Orbán alkotmányba foglalná a hiány- és adósságplafont

A 2010-es költségvetés hiánya 3,8 százalékos lett - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, aki a nemzetközi sajtótájékoztatóján azt is közölte, hogy szeretné, ha a lengyel módszerhez hasonlóan alkotmányba foglalnák az adósságplafont. A hiány bejelentése eleinte zavaros volt, mivel a Reuters tudósítása szerint 3,9 százalékos volt a hiány, ami magasabb a várnál és megengedettnél, később azonban korrigálták a hírt.

Orbán Viktor a Reuters szerint csütörtökön azt nyilatkozta, hogy "a késő éjszakai adatok szerint, amelyek tehát hivatalosnak tekinthetők, a 2010-es hiány 3,9 százalék lett". A Bloomberghez tartozó Businessweek azonban Orbán szavait idézve úgy tájékoztatott a nemzetközi sajtótájékoztatóról, hogy Magyarország teljesítette a 3,8 százalékos elvárt hiányt. Szijjártó Péter sajtóközlemény írta, hogy a hiány 3,8 százalék lett, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig az [origo] érdeklődésére erősítette meg, hogy a 3,8 százalék a helyes adat.

Az ellentmondásos információ jelentősége, hogy a Reuters hírében szereplő, a miniszterelnök által jelzett szám több lett volna, mint az Európai Bizottság által elfogadott, a konvergenciaprogramban lefektetett deficitelőírás. Ugyanakkor a miniszterelnök szavaiból egyik híradás szerint sem derül ki, hogy a hazai elszámolás szerinti számot, vagy az Unióban követett pénzforgalmi számítást érti-e, de mivel külföldi újságíróknak nyilatkozott, és a százalékos adat alatt az utóbbit szokás érteni, ezért valószínűleg az uniós számítás szerinti hiányról beszélt a kormányfő.

A miniszterelnök arról is beszélt a Businessweek szerint, hogy az új alkotmánynak tartalmaznia kellene az államadósság felső korlátját a lengyel minta szerint. Lengyelországban az alkotmányban szabályozzák az GDP-arányos államadósság lehetséges maximális értékét, amelyet 55 százalékban határoztak meg.

Orbán Viktor a sajtótájékoztatón azt mondta, "az új alkotmányban fékeknek és ellensúlyoknak kellene szerepelniük, amelyek kijelölik a hiány és az adósság határait". Hozzátette: "ez a lengyelhez hasonló megoldás". Magyarországon az államadósság a GDP 80 százaléka fölé került 2010-ben, miközben az Európai Unió szabályai szerint 60 százalék alatti szintre kell törekedni.

A bejelentett 3,8 százalékos hiányadat megfelelt a várakozásoknak, mivel a piaci konszenzus - a Reuters legutóbbi elemzői felmérése alapján - szintén 3,8 százalék volt. A felmérésben részt vevők közül mindössze hárman nem a 3,8 százalékos hiányt várták. Bár az ellentmondó híradások végén kiderült, hogy 3,8 százalék a hiány, az elemzők szerint egyébként sem lenne érdekes az 0,1 százalékpontos eltérés. Szerintük inkább érdekes, hogy a jövőre vonatkozó hiánycélokat miként teljesíti a kormány.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint "sokkal inkább a jövő van fókuszban", ez a mostani szám nem érdekes. "Még följebb, 4,3 százalékon is teljesülhetett volna a hiány, ha közben a tartós hiányleszorítást kommunikálja a kormány" - mondta, kifejtve, hogy szerinte az számít igazán, hogy az adócsökkentés miatti tartós bevételkiesést milyen eszközökkel pótolja a kormány.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint sem számított volna egy 0,1 százalékpontos eltérés. Példaként hozta fel, hogy utólag a 2009-es hiányt is fölfelé módosították. "Senki nem akad fönn ezen. Az IMF lett volna érdekes, de az már nincs" - mondta arra utalva, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelszerződése, amely a hiánypályát rögzítette, ősszel lejárt.

Az elemző szerint más kérdés lenne, ha a 2011-es hiány 3 százalék fölé kerülne, mivel az jogilag értelemben újra túlzottdeficit-eljárás alá vonná Magyarországot, pontosabban a 2004 óta tartó eljárás alól nem szabadulhatott volna az ország. Erre azonban szerinte kicsi az esély, mivel mindenki (például az MNB vagy a Költségvetési Tanács) a hiánycél tarthatóságát becsülte idénre, a kérdéses időszak a 2012 utáni lesz.

A Bajnai-kormány által beterjesztett 2010-es költségvetés az Unióval kialkudott hiánypálya alapján 3,8 százalékos deficittel számolt. Az új kormány szerint azonban a költségvetés nem volt tartható, ami miatt egy külön bizottságot hozott létre a költségvetési "csontvázak" feltárására. A költségvetési lyukak betömésére, amelyben az év közi adócsökkentés (például a társasági adó 500 millió forintig 10 százalék vagy kisadók eltörlése) is szerepet játszott, a pénzintézetekre, a telekommunikációs, energetikai és kiskeresekedelmi vállalatokat sújtó válságadókat vetette ki a kormány.