Vészesen duzzad a nem fizető hitelesek tábora

Ma már minden tizedik hitelt fizető késedelemben van a törlesztőrészlet átutalásával, ami háromszorosa a 2008 végi állapotnak - állítja a PricewaterhouseCoopers (PwC) elemzése.

"A nem teljesítő hitelek aránya Magyarországon a lakossági hiteleken belül 2010. márciusára elérte a 8,1 százalékot, amely jelentős növekedés a 2008. decemberi 3,1 százalékhoz képest. Ez az arány mostanra elérte a 10,5 százalékot. Ez a késedelmes hitelállomány majdnem megháromszorozódását jelenti két év alatt" - összegezte a számok alakulását Bunna Gyula, a PwC igazgatója. A késedelmes lakossági jelzáloghiteleken belül egyre jobban elválnak egymástól az eltérő adóscsoportok: a deviza- és a forinthitelek, valamint a lakásvásárlási és szabad felhasználású hitelek. Az a várakozás, hogy a hitelportfólió-romlás üteme lelassul 2010 végére, nem teljesült, a romlás üteme állandósulni látszik. A korábban a PwC által is 2010 év végére várt tetőzés helyett további romlás tapasztalható.

A nem teljesítő hitelek problémaköréről a PwC 2010 júliusában adott közép-kelet-európai kitekintést. A júliusi statisztikák alapján a PwC jelentése nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is növekvő problémaként határozta meg a késedelmes hiteleket. A probléma nagyságrendje alapján Magyarország a közép-kelet-európai régió tíz országa közül a hatodik legnagyobb méretű nem teljesítő hitelállománnyal küzdött - állt a júliusi gyorsjelentésben. Ez a helyzet az elmúlt időszakban jelentős mértékben tovább romlott, amit a legfrissebb MNB-statisztikák is tükröznek.

Közép-Kelet-Európa országainak többsége (kivétel Szlovénia, Szlovákia és Csehország) lényegében hasonló kihívásokkal néz szembe, mint hazánk. A probléma gyökerei, melyek egyszerre gazdasági és társadalmi jellegűek, ugyancsak hasonlóak: a munkanélküliségi ráta gyors növekedése, a devizák gyors és nagy arányú értékvesztése, a 2006-2008-as időszakban tapasztalt lazább hitelezési gyakorlat következtében kialakult gyengébb minőségű portfólió, valamint a meglévő hitelállomány bőséges és olcsó refinanszírozási lehetőségeinek elapadása a jellemző. Azonban a pénzügyi válságra adott eltérő válaszok okán a régiós országok pályája jelentősen eltért egymástól.

A kormány 2010. június 10-én kormányrendeletben hirdetett moratóriumot a nem bírósági végrehajtás keretében történő árverezésekre 2010. december 31-ig. Az Országgyűlés módosította a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, így 2011. április 15-ig nem lehet lakóingatlant kiüríteni.

Már a tehetősebbek is fizetési gondokkal küszködnek

Mindkét intézkedés jellegéből adódóan átmeneti, és mivel a határidejük közeleg, ezért a piaci mechanizmusokat torzító hatásuk egyéb rendelkezés hiányában meg fog szűnni. Ez pedig egyrészt a késedelmes adósokkal szembeni jogérvényesítést erősítheti a finanszírozók oldalán, másrészt a késedelmes adósok védelme is megszűnik, annak minden jogi, társadalmi és gazdasági hatásával együtt.

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a forint svájci frankkal szembeni árfolyama a korábban lélektani határnak tartott 200 forint feletti árfolyamon rögzült, aminek kedvezőtlen hatásai fokozatosan jelennek meg a 90 napon túli késedelmes riportokban.

A tartósan magas törlesztés okozta nehézségeket jelzi, hogy a késedelembe eső ügyfelek egyre magasabb jövedelmi kategóriákból kerülnek ki, és az adósoknak a jövedelmük egyre nagyobb hányadát kell törlesztésre fordítani. Ez természetesen hosszabb távon nehezen fenntartható állapot.

A bankok hitelezési aktivitásában az idén életbe lépett hitelezési szabályozások (árverezési és kilakoltatási moratórium, devizahitelezés betiltása, hitelfedezeti érték törvényi maximalizálása) erős korlátot jelenthetnek - állapítja meg az elemzés.

A munkanélküliségi ráta - 2010 első félévében tapasztalt és a közszféra tervezett létszámleépítése okán - tovább folytatódó növekedése és a forintárfolyam alakulása alapján vélelmezhető, hogy - tekintettel például a munkahely elvesztésétől számított 6-8 hónapos csúszásra a fizetési részletek elmaradásáig - a nem teljesítő lakossági jelzálogportfólió növekedése 2011. évben kitarthat, és jelentősen meghaladhatja a 10 százalékot.

"A nem teljesítő hitelek problémakörének megoldásához minél szélesebb szakmai együttműködés szükséges. Egy transzparens és szakmai alapokon nyugvó módszer kialakítására lenne szükség, amely szociális érveket is figyelembe vesz, és valóban magában hordozza a megoldás lehetőségét mind a hitelezők, mind a bajba jutottak számára" - összegezte Bunna Gyula, a PwC igazgatója.