Megígérték a kormány által kért béremelést a magáncégek

A magánszféra munkavállalói megkapják az idei évre ajánlott 4-6 százalékos béremelést - erről állapodott meg a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkáltatói oldalával. Az ígéret szerint a magáncégek fokozatosan hajtják végre a béremelést, szem előtt tartva a foglalkoztatás szempontját is, de ez nem jelent kötelezettségvállalást.

Nincs akadálya annak, hogy a versenyszférában is olyan béremelést kapjanak a munkavállalók, amely kompenzálja az szja-változások miatt elszenvedett esetleges veszteségüket - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtikára, miután megállapodott az OÉT munkáltatói oldalával. A kormány és a munkáltatói oldal is úgy látja, hogy nincs akadálya az idei évre megfogalmazott ajánlás teljesítésének, ami 4-6 százalékról szól, de Zs. Szőke Zoltán, a munkáltatói oldal soros elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy a béremelést a munkáltatók "lehetőségeikhez mérten fogják végrehajtani, legkésőbb az év közepéig".

Tavaly december 2-án arról született megállapodás az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT), hogy 2011. január 1-jétől a minimálbér 78 ezer forintra, a garantált bérminimum (ami lényegében a szakmunkásbért jelenti) 94 ezer forintra emelkedik. A megállapodásban ajánlásként fogadták el a felek, hogy 4-6 százalékkal emelik a béreket idén. Ez utóbbi kitétel azután került a figyelem középpontjába, hogy Orbán Viktor az Országgyűlés tavaszi ülésszakának megnyitóján arról beszélt: tudomása szerint az egykulcsos 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetésének lettek vesztesei, noha a kormány határozottan megígérte, hogy ilyenek nem lesznek. Czomba Sándor államtitkár erre utalva a tájékoztatón elmondta, ugyan a kormány három év alatt kívánja megvalósítani az adók átalakítását, de mindenképpen azt szeretné elérni, hogy az első évben se érje veszteség a munkavállalókat, ezért kezdeményezték az egyeztetést. Az államtitkár arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt 12 évben az ajánlott béremelés mindig megvalósult, ezért sem értették az e körül kialakult vitát.

Zs. Szőke Zoltán erre reagálva elmondta, hogy a munkaadói oldal támogatta az egykulcsos szja bevezetését, és az OÉT-en született bérmegállapodást is tiszteletben tartja, de a munkáltatóknak közben a foglalkoztatási szempontokra is figyelemmel kell lenniük. Ezzel lényegében arra a vitára utalt, hogy a Fidesz részéről azt közölték: ha kell, a magáncégeknél is kikényszerítik azt a mértékű béremelést, ami kompenzálja az egykulcsos szja miatt elszenvedett bércsökkentést. Rogán Antal vezetésével február 15-én bér- és adómonitoring bizottságot hoztak létre azzal a céllal, hogy kiderítsék, hol nem hajtották végre az ajánlásban megfogalmazott béremelést. A bizottság ingyenesen hívható zöldszámot is létesített a bejelentések regisztrálására.

A 16 százalékos szja-kulcs bevezetése után a probléma abból adódott, hogy egy meglehetősen széles jövedelmi sávban - nagyjából bruttó 290 ezer forintig - béremelés szükséges ahhoz, hogy a gyermektelen munkavállalók nettó havi fizetése ne csökkenjen néhány ezer forinttal a 2010-eshez képest. (Az adóváltozások jövedelmi hatásairól szóló cikkünket itt találja.) A közszférában és a többségi állami tulajdonú vállalatoknál a kormány előírta a szükséges mértékű emelést, így ott elvileg senkinek nem csökkenhet a fizetése, de Rogán Antal már korábban jelezte, hogy ezen a területen is megvizsgálják majd, nem mulasztották-e el valahol.

A csütörtöki egyeztetés utáni bejelentés lényegében nem változtatott a helyzeten, hiszen a munkáltatói képviselet mostani vállalása ugyanúgy semmire sem kötelezi a cégeket, mint az OÉT-megállapodásban szereplő 4-6 százalékos ajánlás. A munkaadók érdekképviseleti szervezetei egyébként nem helyeslik a független vállalkozások bérpolitikájába való beavatkozást, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a bérajánlás egyenesen "madárjóslás" volt.