Orbán az eurózónáról: Jobb ma nem bent lenni

Orbán Viktor miniszterelnök az eurót védené uniós elnöksége alatt, de Magyarországot a jelen pillanatban nem léptetné be, sőt Észtországot a legbátrabb nemzetnek nevezte azért, hogy januárban bevezette a közös pénzt. A kormányfő előrevetítette, hogy a februári reformok a jóléti kiadások közül a munkanélküliek segélyezését, a nyugdíjkiadásokat és a gyógyszerkasszát is érinteni fogják. Beszélt arról is, hogy a válságadókkal a termelő ágazatokat segítik a szolgáltatószektor rovására.

Az euróövezet szorosabb integrációját tűzte ki célul a magyar uniós elnökség Orbán Viktor miniszterelnök szerint - derült ki a kormányfő Wall Street Journalnek adott interjújából. "Egységes költségvetési politika nélkül a valuta sebezhető" - mondta a magyar kormányfő a lapnak a közösségi pénzről. "Az eurót meg kell védeni, különben az EU körüli bizonytalanság elmélyül" - mondta.

A legszigorúbb költségvetési szabályokat azokra az országokra kell alkalmazni, amelyek használják az eurót, és nem azokra, amelyek saját pénzzel rendelkeznek - mondta Orbán. Hozzátette, hogy Magyarország számára az euró átvétele az évtized végén reális, "ma jobb nem bent lenni". A magyar kormányfő Észtországot, amely január 1-jén vezette be az eurót, a "legbátrabb nemzetnek" nevezte.

A Wall Street Journal interjújában Orbán politikai kérdésekre is válaszolt. Az elmúlt két évtizedről azt mondta: "olyan kompromisszumokat kötöttünk, amelyekről kiderült, hogy rosszak vagy túl rövidlátóak voltak". Azt állította, hogy a tekintélyes parlamenti többségét arra kívánja használni, hogy megváltoztassa a politika folyását. "20 évet vártam erre a pillanatra" - mondta.

A médiatörvény miatti támadásokra reagálva Orbán azt mondta: "Európa többi része úgy tekint a kétharmadunkra, mint veszélyre. Mi lehetőséget látunk benne. (...) Ha egy erős párt tiszteli a hatalommegosztást, a fékek és egyensúlyok rendszerét, akkor nincs veszély."

Orbán Viktor azt mondta a Wall Street Journalnek, hogy februárban komoly intézkedéseket fognak bejelenteni, amelyek a nyugdíjakra, a munkanélküli segélyekre és a gyógyszerkasszára fordított állami kiadások csökkentését célozzák. Azt állította, hogy a munkanélkülieket ellátó nagylelkű és hosszú ideig járó jóléti kiadások időszakának vége. Arra azonban nem vállalkozott, hogy az ebből elért megtakarítás összegét felbecsülje.

Orbán Viktor célja - állítása szerint - a növekedés és a munkahelyteremtés beindítása egy olyan gazdaságban, amely 1989 óta a legnagyobb visszaesését élte meg. "Elfogadható, hogy Magyarország saját látásmóddal bírjon nemcsak a költségvetési hiány kérdésében, hanem a hosszú távú versenyképességben is" - mondta. Ezzel együtt elismerte a piac nyomását: "a hitelességért folytatott küzdelem állandó harc".

Elmondta még, hogy ebben az évben Magyarország várhatóan csökkenti az államadósságát abból az összegből, amelyet a magánnyugdíjpénztárakból visszalépők hoznak az államkasszába. Orbán azt is szeretné elérni, hogy a jegybank térítse vissza a Nemzetközi Valutaalaptól szerzett, de fel nem használt forrásokat.

Orbán a válságadókról azt mondta, hogy csak a szolgáltatószektorban tevékenykedő vállalatokra vetettek ki különadót, márpedig az ország gazdasági stratégiája az, hogy "támogassuk azokat a beruházókat, akik a termelő tevékenységgel akarnak munkahelyeket létrehozni".

Orbán Viktor egy másik interjút is adott szerdán közösen a Dow Jones hírügynökségnek és a Wall Street Journalnek, amelyben a forintárfolyamról és a jegybank szerepéről beszélt.

A francia miniszterelnök az euróról

Európa minden lehetséges eszközzel megvédi az eurót, de a közös valuta rendbetételéhez a jelenleginél mélyebb pénzügyi integráció szükséges - mondta Francois Fillon, francia miniszterelnök a Timesnak. "Nincs visszaút ... azoknak, akik arra spekulálnak, hogy az euró bajba kerül, tudniuk kell, hogy az európai kormányoknak nincs más lehetőségük, mint az euró megvédése minden eszközzel, és ezt is fogják tenni" - mondta .