MNB: A nyugdíjvisszalépések növelhetik a rejtett államadósságot

A jegybank szerint hosszabb távon a magán-nyugdíjpénztári tagok közel teljes visszalépése az állami rendszerbe a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából kedvezőtlen fejlemény lenne, ugyanis megdobja a rejtett államadósságot.

"Hosszabb távon a közel teljes visszalépés a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából mindenképpen kedvezőtlen fejlemény, ugyanis az implicit államadósság jelentős emelkedését jelenti" - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán megjelent inflációs jelentésében. (Az implicit államadósság azt jelenti, hogy az állam ugyan formálisan nem adósodik el a nyugdíjak miatt, de mivel ígéretet tesz a nyugdíjak meghatározott szabályok szerinti fizetésére, így egyfajta kötelezettsége mégis keletkezik, akárcsak az explicit államadósság esetében, vagyis ha hitelt vesz fel - a szerk.)

A jelentés szerint a "napvilágot látott elemzések" arra hívták fel figyelmet, hogy a nyugdíjpénztári rendszer átalakítása csupán későbbre tolja az állam kötelezettségeit. "A forintnak az utóbbi hetekben támaszt nyújthattak azok a várakozások, miszerint az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést követően a portfólióban lévő külföldi eszközök értékesítése keresletet teremtene a hazai devizára" - vélik a szerzők, akik szerint viszont a hosszú hozamok emelkedésében a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos intézkedések is szerepet játszhattak.

"Ugyan október elejéig a hozamok visszatértek az időszak eleji szintjükre, a kormányzati akcióterv bejelentése óta mintegy 60-70 bázispontos emelkedésre került sor. Ebben szerepet játszhattak a magánnyugdíjpénztárak kieső állampapír-keresletétől való befektetői félelmek is, melyeket először még csak a munkavállalói nyugdíjjárulékok állami pillérbe terelése, később pedig már a teljes nyugdíjrendszer átalakítása irányába mutató kormányzati bejelentések erősítettek" - áll a jelentésben.

Az MNB szerint a magán-nyugdíjpénztári befizetések átmeneti befagyasztása és a rendszer várható átalakítása csökkenti a háztartások megtakarításait, de a megtakarítási hajlandóság emelkedése irányába hathat. Ez utóbbi a jelentés szerint abban ez esetben következhet be, amennyiben a háztartások úgy értékelik, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása hosszú távon számukra tartós vagyonveszteséget okozhat, amit már a jelenben is megtakarításaik növelésével kompenzálhatnak. Ezt erősítheti, ha az adókiengedést csak ideiglenesnek tekintik a háztartások, azt gondolván, hogy a kormányzat a nyugdíjbefizetéseket elkölti, és a jövőben a kieső bevételek pótlására adóemelésre kényszerül.

"A népesség várható csökkenése és az időskorúak számának jelentős növekedése következtében a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos döntések hosszú távú hatásait nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ebből a szempontból nemcsak a jelenlegi statisztikákban is látható államadósság, hanem a most még rejtett, de idővel explicitté váló jövőbeli kötelezettségek mértéke is számít" - vélik a szerzők, akik szerint a magánnyugdíjpénztárakból átutalt bevételt a költségvetés a lényegében változatlan szerkezetű folyó kiadásainak finanszírozására használja, akkor az a költségvetés fenntarthatóságának romlását okozza. "Hosszú távon a nyugdíjkiadások várható növekedésével az explicit adósságszint elérheti, majd meghaladhatja az eddigi, vegyes rendszerben várható szintjét" - áll a jelentésben.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt szerdán közölte, hogy a kormány elfogadta az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépés szabályairól szóló javaslatot (a szerdai bejelentésről itt olvashat részletesen). Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ezt milyen jogi megoldással érné el a kormány, ezt pontosította Selmeczi Gabriella nyugdíjbiztos, aki közölte, hogy nyugdíjadó lesz a munkáltatói járulékból (az átnevezés jelentőségéről szóló cikkünket itt találja). Selmeczi a hétvégén azt is bejelentette, hogy adózniuk kell az állami nyugdíjrendszerbe visszalépőknek a magán-nyugdíjpénztári reálhozam után.

A nyugdíjtervek szerint aki a magánpénztári rendszerben marad, az a 24 százalékos munkaadói befizetés után nem lesz jogosult az állami nyugdíjra, vagyis nyugdíjbefizetéseinek 70 százalékát elveszíti, és kiesik az állami szolidaritás rendszeréből.

A magánnyugdíjpénztárakról szóló cikkeinket ezen a linken találja meg.