"A fanatizmust is ajánlatos elkerülni" - elemzők a kiadácsökkentésről

Alapvetően jó iránynak tartják az [origo]-nak nyilatkozó banki elemzők a kormány kiadáscsökkentő terveit. Az nem világos, hogy a kormány pontosan mennyi pénzt takarítana meg 2011-ben, de a megkérdezett elemzők szerint így is érezhető, hogy a piac pozitívan értékeli a bejelentést. Szerintük a kormánynak arra kell figyelnie, hogy hosszú távon is ható döntéseket hozzon.

Kedvező hatással lehet Magyarország megítélésére, ha a kormány az eddigi bejelentéseknek megfelelően kiadáscsökkentésbe kezd februártól - mondták az [origo]-nak nyilatkozó elemzők, akik szerint a nyilatkozatok értelmezhetőségét nagyban nehezíti, hogy nem egyértelmű, mihez viszonyítva vágna vissza három év alatt több száz milliárd forintot a kabinet. A kormány eddig nem tette egyértelművé, hogy milyen intézkedésekre kell számítani, illetve hogy melyik területen mekkora spórolásra készül a kabinet, az elemzők szerint ezért a piaci reakciót az is befolyásolja majd, hogy átmeneti, vagy tartós hatású lépéseket jelent be a kormány.

A várható reformokról a kormánypolitikusok közül először Matolcsy György nemtetgazdasági miniszter beszélt, de a tárcavezető tavaly novemberben csak annyit mondott, hogy 600-800 milliárd forintos tételről van szó, illetve, hogy az intézkedések a nyugdíj-, a járulékfizetési és az egészségbiztosítási rendszert is értintik majd. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten, a Wall Street Journalnak adott interjújában ehhez azt tette hozzá, hogy a reformok a fentieken túl kiterjednek majd a tömegközlekedésre és a munkanélküli ellátásra is, ehét elején pedig Nátrán Roland, a gazdasági tárca államtitkára azt nyilatkozta, hogy a kormány által februárban bejelenteni tervezett átalakításoknak 2011 és 2013 között összesen 600-660 milliárd forintos nagyságrendű pozitív hatásuk lesz a magyar költségvetésre.

Nátrán Roland szerint a cél, hogy 2011-ben a GDP 1 százalékának megfelelő, 200-260 milliárd forinttal, a következő két évben pedig 400 milliárd forinttal javuljon a büdzsé helyzete. "Az intézkedések kétharmada a kiadásokat fogja érinteni" - tette hozzá. A kormányfő a Széchenyi-terv bemutatásakor is beszélt a kiadáscsökkentésről, Orbán Viktor azt mondta, hogy "a kiadásokat bizonyos területeken csökkenteni kell (...), de az nem megszorítás", hanem "Magyarország újjászervezése".

Az irány jó, bár ködösek a részletek

"Mindenképpen üdvözlendő a bejelentés, mivel a költségvetést érintő lépések nagyobb része kiadáscsökkentés" - kommentálta az államtitkári bejelentést Keszeg Ádám, a Raiffeisen elemzője. Hozzátette: pozitívum az is, hogy Nátrán Roland megemlítette, hogy a bevételnövelést esetleg egy zöldadó formájában képzeli el a kormány. "Nem önmagában a zöldadó kedvező, hanem az, hogy a lépés megerősítené, hogy a gazdasági stratégiának fontos eleme az energiafüggőség csökkentése, környezetbarát megoldások támogatása".

"Mindazonáltal ködösek a nyilatkozatok, azokból ugyanis nem derül ki, hogy mihez viszonyítva csökkentené a kiadásokat a kormány. A múlt évhez képest vagy az ideihez. Ha utóbbi, akkor ez nem látszik a költségvetésen és a hiányszámon" - tette hozzá Keszeg Ádám. "Ha év közben sikerülne több mint 200 milliárd forintos kiadáscsökkentést végrehajtani, az nagyon kellemesen érintené a deficitszámot, az a befektetők és a hitelminősítők számára is pozitív üzenet lenne" - mondta a Raiffeisen közgazdásza. Keszeg Ádám megjegyezte, bár a lépések bejelentését február 15-re ígérte a kormány, ám a részletes számok várhatóan csak áprilisban, a konvergenciaprogram frissítésekor látnak majd napvilágot.

A fiskális fanatizmus sem jó

"Bár a költségvetési fegyelem megkerülhetetlen, a fiskális fanatizmust is ajánlatos elkerülni" - mondta az [origo]-nak a kiadáscsökkentésről szóló nyilatkozatot kommentálva Barta György, a CIB Bank közgazdásza, arra utalva, hogy a kiadáscsökkentést nem szabad elkapkodni - elviselhető, de kiszámítható mértékű kiadáscsökkentésre van szükség. "Mindenképpen jó az irány, jelesül az, hogy a kormány a bevételek növelését célzó intézkedések után végre a kiadási oldalon is lépéseket tesz. Ráadásul az eddig napvilágot látott hírek szerint olyan intézkedésekre kerülhet sor, amelyeket a közgazdászok már régóta sürgetnek, így például a segélyezési és a rokkantnyugdíjazási feltételek szigorítása, vagy a közlekedési mamutvállalatok megreformálása" - fogalmazott Barta György. Bár az elemző szerint más ellátórendszerekben is bőven lennének átalakítandó elemek, egyelőre már ezek a hírek is örvendetesek.

Barta György azt is elmondta, ha valóban megvalósulnak ezek a lépések, akkor a piaci reakció nagy valószínűséggel pozitív lesz, ami a forint árfolyamán és az állampapírok hozamán is meglátszik majd. "A piac már óvatos jeleket is küldött a héten: a forint erősödésében a kedvező nemzetközi hangulat mellett szerepet játszhatott Orbán Viktor múlt heti, Wall Street Journalnak adott interjúja, illetve Nátrán Roland bejelentése" - tette hozzá.

Barta György szerint a 2014-ig ígért 600-660 milliárd forintos kiadáscsökkentés nagyjából megfelel annak az összegnek, amelyre strukturálisan szükség van az egyensúly megteremtéséhez. "Az azonban nagyon fontos, hogy ne visszafordítható, átmeneti lépések legyenek, hanem hosszú távú megtakarítást eredményező intézkedésekre van szükség. Például önmagában a kiadások zárolása, befagyasztása nem volna elegendő, hiszen ezek könnyen visszafordítható intézkedések, és nem minősülnek szerkezeti beavatkozásnak. Az adósságpályával kapcsolatos piaci aggályokat csakis strukturális módon lehet enyhíteni" - jelentette ki a szakértő.

Ez elég lehet 2013-ra

"Mivel az idei 200 milliárdos plusz valóban nem látszik a költségvetésben, az a logikus, hogy a kormány az abban szereplő tételekhez képest akarja ennyivel javítani az egyenleget" - mondta érdeklődésünkre Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője. Megjegyezte, amikor Matolcsy György decemberben először beszélt "6-800 milliárd forintos megtakarítást hozó" reformokról, a leminősítések miatt rossz volt az országot övező hangulat, ezért már akkor is úgy tűnt, hogy a büdzsé számaihoz képest ígér javítást a kormány. Samu János szerint ugyanakkor eddig azt is lehetett gondolni, hogy a leendő intézkedések csak a kiadási oldalt érintik majd, de már az is jó hír, hogy egyáltalán tudni lehet, mekkora kiadáscsökkentésre lehet számítani.

Samu János úgy látja, az idén és 2012-ben rendkívüli lépések nélkül is teljesíthető a kitűzött deficitcsökkentési pálya, először 2013-ban jelentkezik extra kiigazítási igény (ekkorra kifutnak a jelenlegi válságadók). "Ha három év alatt a kormány hosszú távú intézkedésekkel valóban megfog bő 600 milliárdot, ez a csomag elégnek bizonyulhat. Így egy nem túl ambiciózus, 3,2 százalék körüli GDP-növekedési ütem mellett is tartható a hiánycsökkentés, ha emellett általában is takarékos lesz a gazdálkodás" - magyarázta a Concorde szakembere.

Miből jöhet össze?

Az eddigi nyilatkozatok alapján a kormány négy területen, a gyógyszerkasszán, a nyugdíjon, a tömegközlekedésen és a munkanélküli ellátás területén tervez jelentős megtakarítást, de azt egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy a különböző lépések mekkora részt képviselnek a tervezett megtakarításból (erről szóló összeállításunkat itt találja meg).

Matolcsy György tavaly decemberben azt mondta, hogy gyógyszerkasszán 100 milliárdot spórolna a kormány, és ha valóban ekkora lesz a megtakarítás, akkor ez a lépés tenné ki a Nátrán Roland által ígért kiadáscsökkentés felét, vagy legalább harmadát. A nyugdíjrendszer már most is komoly átalakításon van túl, aminek jelentősek az államháztartási hatásai is, de mivel az évszázad közepére a lakosság több mint fele nyugdíjas lesz Magyarországon, és a kisebbségbe kerülő dolgozók befizetései nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy egyensúlyban tartsák a nyugdíjkasszát, így az [origo] által megkérdezett szakértők szerint lépni kell (erről itt olvashat részletesen).

A tömegközlekedés átalakítására azért lehet szükség, mert a legnagyobb állami közlekedési cégek képtelenek kijönni bevételeikből, így idén 250 milliárd forintot, vagyis a teljes lakosságra vetítve fejenként 25 ezer forintnyi támogatást kapnak. A munkanélküli segélyezés rendszerének átalakítása szintén folyamatban van, de a bejelentések alapján további intézkedések várhatóak. Konkrétumok nélkül erre utalt Orbán Viktor a Széchenyi-terv bemutatásakor is, akkor ugyanis a kormányfő azt mondta: "Magyarországon nem szabad elbújni a munka elől, és aki hajlandó dolgozni, az segítő kezekre talál".