Kibékíttetné a kormányt és az MNB-t az egyik jegybankár

Feloldaná a nézetkülönbségeket a kormány és a jegybank elnöke között Bánfi Tamás, a monetáris tanács tagja, aki egyedüliként nem szavazta meg a legutóbbi kamatemelést. Szerinte nem kérdés, hogy a kormány vagy a központi bank vezetője élvez-e elsőbbséget.

Valamilyen módon minél hamarabb fel kell oldani a kormány és a jegybank elnöke közötti nézetkülönbséget - mondta a Magyar Nemzetnek Bánfi Tamás, a monetáris tanács tagja, aki Simor Andrással, a Magyar Nemzeti Bank elnökével szemben nem szavazta meg a kamatemelést a legutóbbi ülésen.

Bánfi két okkal indokolta, hogy a kamatemelés ellen szavazott. Egyrészt szerinte a reálgazdaság érdeke, hogy amíg a külső környezet engedi, a lehető legalacsonyabb szinten tartsák az alapkamatot. Másrészt úgy véli, hogy a nemzetközi hatások kikényszeríthetik később a kamatemelést, addig azonban előnyösebb az országnak, ha minél alacsonyabb szintről indul e folyamat.

Szerinte a Monetáris Tanács többi tagja mechanikusan követi az inflációs célkövető rendszert, ő viszont úgy véli, hogy az inflációsnál fontosabb makrogazdasági célok is vannak, például a foglalkoztatás. "Ráadásul sohasem sikerült még elérni Magyarországon a kitűzött célt, nem is határozható meg egyértelműen az árstabilitás fogalma" - tette hozzá.

Bánfi csökkentene a jegybanki tartalékon

Ami a kormány és Simor András jegybankelnök közötti súrlódásokat illeti, Bánfi szerint "ez a helyzet tartósan nem maradhat fenn, valaminek történnie kell". Szerinte nem kérdés, hogy a kormány vagy a központi bank vezetője élvez-e elsőbbséget, "a kabinet ugyanis kétharmados felhatalmazással rendelkezik", miközben a monetáris tanács tagjait és a jegybank elnökét is egy személy, a korábbi miniszterelnök nevezte ki. "Csak nagyon kritikus helyzetben tartanám elfogadhatónak, hogy a monetáris politika szembemenjen a kormány gazdaságpolitikájával - tette hozzá."

Bánfi szerint jelenleg túlságosan magas a jegybanki tartalékok mértéke, ez költséges, ugyanis a tartalék kihelyezés kevesebb hozamot eredményez, mint amennyibe kerül a fenntartása. A jelenlegi 33 milliárd euróval szemben 30 milliárd eurót már elfogadhatónak tart, mondván, Magyarország az EU tagja, ez vészhelyzetben biztonsági hálót jelent.