Uniós nyomásra átírná a kormány az ágazati különadókról szóló törvényt

A gazdasági válságra hivatkozva kivetett ágazati különadókról szóló törvény megváltoztatásának lehetőségét is felveti egy gazdasági minisztériumi háttéranyag, amelyet az MTI ismertetett. Az anyag szerint az ágazati adókról szóló törvény módosítható úgy, hogy az ne befolyásolja a különadókból remélt bevételt.

Az ágazati különadókat vizsgáló uniós eljárások egyike sem jelent kockázatot az adóból várt bevételekre a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint, a tárca ugyanakkor nem zárja ki, hogy az eljárások egyes szakaszaiban "olyan elemek merülnek fel, amelyek szükségessé teszik az ágazatikülönadó-törvény korrekcióját" - áll a tárcának az MTI birtokába került háttéranyagában. A tájékoztatót, amelyet a minisztérium az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottságának állított össze, a testület hétfői ülésén tudomásul vette.

A minisztérium háttéranyaga szerint az esetleges módosítási szabályokat úgy kell bevezetni, hogy az a tervezett bevételi célokat ne érintse. Az egyes ágazatokat terhelő különadók uniós joggal való összeegyeztethetősége miatt három eljárás indult. A telekommunikációs szektort érintő vizsgálatban a bizottság az úgynevezett pilot eljárást már lezárta, a magyar kormány álláspontját nem fogadta el. Döntés még nem született arról, hogy indul-e Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás az uniós szabályok megszegése miatt.

A tavaly október 22-én indult eljárásban az Európai Bizottság egyebek között azt állapította meg, hogy a különadó bevezetése előtt egyeztetni kellett volna az adózóként érdekelt telekommunikációs szolgáltatókkal. Enélkül ugyanis érvényesen ilyen jellegű - a távközlési szektort terhelő - közteher nem működtethető. A magyar kormány szerint ugyanakkor a bizottság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a telekommunikációs szektor szolgáltatóira kivetett anyagi teher a távközlési irányelv hatálya alá tartozó igazgatási szolgáltatási díj lenne.

Ezzel szemben a magyar álláspont szerint a különadó, amely a gazdaság több szektorát is érinti, közvetlen jellegű adó, amely uniós szabályozásának szerződéses alapja eltér az irányelvétől. A közvetlen adókra ugyanis nem vonatkozik közösségi norma - olvasható a minisztérium háttéranyagában. A magyar kormány meglátása szerint, ha az ágazati különadó sértené a hivatkozott irányelvet, akkor abból az következne, hogy a távközlési ágazatot semmilyen közteher nem terhelhetné. Erre vonatkozó részletes álláspontját a kormány az esetlegesen meginduló kötelezettségszegési eljárás egyes fázisaiban fejti majd ki - áll a dokumentumban.

2010. december 2-án kelt levelében a bizottság verseny-főigazgatósága egy hozzá beérkezett panaszt juttatott el a magyar kormányhoz. Ebben a panaszos sérelmezi az ágazati különadó kiskereskedelmi tevékenységet érintő rendelkezéseit, mivel azt diszkriminatívnak tartja. A panaszos szerint a külföldi tulajdonban álló integrált kereskedelmi áruházláncoknak a magyar tulajdonban álló franchise rendszer keretein belül működő adóalanyokhoz képest magasabb adófizetési kötelezettsége áll elő.

A magyar kormány álláspontja szerint azonban a szabályozás az uniós joggal teljes mértékben összeegyeztethető, nem diszkriminatív, tekintve, hogy az adóalanyok között honosságuk, illetve szerkezeti felépítésük szerint nem tesz különbséget. A különbség mindössze az, hogy a magasabb árbevételű adóalanynak progresszívebb módon több az adója. Ez azonban azzal igazolható, hogy a nagyobb árbevétel nagyobb piaci befolyásra, alacsonyabb fajlagos költségekre, magasabb jövedelmezőségre, ekként sokkal erőteljesebb adóteher-viselési képességre utal - írja az NGM.

A magyar álláspontot kifejtő válaszlevelet a magyar kormány 2011. január 31-én megküldte a bizottság verseny-főigazgatósága számára. Erre a bizottság még nem reagált hivatalosan.

A harmadik eljárás az Európai Bizottság adó-főigazgatósága megkeresésére indult. A bizottság az ügyet feltehetőleg a verseny-főigazgatóság által már megküldött, előző pontban említett panasz alapján indította meg. Levelében a bizottság konkrét kérdéseket tett fel az ágazati különadó bevezetésének körülményeiről. A válasz kidolgozása jelenleg folyamatban van, Magyarország 2011. március 17-éig köteles álláspontjáról tájékoztatni a bizottságot. A tárca álláspontja szerint a megkeresésben említett diszkriminációs "vádak" az előző pontban említettekhez hasonlóan ez esetben is jól cáfolhatók - áll a minisztérium háttéranyagában.

Az [origo]-t kiadó Origo Zrt. tulajdonosa a Magyar Telekom.