Kivonul Magyarországról a Schlecker, a döntést a cég néhány napja már közölte a beszállítóival. A német lánc hivatalos, központi honlapján már nem is szerepel Magyarország. A Schlecker jelenleg huszonkettő üzletet működtet, ebből tizenkettő Budapesten, a többi vidéken van - írja a Napi Gazdaság.
A német drogérialánc 2006 elején jelent meg a magyar kiskereskedelemben; régi Azúr-üzleteket újított fel és alakított át. Elsősorban saját márkás termékeket kínált alacsony áron. A piac tartott a Schleckertől, ám az utóbbi két évben kiderült, hogy a magyar drogériapiac vezetőit aligha lehet megverni. A lap által idézett elemzők szerint a Schlecker franchise-rendszere, illetve puritán koncepciója nem jött be a magyar fogyasztóknak, így a lánc képtelen volt bedarálni a konkurens drogériákat, mint azt tette a többi uniós országban.
Piacvezető Európában
A drogérialáncot a most 66 éves Anton Schlecker alapította, a céget pedig részben most is a család, azaz az alapító, a felesége, Christa Schlecker, illetve gyermekeik, Lars Schlecker és Meike Schlecker irányítják.
A csoport a saját honlapján szereplő információk szerint jelenleg egyike Európa 25 legnagyobb kereskedőcégének, az európai drogériapiacon pedig piacvezető. A cég Németország mellett Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Dániában is tevékenykedik. A csoport 2010-ben mintegy 6,6 milliárd euró összforgalmat realizált.
Nielsen: Erősebbek lettek a drogériák
A Nielsen piackutató cég szeptemberben publikált felmérése szerint a háztartási vegyiáruk és közmetikumok magyarországi forgalma az év első nyolc hónapjában megközelítette a 200 milliárd forintot, ami stagnálást jelent éves összevetésben és az eladott mennyiség sem változott a múlt év azonos időszakához képest.
A kérdéses termékeket árusító bolttípusok közül a drogériák pozíciója erősödött: forgalmuk értékben 6, mennyiségben pedig 4 százalékkal emelkedett az első nyolc hónapban. A Nielsen elemzéséből az is kiderül, hogy sok fogyasztó részesíti előnyben a láncok nagy eladóterű üzleteit, mivel az élelmiszerekhez képest jóval koncentráltabb a vegyiáruk beszerzése, így a hipermarket tartja vezető pozícióját: az értékben mért eladásokból január-augusztusban 38 százalék jutott rá, 1 százalékponttal kevesebb mint tavaly. A drogériák piaci részesedése 25-ről 27 százalékra nőtt éves összehasonlításban, így ez a két bolttípus viszi el a forgalom közel kétharmadát.