Hat százalékra emelte az alapkamatot a jegybank

A monetáris tanács 25 bázispontos kamatemelésről döntött hétfői ülésén, a szigorításra számított az elemzők többsége, akik szerint az idén már jó eséllyel ezen a szinten maradnak a kamatok.

A várakozásoknak megfelelően Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfőn. A Reuters hírügynökség múlt héten kiadott elemzése szerint az elemzők többsége számított a kamatemelésre, a szakemberek többsége szerint pedig a mostani 6 százalékos alapkamat marad az év végéig.

Legutóbb tavaly december 20-i ülésén döntött emelésről a monetáris tanács, akkor 25 bázisponttal, 5,75 százalékra emelte azt a 3 százalékos célt tartósan meghaladó inflációra, illetve a felfelé mutató inflációs kockázatokra tekintettel. A kamat legutóbb két évvel ezelőtt volt ilyen magas. A döntés bejelentését követően a forint gyengülni kezdett.

Ezt várta a piac

"A piaci várakozásnak megfelelően egymás után harmadszor is 25 bázisponttal emelte az irányadó rátát a jegybank" - reagált az MNB döntésére Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere, aki szerint a monetáris tanács tagjainak közelmúltbeli nyilatkozatai alapján feltehetően szoros döntés született. Az alakezelő véleménye szerint a döntő érv az újabb szigorítás mellett a meglehetősen rossz decemberi inflációs adat volt.

A tavalyi év utolsó havi adata arról tanúskodott, hogy az áremelkedés nemcsak a gyorsuló élelmiszer- és üzemanyagáraknak köszönhető. Decemberben szokatlanul nagyot drágultak a ruházkodási cikkek, és a piaci szolgáltatások árai is hirtelen ugrottak. Az éves maginflációs szám ugyan továbbra is csak 2 százalékos emelkedést mutat, azonban az inflációs dinamikát jól megragadó rövidbázisú maginfláció már a 3 százalékos inflációs cél fölé ugrott.

Indokolt az év eleji szigor

Bebesy szerint a jegybank részéről azért is indokolt az év eleji szigor, mert a magánszektor béralakulásában, árazásában kulcsfontosságúak az első hónapok - jó, ha az MNB demonstrálja, hogy nem tolerál a célnál magasabb drágulási ütemet. A váratlanul alacsony növekedést mutató novemberi béradat - vélik az alapkezelőnél - a januártól életbe lépő adóváltozások miatt nem releváns, ennél jóval fontosabb a jövő évre vonatkozóan már megszületett minimálbéremelés mértéke.

"A kilátásokat illetően számos fontos esemény előtt állunk, amelyek jelentősen befolyásolhatják majd az elkövetkező időszak monetáris politikáját" - fogalmazott Bebesy. A kormány februárra ígért bejelentései kulcsfontosságúak lehetnek, jelentős hangulati változást, forinterősödést idézhetnek elő, kedvező fordulat esetén így elmaradhatnak a további emelések. Értékelhető kiadási lefaragások hiányában tovább nő az esélye annak, hogy hazánkat bóvli kategóriába sorolják, és ilyen minősítés mellett rendkívül problémásnak látják az elkövetkező évek adósságfinanszírozását. A márciusban kinevezendő új monetáris tanács tagok működése is rendkívül fontos lesz, erőltetett kamatvágások mind a forint árfolyamában, mind az alapkamat mértékében nagy kilengéseket okozhatnak - figyelmeztetett a portfólió menedzser.