Coface: Régiós átlag alatt a kockázatos magyar cégek aránya

A régiós átlag alá került a kockázatos magyar cégek aránya, de továbbra is minden második cég számít legalább közepes mértékben kockázatosnak - állítja a Coface Hungary. Az intézmény szerint továbbra is magas a lánc- és körbetartozások száma, de a csődtörvény alkalmatlan ennek kezelésére.

Az elmúlt években folyamatosan növekedett azoknak a kelet-közép-európai cégeknek a száma, amelyek üzleti szempontból kockázatosabb besorolást kaptak a hitelbiztosítóktól, állítja Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője.

Az elmúlt hónapban a céges pénzügyi kockázati tényezők miatt kelet-közép-európai országok cégeinek átlagosan 54,17 százalékát közepesen kockázatosnak vagy kockázatosnak minősítette a Coface, ez az arány 2009 hasonló időszakában alacsonyabb (46,25 százalék) volt. Kelet-közép-európai cégeket vizsgálva a cégek 38 százalékának romlott a megítélése, míg javulást csak 28,5 százalék esetben tapasztaltak.

Míg a régiós átlag 54,17 százalék körüli értéket mutat, leginkább a román, szlovák cégek megítélése romlott az elmúlt 12 hónapban. A hazai cégek esetében a kockázatosság mostani aránya szinte megegyezik az elmúlt három hónap értékével (50,3 százalék). Pontosabban a tavalyi évben némi kilengéssel szinte folyamatosan 50 százalék körüli értéket ért el a kockázatosnak minősített magyar cégek aránya, szeptemberben (53,41 százalék) tetőztek az értékek - teszi hozzá Kárpáti.

A legfrissebb értékek nem érik el a régiós átlagot, és a kelet-közép-európai régióban Románia, Szlovákia és most már Csehország is megelőzi Magyarországot, azonban ez egyfelől pillanatnyi kép, másfelől nem kumulált számokról van szó, hiszen minden hónapban más cégeket vizsgálnak, ezért a vizsgálat sajátosságai is okozhatják az eltérést - vélte a Coface elemzése.

Ugyancsak negatív fejlemény, hogy az elmúlt években a lecsökkent banki hitelek miatt megnőtt a szállítói hitelek aránya, jelentősen megugrottak a vevők tartozásai a szállítók felé, és ez a mai napig jellemző. Az idén továbbra is nagy a cégek bedőlési és nem fizetési kockázata. Lánc- és körbetartozás jellemző, a csődtörvény gyakorlatilag használhatatlan a szállítói hitelezők védelemének szempontjából.