Az építőcégek örülhetnek a Új Széchenyi-terv első pályázatainak

Már hétfőtől lehet jelentkezni az új Széchenyi-terv pályázataira, amelyek zöme a közlekedési infrastruktúra fejlesztését célozza. Leginkább a nagy és közepes méretű építési vállalkozások rúghatnak labdába, a tényleges beruházások pedig leghamarabb három hónap múlva, de reálisan inkább félév múlva indulhatnak el.

Idén 1100 milliárd forint központi forrás áll rendelkezésre az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) 93 pályázatának keretében - jelentette be pénteken Orbán Viktor miniszterelnök Matolcsi György gazdasági, és Fellegi Tamás fejlesztési miniszter társaságában (a bejelentésről itt olvashat részleteket). A pályázati dömping márciusban kezdődik majd, de vannak olyan pályázati lehetőségek, melyekre már január 17-től, azaz hétfőtől beadhatók a pályázatok.

A hétfőn startoló nagyobb értékű projekteknél a nagy és közepes, elsősorban építési vállalkozások lehetnek érintettek (bár persze alvállalkozóként kicsik is rákapcsolódhatnak majd a fejlesztésekre), egyetlen pályázati cél ugyanakkor kilóg a sorból, mivel kizárólag szociális szövetkezetek jelentkezését várják az atipikus foglalkozási formák támogatására. Ez utóbbinál a támogatási keret összege 1,955 milliárd forint, egy pályázaton minimum 20, maximum 50 millió forint támogatáshoz lehet jutni az egész ország területén, kivéve a közép-magyarországi régiót - ez utóbbi térségre ugyanis külön fejezeti keret áll rendelkezésre 345 millió forint értékben.

Közút, vasút, vízi közlekedés

Jóval nagyobb összeget, 45,2 milliárd forintot szán az ÚSZT az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítására, egészen pontosan azok előkészítésére. Ezen a pályázaton viszont kizárólag a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. vehet részt. Kizárólag a NIF számára további három pályázatot hirdettek meg január 17-től, a térségi elérhetőség javítására 45,8 milliárd, ugyancsak a régióközpontok elérhetőségének javítására további 38,9 milliárd áll rendelkezésre, míg az 1., 2., és 3. számú főutak fejlesztésére 126,6 milliárd forintot szán a kormány, amihez áttételesen a NIF-en keresztül a mélyépítő vállalkozások juthatnak hozzá.

Nagyobb kör, így a NIF mellett a MÁV, a GySEV, közlekedési szövetségek, és önkormányzatok is pályázhatnak az ország és a régióközpontok vasúti és vízi elérhetőségének javítása érdekében, erre 61,9+116,4 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, utóbbi összeg a Duna-stratégia tervébe illeszkedik. Ugyanez a kör költhet 58,9 milliárd forintot a városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésére, de külön fejezetben ugyanerre a célra 63,1 milliárd forint is rendelkezésre áll.

Vannak ugyanakkor jóval kisebb léptékű programok is, az önkormányzatok 6,4 milliárd forint támogatást nyerhetnek el a kerékpárutak tovább építésére, 3+2,6 milliárdból pedig a közlekedési módok összekapcsolásának megtervezését, előkészítését végezhetik.

A nagyobb cégek ideje jön el

"Jó néhány hónapba bele fog telni mire a beruházások ténylegesen elindulnak, s az első ellentételezések megérkeznek a vállalkozásokhoz, amelyek szinte kivétel nélkül az amúgy nagyon súlyos helyzetben lévő építőipari cégeket fogja érinteni" - mondta az [origo]-nak Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója szerint az is látszik a kiírásokból, hogy aligha fogják január 18-án tömegesen lerohanni a pályázatokkal a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, mivel a legtöbb esetben nagyon komoly dokumentációkat kell letenni.

A szakértő szerint ügymenet várhatóan az lesz, hogyha a pályázó beadja az anyagait, onnan 1-2 hónap alatt bírálja el az ügynökség, illetve a minisztérium, s kötnek szerződést a pályázóval. Ezután közbeszerzési eljárásokat kell lebonyolítania a nyertesnek, ami a tapasztalatok szerint legalább 2-4 hónap, feltéve, ha nem támadják meg az eljárást, mert akkor újrázni kell. Legjobb esetben tehát 3 hónap múlva kezdődhetnek el a tényleges beruházások, de ismerve a kiírások jellegét, inkább a féléves időtáv a valószínűbb - magyarázta Essősy Zsombor, hozzátéve, hogy például a kerékpárutak építésénél, kevesebb idő lehet szükséges az induláshoz.

Hét területre összpontosítanak

Orbán Viktor tavaly július végén jelentette be, hogy 2011 elejétől kívánnak lendületet adni a magyar gazdaságnak az új Széchenyi-terv meghirdetésével. A kormány elképzelései szerint hét területre, köztük az egészségiparra, otthonteremtésre és közlekedésre koncentrál a terv. A vitairat bemutatásán Orbán Viktor kormányfő arról beszélt, hogy a magyar észjárásra kellene építeni, bár hozzátette, hogy a leleményességben is kezdünk lemaradni, és "ma kevés embernek jut eszébe, hogy a kormány a legintelligensebb emberek gyülekezete".

Az [origo] akkor azt is megtudta Cséfalvai Zoltántól, a Nemzetgazdasági Minisztérium startégiai államtitkárától, hogy évente legalább 300 milliárd forint támogatást kíván nyújtani a kis- és középvállalkozásoknak az Új Széchenyi-terven keresztül a kormány, amit szinte kizárólag uniós forrásokból fedeznek. A kormány akkori elképzelései szerint 3-6 hónap alatt kívánták letárgyalni az Európai Unióval a pénzek átcsoportosítását. Cséfalvay Zoltán úgy vélte, a válságra tekintettel fogadtatható el az unióval a vállalkozások közvetlen támogatása.