Kiürültek a polcok a magyar termelőket segítő boltokban

Áru- és vásárlóhiánnyal küzd a Magosz által életre hívott szociális bolthálózat, ami egyrészt a hazai élelmiszer-termelőket kívánta jobb helyzetbe hozni, másrészt a lakosságnak akart olcsóbb termékeket kínálni. A nehézségek ellenére nem mindenki temetné a hálózatot, igaz, azt is elismerik, hogy alapjaiban kellene átszervezni a rendszert, ami állítólag folyamatban van, bár a részletek egyelőre nem ismertek.

Siralmas képet nyújtott a múlt héten az egyik ferencvárosi üzlet "szociális bolt" részlege, a lényegében üres egységben mindössze öt darab petrezselyemgyökér árválkodott 789 forintos kilónkénti árért. Az eladó nem engedte lefotózni a polcot, a főnöke telefonszámát sem adta meg, de arról sem tudott, mikor jön be legközelebb a főnök, hogy személyesen lehessen vele beszélni - ezt tapasztalta az [origo] újságírója és fotósa a boltlátogatáskor.

Az üzlet előtt egy hatvan év körüli férfi kérdezés nélkül azt mondta: humbug az egész, nincs is árujuk, ami meg van, azt annál olcsóbban is meg lehet venni a piacon. Hasonló volt a helyzet egy zuglói üzletben is, ahol legalább annyi eredményt elértünk, hogy telefonszámot hagytunk egy visszahívás reményében. Arra a kérdésre, hogyan megy a szociálisbolt-részleg, a zuglói üzlet eladója annyit mondott: sehogy.

Az [origo] munkatársai azután keresték fel a boltokat, hogy Baranya megyében napvilágot látott egy - az MR1-Kossuth Rádió Hajnaltáj című műsorában is megjelent hír, miszerint a szociális boltoknak nincs meg a megfelelő termelői-beszállítói hátterük, ezért sok üzlet üzemeltetője is kénytelen a nagybani piacokon vásárolni. Az összeállításból kiderül, hogy bezárás fenyegeti a pár évvel ezelőtt létrejött hálózat pécsi üzleteit, a magyar termékeket forgalmazó kis boltok ugyanis nem tudnak versenyezni a hipermarketekkel, azok gyakran a beszerzési ár alá mennek, ezért a vásárlók inkább oda járnak. Némelyik kisbolt már a fenntartás költségeit sem tudja kitermelni.

Elfogyott a termelők áruja

A pécsi Rókus utcai 62. számú szociális bolt vezetője, Vidákovics Orsolya 2009 októberében vette át az üzlet vezetését. Az [origo]-nak elmondta: télen valóban jóval kevesebb árut tudnak kínálni, mert a termelők a bizonytalan útviszonyok miatt nem szállítanak. Másik gondnak azt említette, hogy boltjuk csak számla ellenében tudja átvenni a termelőktől az árut, máskülönben hivatalosan nem tudná kifizetni, adminisztrálni a költségeit, márpedig az üzlet bérleti díját, a fűtés-világítás, a munkabér költségét csak a hivatalos bevételeiből tudja ellentételezni. "Ha valaki nem akar számlát adni, azzal nem tudok mit kezdeni" - mondja. Harmadik nehézségként említi a konkurenciát: ha a Lidl 20 forintért adja a tojás darabját, azzal nem tud versenyezni, mivel ő annyiért kapja a termelőtől.

"Ezt a sztorit felfújták, a pécsi tévétől már eleve úgy jöttek le, hogy a nehézségeket mutassák be" - fogalmazott Milhoffer Lászlóné, egy másik pécsi szociális bolt vezetője. Szerinte pont annyira "katasztrofális" a helyzetük, mint a kereskedelem más szereplőié. "Egyszerűen arról van szó, hogy a fűtés- vagy más rezsiszámla kifizetése Pécsett is előrébb való, az embereknek ezért alig marad pénzük élelmiszerre" - teszi hozzá.

"Ugyanakkor kétségtelen - ismerte el -, hogy a tavalyi katasztrofális időjárás, az ár- és belvizek miatt lényegében alig van felkínálható árujuk a termelőknek, s ezért kénytelenek a szociális boltok is részben külföldi terméket beszerezni, hogy elláthassák a vásárlókat" - mondta a boltvezető, és hozzátette: tavasztól őszig viszont nincs gond, annak ellenére, hogy a kétszáz kilométeres távolságra lévő Szeged környékéről szerezték be a zöldség- és gyümölcsféléket, amihez még így is olcsóbban jutottak hozzá, mint ha a helyi nagybani piacon vásároltak volna.

Vergődő vállalkozások szálltak be

A jelek szerint azonban akadnak gondok a bolthálózat életképességével. A szociális bolthálózat létrehozását ösztönző Magosz honlapján lévő listával ugyanis rendre pórul jártunk. Kiderült, hogy a XI. kerületben számon tartott egyetlen Etele úti bolt már nem működik, és ugyanígy jártunk a IX. kerület három üzlete közül kettővel.

"Nem tett jót a kezdeményezésnek, hogy sok olyan üzlettulajdonos is csatlakozott a hálózathoz, akik az utolsó szalmaszálat ebben látták vállalkozásuk életben tartására" - fogalmazott az [origo]-nak a szociális bolthálózat rendszerét jól ismerő, neve elhallgatását kérő szakértő. "Nem ment nekik az üzlet korábban sem, s ezen a hálózat sem tudott segíteni"- magyarázta, és hozzátette, hogy a kudarcok ellenére sem gondolja életképtelennek a kezdeményezést, de néhány tanulság levonását nem lehet megúszni, ha a hálózatot a jövőben is fent szeretnék tartani. "Ilyen a reklám és marketing újragondolása" - vélte a szakértő. Milhoffer Lászlóné pécsi üzletvezető ezt azzal egészítette ki, hogy szerinte bizonyos üzlet-alapterület alatt nem szabadott volna, a jövőben pedig nem szabad engedélyezni a csatlakozást, mert az az egész hálózat megítélését rontja, nem beszélve a vállalkozás életképtelenségéről.

Ez utóbbi véleményt közelítette meg más irányból Konrád Istvánné, a szociális bolthálózat vidéki részlegének vezetője, aki szerint tudomásul kell venni, hogy vannak olyan kereskedők, akik alkalmasak a speciális üzleti konstrukció életben tartására, és vannak, akik nem. Kritikusan jegyezte meg azt is, hogy hiába van vagy lenne elegendő termelő és megfelelő számú vásárló is a kereslethez, ha nincs megfelelő módon megoldva a logisztika, vagyis a termékek elosztása, eljuttatása a vevőkhöz. Az alapítástól kezdve 130 szociális bolt jött létre az országban, közülük 100 vidéken, de a lemorzsolódások miatt a szám állandóan változik. A nehézségek ellenére Konrád Istvánné optimista, mint mondta, december 11-én megalakították a Magyar Piac Szövetkezetet, amelynek célja, hogy életet leheljen és fenntarthatóvá tegye a hálózat működését, első üzletüket a jövő héten nyitják, de az új rendszerről részleteket nem kívánt elárulni. Annyit azonban elmondott, hogy a hálózat fenntartásában nagy segítséget jelenthet az az ígéret, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium odafigyel, és támogatja a kezdeményezést.

A szociális boltok a Magosz szerint

"A szociális boltokba a beszállítói termelői kört a Magosz (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége) határozza meg, ennek alapján a gazdaköri tagok elsőbbséget élveznek (természetesen külsős termelők elől sem zárkózunk el, és a mai napig rengeteg ajánlatot kapunk). A Magosz határozza meg, egyeztetve a termelőkkel, a beszállítási árat, és a Magosz határozza meg azt a maximált árat, amelynél többért nem lehet értékesíteni a terméket. Folyamatos egyeztetés folyik a termelő és az üzlettulajdonos között az ár tekintetében, lényegében a Magosz közvetíti a termelőket a hálózat tagjai felé és biztosítja a folyamatos jó minőségű termékekkel való ellátását az üzleteknek. A budapesti üzleteket jó minőségű termékkel legnagyobb mértékben a Balkány és Térsége Gazdakör tagjai látták el." (Részlet a szociális boltokról megfogalmazott anyagból, amelynek készítője Budai Gyula.)