hét negyedév visszaesés után növekedni tudott a háztartások fogyasztása, ami 0,8 százalékponttal emelte a GDP-t. Az export 13,9 százalékkal, az import 13 százalékkal bővült, s a különbözet javította a külkereskedelmi egyenleget.
A KSH közleményében összehasonlításként közölték az Eurostat adatait is. Eszerint az Európai Unió 0,5 százalékkal növekedett összességében a harmadik negyedévben. Az adatok szerint Görögországban, Hollandiában és Romániában volt visszaesés, minden más országban növekedni tudott a gazdaság.