Az ombudsmanok tartanak leginkább a Matolcsy-féle elvonástól

Takarékoskodás, elhalasztott gépparkcsere, illetve a dologi és a személyi kiadások visszafogása is szerepel azokban a spórolási tervekben, amiket a stabilitási alap finanszírozása érdekében léptetnek életbe a parlament alá tartozó állami szervek. Az ombudsmani hivatal szerint nincs annyi tartalék a rendszerben, mint amennyit elvárnak, a versenyhivatal pedig azt közölte, hogy a tervezet kifejezetten hátrányosan befolyásolja a működésüket.

Takarékoskodás, a dologi és a személyi kiadások csökkentése és a fejlesztési kiadások mérséklése - jellemzően ezekkel a technikákkal hoznák össze a rájuk mért takarékoskodási kötelezettséget a 250 milliárd forintos stabilitási alap finanszírozásához hozzárájuló költségvetési szervezetek. A bírságolásra jogosult szervezetek az [origo]-val közölték, hogy nem kell fokozott ellenőrzésektől tartani az elvonás miatt, és több hivatal egyértelművé tette, hogy elbocsátásokra sem kerülhet sor.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szombaton nyújtotta be a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely a minisztériumokon kívüli megtakarításokról rendelkezik. A stabilitási alap finanszírozásához a tárcáknál előírt zárolásból 237 milliárd forint jön össze, a fennmaradó rész megteremtéséről rendelkezik a szombaton benyújtott jogszabály.

Az ombudsmani hivatalban nincs tartalék

Az Országgyűlési Biztos Hivatala költségvetésének öt százalékát érinti a módosítás, a terv szerint 80,7 millió forintot kell megtakarítaniuk. "Nincs ennyi tartalék a rendszerben" - mondta Péterfalvi Attila, a hivatal vezetője az [origo]-nak. A csökkentés szerinte főleg a személyi kiadásokat fogja érinteni, egyrészt azért, mert a dologi kiadásuk kevesebb, másrészt mert azokat eleve csökkentették. Ennek ellenére Péterfalvi szerint nem valószínű, hogy elbocsátásokra kerülne sor, szerinte megpróbálják máshogy megoldani a takarékoskodást, de nem tudják még, hogy fogják összeszedni a kért összeget. Az ombudsmanok hivatala tavaly 1,58 milliárd forintból gazdálkodott, idén 1,53 milliárdjuk marad a 80,7 millió forint megtakarítása után.

Spórolni kényszerül az ügyészség is, mégpedig 1,6 millliárd forintot a tervezett 32 milliárdos költségvetéséből. "A Legfőbb Ügyészség még dolgozik az 1,6 millárd forintos alap pontos kidolgozásán" - közölte az [origo]-val Széplaki-Nagy Gábor szóvivő, aki szerint "jelenleg annyi bizonyos, hogy nagyjából a kért összeg fele a beruházási költségekből, másik fele pedig a személyi kiadások visszafogásából fog összetevődni". Az ügyészség idei költségvetése még az 1,6 milliárdos megtakarítással együtt is közel kétmilliárd forinttal több, mint a tavalyi. A szervezet akkor, a 2009-es büdzsénél egymilliárd forinttal kevesebbet kapott, az akkori csökkentésre a szóvivő azt mondta, hogy "az ügyészségek költségvetése rendkívül feszített, de a működési zavarok elkerülhetők".

Fejlesztések esnek kútba a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál

A korábbi Magyar Szabadalmi Hivatal utódja, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) éves költségvetése idén 3,511 milliárd forint, az eredeti 150 millióról 486 millió forintra emelt elvonás a teljes éves költségvetés közel 14 százalékát jelenti. A tavaly még Magyar Szabadalmi Hivatal néven működő szervezet a PSZÁF-hoz hasonlóan nem kap költségvetési támogatást, a szervezet büdzséje a tavalyi 3,459 milliárdról mindössze 52 millió forinttal - 1,5 százalékkal - növekedett, ami szintén infláció alatti növekedést jelent.

A SZTNH kérdésünktre azt közölte, hogy az előírt befizetést a kiadások lefaragásával fogja elérni, és minden területen kénytelenek visszafogni a kiadásokat. "A már megkezdett informatikai és ügyviteli fejlesztéseket - beleértve a gépparkcserét és a hálózatfejlesztést - érinti a lépés. Emellett a többletszolgáltatások bevezetését elhalasztja a hivatal, ennek következményeként az e-kutatási szolgáltatások bevezetésére később kerül sor. A szervezet csökkenteni fogja a nyomtatványok készítéséhez és a nyomdai tevékenységhez kapcsolótó kiadásokat" - derül ki az SZTNH tájékoztatásából, amely egyúttal azt is megjegyzi, a megtakarítások részletes tervezése még folyamatban van.

Semmiféle fejlesztésre nincs fedezet a GVH-nál

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) költségvetési támogatása a tavalyihoz képest 10 százalékkal, 1,275 milliárd forintra csökkent, ezt pedig tovább csökkenti a miost bejelentett, valamivel több mint 60 millió forintos zárolási kötelezettség. A GVH az [origo]-val közölte: a benyújtott törvénymódosító javaslat értelmében a szervezetnek ugyan nem kell a költségvetésbe befizetnie pénzt, de 63,8 millió forintos fejezeti tartalékot kell létrehoznia. (Az összeg zárolásra kerül, felhasználásáról a javaslat szerint 2011. november 30-ig dönt az Országgyűlés.)

A GVH szóvivője, Gondolovics Katalin az [origo]-nak azt mondta, hogy a törvénymódosítás kifejezetten hátrányosan befolyásolja a szervezet működését. "A GVH költségvetése már eleve olyan összegben került meghatározásra, hogy semmiféle fejlesztésre nem nyújt fedezetet a 2011-es évben, még a kötelezően megvalósítandó elektronikai-informatikai célú fejlesztésekre sem. A zárolás a dologi kiadások terhére valósítható meg, az e célra jóváhagyott összeg 37,9 százalékát teszi ki" - tette hozzá Gondolovics Katalin, aki elmondta: A támogatási összeg bírságbevételekkel történő pótlására nincs lehetőség. "A bírságok nem a hivatal közvetlen bevételeként jelennek meg, és jogszabályi felhatalmazás sincs ilyen célú felhasználásra" - tette hozzá Gondolovics Katalin.

Alapos mérlegelés az ÁSZ-nál

Az Alkotmánybíróságonak 66,8 millió forintot kell megtakarítania, ez költségvetésének körülbelül öt százaléka. "Egyelőre nem világos, hogy ezt a pénzt elvonják, vagy mi lesz a sorsa, és a szervezet még hivatalos értesítést sem kapott, így egyelőre nem reagálnak a hírre" - mondta Seregély András szóvivő.

Az Állami Számvevőszék tavaly 6,611 milliárdból gazdálkodhatott, idén pedig 7,22 milliárd forint áll rendelkezésre, vagyis - 609 millió forinttal - 9,2 százalékkal nőtt a szervezet büdzséje. 2010-ben nem volt elvonás a költségvetési törvény szerint, a friss törvénymódosítás szerint azonban 361 millió forintos összeget kell zárolnia a szervezetnek. Az Állami Számvevőszék megkeresésünkre közölte: korai lenne választ adni arra vonatkozóan, hogy a zárolandó összeg hogyan befolyásolja az idei működést, mivel nem elvonásról, hanem tartalékképzésről van szó. "A tartalék létrehozásának határideje, a még el nem fogadott törvényjavaslat szerint 2011. március 31-e, tehát alapos mérlegelést kíván az ÁSZ költségvetésének ismételt átgondolása" - áll az ÁSZ válaszában.

Takarékosságot ígér a PSZÁF

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) az eddigi költségvetés szerint 4,1 milliárd forintot kellett volna befizetnie a központi költségvetésbe. A módosítás szerint azonban ez az összeg 632,5 millió forinttal emelkedik, összesen tehát 2011-ben 4,732 milliárd forintot kell a felügyeletnek beadnia a büdzsébe.

A PSZÁF kérdésünkre közölte: a többletbefizetést a felügyelt intézmények által, a korábbi években befizetett díjakból képzett tartalékból fogja teljesíteni, de a továbbiakban a PSZÁF-nak is takarékosabb gazdálkodással kell ellátnia feladatait. "A PSZÁF a törvényjavaslatban szereplő 632,5 millió forintot még nem utalta át, hiszen a törvény még nem lépett életbe. Az átutalás módjáról a PSZÁF egyeztet a Nemzetgazdasági Minisztériummal" - közölte Binder István, a PSZÁF szóvivője (a befizetést a PSZÁF-nak negyedéves bontásban, egyenlő részletekben kell teljesítenie).

Arra a kérdésünkre, hogy a többletkiadás miatt a PSZÁF több ellenőrzést tervez-e, és az esetleg emelkedő bírságbevételekből próbálja meg előteremteni a pénzt, Binder István azt válaszolta: a PSZÁF bírságbevételei a törvény szerint nem fordíthatók költségvetési befizetésekre és a működési kiadásokra sem, azok az összegek kizárólag a fogyasztóvédelmi kultúra javítására fodíthatóak. "Tehát a bírságbevételek növelése ilyen célból már csak ezért sem kerülhet szóba" - tette hozzá Binder István. "A pénzügyi intézmények által fizetendő felügyeleti díj mértéke szintén nem változhat, hiszen azt törvény rögzíti. E helyzetben a PSZÁF kizárólag takarékosabb gazdálkodással működhet, ez azonban - a jelentős volumenű feladat miatt - semmiképp sem jelenthet létszámleépítést" - fogalmazott a PSZÁF szóvivője.

A PSZÁF nem kap költségvetési támogatást. A tavalyi büdzsé szerint a szervezet költségvetése 10,2 milliárd forint volt, és 5 milliárd forintot kellett év közben befizetnie. Az idei költségvetés szerint a PSZÁF 10,42 milliárd forintból gazdálkodhat. Ez azt jelenti, hogy a költségvetésben szereplő adatok szerint a szervezet büdzséje 2,1 százalékkal emelkedett, ami bőven elmarad a 4,9 százalékos tavalyi éves inflációtól.

OIT, MEH, MTA

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) a szerdai kormányülésig nem kommentálja a tervezett költségvetési módosítást - mondta a szervezet szóvivője az [origo]-nak. Matolcsy tervei szerint a bíróságoknál 3,661 milliárd forintos tartalékot kell létrehozni, így az eredetileg 69,3 milliárd forintos költségvetésből csak 65,639 milliárd forintot használhatnak fel. Ez ugyan közel 700 millió forinttal több, mint amennyiből tavaly gazdálkodtak, ám a zárolást figyelembe véve 1 százalékos többletet, azaz bőven az infláció alatti növekedést jelent.

Baka András, az OIT és a Legfelsőbb Bíróság elnöke már tavaly októberben is azt nyilatkozta, hogy 2010-ben "egymilliárd forint lesz a hiánya a bírósági szervezetnek, a bíróságok megfelelő működéséhez pedig ennél is több pénz hiányzik". A Magyar Bírói Egyesület decemberi nyílt levele szerint a hiány közel 3 milliárd forint. Szerintük nemcsak az a baj, hogy a költségvetési támogatás alultervezett, de a bíróságok nem tudnak annyi bevételt sem termelni, mint amennyit a költségvetés elvár tőlük, ez pedig tovább növeli a hiányukat. "Ez az oka annak, hogy évek óta, számos megyei és táblabíróság - a nem megfelelő anyagi ellátás miatt - év közben csődhelyzetbe kerül, számláit takarékos gazdálkodás ellenére sem tudja fizetni" - írták. A költségvetés a bíróságoknak a tavalyival megegyező, 5,5 milliárd forintos bevételt tervez.

A Magyar Energia Hivatalnak az eredeti terv, vagyis az idei költségvetés szerint a tavalyi hozzájárulással egyező összeget, 1,1 milliárdot kellett volna befizetnie az idén, a módosítás azonban ezt az összeget jelentősen, 1,8 milliárd forintra emelte. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ arra, hogy pontosan miként kívánja előteremteni a kérdéses összeget a hivatal.

Több mint egymilliárdot kell megtakarítania a Magyar Tudományos Akadémiának, ami azt jelenti, hogy a tavalyihoz képest is körülbelül 700 millió forinttal csökken a költségvetése, de egyelőre itt sem kaptunk választ arra, hogy miképp fogják megspórolni ezt az összeget. Kevesebb pénze lesz a tervezettnél a Köztársasági Elnökségnek is, de egyelőre ők sem reagáltak megkeresésünkre.