"A hitelminősítés mindig diplomácia is, ebből a szempontból a kormány gazdasági diplomáciája kudarc" - mondta az [origo]-nak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója azt követően, hogy a Moody's nemzetközi hitelminősítő hétfő reggel két osztályzattal lerontotta Magyarország besorolását, és a friss osztályzatot a további leminősítést valószínűsítő negatív kilátással látta el.
A forintnak nem tett jót a Moody's lépése: az euró jegyzése hétfőn kora reggel 276,65 forint volt, nem sokkal 11 óra előtt azonban már 20 fillérrel 280 forint alatt járt a jegyzés. Ezzel párhuzamosan a dollár árfolyama 207,20 forintról 210 fölé, a svájci frank jegyzése pedig 212,35 forintról 214,60 forintra emelkedett. A budapesti tőzsdén is az eladók vannak fölényben, 11 óra előtt a BUX 1 százalékos mínuszban volt.
A kormány egyelőre nem reagál
A Moody's azzal indokolta a döntést, hogy Magyarország sebezhetősége sokkal nagyobb a régiós országokénál, és a strukturális költségvetési deficit tovább fog emelkedni, miközben a költségvetési konszolidáció fenntarthatósága bizonytalan. Az estleges további leminősítési döntést a költségvetési politika alakulásának függvényében hozza majd meg a Moody's.
Az [origo] megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), mi a tárca véleménye a leminősítésről és milyen lépéseket tervez a további esetleges leminősítés elkerülése érdekében. A minisztérium megkeresésünkre közölte: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kora délután az MTI-nek fog nyilatkozni a leminősítésről. A Kormányzati Kommunikációs Államtitkárság ezzel ellentétben azt nyilatkozta az [origo]-nak, hogy nem lesz kormányzati reakció a Moody's lépése miatt. Hétfőn kora délután Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője mégis kiadott egy rövid közleményt, amely szerint a Moody's leminősítését előre jelezte Orbán Viktor miniszterelnök, a kormány gazdaságpolitikája pedig sikeres lesz, így a rövid távú leminősítések hosszú távon felminősítésekké válnak majd (erről itt olvashat részletesen).
Rossz üzenetek, átmeneti intézkedések
Duronelly Péter szerint senkit nem sikerült meggyőzni, hogy ez a gazdaságpolitika jó, ezért szemléletváltásra lenne szükség, amely a fenntartható költségvetés mellett azt célozná, hogy a kormányzás közelítsen a hitelezők elvárásaihoz. "A Költségvetési Tanács és az Alkotmánybíróság cinikus és agresszív kiiktatása nagyon rossz üzenet, talán rosszabb, mint a magánnyugdíjpénztár-ügy" - mondta a befektetési igazgató, aki szerint az Európai Unió szóvá teheti kritikáit, de nem nagyon tud nyomást gyakorolni, van más baja is.
"Tartós megtakarításokat kellene elérni a kiadási oldalon is. Röviden erre lenne szükség ahhoz, hogy megnyugodjanak a befektetők, és 2-3 hónapon belül - amíg időt adtak nekünk a hitelminősítők - ne minősítsék le Magyarországot a bóvli kategóriába"- mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója, és hozzátette: a piacoknak az nem tetszik, hogy egyszeri és átmeneti tételekkel tette rendbe a költségvetési pályát a kormány, amely abban bízik, hogy 2-3 éven belül 5 százalék körülire gyorsul a növekedés, vagyis magunktól kinőjük a hiányt.
Tartós kiadáscsökkentés kell ahhoz, hogy visszaforduljunk a lejtőn
"Ez azonban kockázatos, mert a növekedésünk nagyrészt külső tényezőktől függ. Bár hozott a kormány befeketetésösztönző intézkedéseket is, például a társasági adó csökkentése, azonban a szektoradók biztos, hogy nem a befektetéseket ösztönzik. Vagyis idén és jövőre - a szektoradóknak és a nyugdíjvagyonnak köszönhetően - még biztosan rendben lehet a költségvetési pálya, de utána ismét emelkedhet a hiány, ha nem lesz kiadáscsökkentés" - fogalmazott Forián Szabó Gergely.
Németh Dávid, az ING Bank elemzője is csatlakozott ahhoz a véleményhez, hogy egyelőre nem sikerült meggyőzni a piacokat a gazdaságpolitika sikerességéről. Szerinte a nemzetközi példák is azt támasztják alá, hogy egy jól irányzott, vagyis nem fűnyíróelvszerű kiadáscsökkentésből lehet növekedést elérni. A kormány fordítva gondolkodik, és előbb adót csökkent, de Németh Dávid szerint ennek hatásai kérdésesek. "A leminősítés a középtávú költségvetési kilátások miatt érkezett. A kötvénypiac reagálása lesz az érdekes, s ebből a szempontból szerencsés, hogy a leminősítés előtt nem sokkal volt egy állampapír-aukció" - fogalmazott Németh Dávid.
Nem volt váratlan
A Moody's lépése várható volt, a hitelminősítő ugyanis július végén figyelőlistára tette Magyarországot, miután megszakadtak a tárgyalások a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap, illetve a Európai Unió delegációja között. A Moody's nyáron hozott döntését azzal indokolta, hogy a tárgyalások megszakítása miatt nőtt a magyar költségvetési és gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság. A Moody's szerint a magyar gazdaság sebezhető, mindenekelőtt a magángazdaság és az állami szektor eladósodottsága miatt.
A hitelminősítő hétfői lépésével Magyarország besorolása megegyezik a Standard and Poor's aktuális minősítésével, amely éppen a befektetésre ajánlott kategória alsó szintjét jelenti. Ennél egy szinttel áll feljebb a Fitch minősítése, ám az utóbbi hitelminősítőnél is felülvizsgálat alatt áll a magyar besorolás. A Fitch november végén azt közölte: az idei év végéig leminősítheti Magyarországot, mert úgy ítéli meg, hogy a kormány nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos terve negatív hatással lehet a költségvetés fenntarthatóságára.
Az egyik legnagyobb francia bank, a BNP Paribas bankcsoport elemzői november végén publikált elemzésükben azt írták, hogy a magyar kormány nyugdíjlépései miatt csökkenhet ugyan az államadósság, ám ennek hátulütője, hogy az időskori kiadásokkal kapcsolatos hosszú távú, fedezetlen állami kötelezettségek meredeken növekedni fognak, hacsak a kormány nem emeli a nyugdíjkorhatárt vagy nem sikerül növelnie a foglalkoztatást.
A BNP szerint tekintettel a rossz demográfiai folyamatokra, valamint a kiszámíthatatlan adópolitika által is előidézett gyenge beruházási kilátásokra, egy negatív forgatókönyv megvalósulásának kockázata elsöprően nagy. A BNP szakértői akkor azt mondták, a nyugdíjrendszerben javasolt változtatások növelik a magyar hitelminősítői osztályzatok rontásának kockázatát is, mivel Magyarország strukturális költségvetési helyzete nem fog javulni, sőt közép- és hosszú távon romolhat is.