A jelenlegi összetételben utolsó kamatdöntő ülését tartja hétfőn a monetáris tanács. Márciustól a négy külsős tag helyett - a parlament által kiválasztandó - új tagok kerülnek a testületbe, miközben az MNB elnöke és két alelnöke továbbra is a tanács tagja marad.
Elemzők az érvényben lévő 6,00 százalékos jegybanki alapkamat változatlanul hagyását várják az üléstől, miután november óta mindhárom kamatdöntő ülésen 25-25 bázispontos emelésről döntött a Monetáris Tanács, azt megelőzően pedig tavaly április óta a történelmi 5,25 százalékos mélyponton állt az alapkamat. A Reuters néhány napja készített körkérdésére az elemzők válasza szerint az alapkamat 2011 végén is 6,00 százalékon áll majd.
A jövőbeni pénzügypolitikával kapcsolatban rengeteg a bizonytalanság
A Capital Economics, a Goldman Sachs, a Morgan Stanley, a 4cast, a JP Morgan, a Barclays Capital és az RBC Capital Markets felzárkózó piaci szakelemzői kivétel nélkül azt jósolták, hogy a monetáris tanács hétfői ülésén az MNB változatlanul hagyja a jelenlegi, 6 százalékos alapkamatot.
Ugyanakkor többségi - bár nem teljesen konszenzusos - előrejelzés az is, hogy a monetáris tanács új tagjainak belépése után sem valószínű az eddigi szigorítás visszafordítása, mivel annak egyes elemzői vélemények szerint komoly hitelességi ára lehetne.
Az idei kamatcsökkentéseket valószínűsítő kisebbségi londoni elemzői körhöz tartoznak a Capital Economics szakértői. David Oxley, a ház felzárkózó európai közgazdásza szerint a magyar jegybank jövőbeni pénzügypolitikájával kapcsolatban változatlanul "rengeteg a bizonytalanság", és sok függ a márciusban esedékes konszolidációs csomag méretétől. A Capital Economics azt várja, hogy 2011 végéig fél százalékponttal 5,50 százalékra csökken az MNB alapkamata. Az RBC Capital Markets szakelemzői szerint is az új monetáris tanácsi tagok az eddigi kamatemelések visszafordítását "fogják erőltetni".
A Goldman Sachs szakelemzői hétvégi előrejelzésükben ugyanakkor azt minősítették valószínűtlennek, hogy a váltás után kamatcsökkentési ciklus venné kezdetét Magyarországon. Ők úgy gondolják, hogy a négy új testületi tagot "szinte bizonyosan a Fidesz választja ki", és lehetséges, hogy ők enyhébb pénzügypolitikai alapállásúak lesznek a jelenlegi tagoknál, ám ezzel együtt sem várják, hogy az új tagok a kamatcsökkentés áterőltetésére használnák ki a tanácson belüli többségüket.
Hasonló véleményen vannak a Morgan Stanley szakértői is. Szerintük, ha a kinevezési szabályok módosításának eredményeként enyhébbé válna a magyar jegybanki politika, az akár olyan mértékű forintgyengülést is okozhat, amelynek a devizahitelesekre gyakorolt negatív hatása messze meghaladná az esetleges kamatcsökkentések kedvező reálgazdasági hatásait.