"Nem akarok vitázni, ez a vita eldőlt. Kár olyan benyomást kelteni, hogy ez megváltoztatható lenne, a magyar nyugdíjrendszer kétpilléres lesz" - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök miniszterelnök szerdai, a magánnyugdíj-pénztári visszalépés lezárultának alkalmából tartott sajtótájékoztatóján. Az emberek "összefogását" a kormány nevében megköszönő miniszterelnök szerint egy önkéntes és egy szolidaritásalapú, állami tulajdonú nyugdíjrendszer lesz majd a jövőben (Orbán beszédének vágott váltotozatét itt tekintheti meg).
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kedden jelentette be, hogy a végleges adatok szerint valamivel több mint 102 ezer pénztártag, azaz az összes tag 3,3 százaléka döntött úgy, hogy nem lép át az állami nyugdíjrendszerbe, csaknem 97 százalék azonban elhagyta a magánkasszákat.
"Nem érdemes abban bízni, hogy az Alkotmánybíróság megváltoztatja az új rendszert, ezt nemcsak az alkotmányjoghoz konyító, hanem az új alkotmány megalkotásában részt vevő emberként is mondom" - mondta Orbán Viktor, aki hozzátette: "elismeréssel adózik" azoknak is, akik voltak olyan bátrak, hogy az egyéni utat válasszák. A miniszterelnök szerint ettől függetlenül azonban a kormány mindig arra fog törekedni, hogy a közös utat választók jobban járjanak, mint az egyéni utat választók. Megjegyezte, a pénztárakban maradó több mint 100 ezer ember pont azt bizonyítja, hogy volt választási lehetőség.
Tulajdonjog és emberi méltóság
A magánpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség tavaly december elején kért soron kívüli eljárást az Alkotmánybíróságtól, de beadványával kapcsolatban döntés eddig nem született. A Stabilitás nemcsak az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, hanem az Európai Bizottságtól, illetve az Európai Parlamenttől is segítséget kért, és indítványozta uniós ombudsman kijelölését is. A Stabilitáson kívül mások is alkotmányossági kontrollt kértek, az Alkotmánybírósághoz több mint kétszáz beadvány érkezett a nyugdíjcsomag miatt, a legtöbben a tulajdonjogra hivatkozva vitatják az új szabályozás alkotmányosságát.
A több mint 32 ezer jogfenntartó nyilatkozatot befogadó Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) is az Ab-hoz fordult, a VDSZ beadványában az emberi méltóságra és az adatkezelésre hivatkozva kérte az AB-től a jogorvoslatot. "Előbbinél annak vizsgálatát kérjük, hogy miért kötelezik személyes megjelenésre a magánpillérben maradókat, hiszen nem esküvő ez, a második aggály pedig ahhoz kapcsolódik, hogy nincsen pontosan szabályozva, hová kerülnek majd a tagok adatai" - mondta el a szakszervezet elnöke, Székely Tamás.
Az Alkotmánybíróságban bíztak többen is azok közül is, akik az [origo]-nak nyilatkoztak a magánrendszerben való maradásukat jelentő nyilatkozat leadásakor. "Az még sem járhatja ugyanis, hogy miközben tőlem kőkeményen beszedik a járulékot, addig olyan is kap állami ellátást, aki még csak nem is hallott az állami közteherviselésről" - mondta ezzel kapcsolatban korábban egy 50 éves nő a Fiumei úton.
"A 100 százalék nekem is gyanús lett volna"
A kormányfő szerdai tájékoztatóján elmondta: annak fényében tartja különösen jó eredménynek a 97 százalékos átlépési arányt, hogy az elmúlt húsz évben "csalódások és bizalmatlanság jellemezte" a magyar társadalmat. "Millióknak az a véleménye, hogy áldozatokat vállaltak, de mégis kudarc lett a vége, de ez nem az ő hibájuk volt" - mondta Orbán, aki szerint a 97 százalékos arány azt üzeni, hogy az emberek bizalmat szeretnének szavazni a saját államuknak.
"Azok fognak jobban járni, akik a szolidaritásalapú rendszerben vannak" - mondta Orbán
A kormányfő visszautasította azokat a kritikákat, miszerint nem volt valós választási lehetősége az embereknek. "A 100 százalék nekem is gyanús lett volna" - mondta Orbán Viktor, aki szerint felnőtt és jól megvitatott döntés született, de valóban vannak még bizonytalansági elemek. "Azok fognak jobban járni, akik a szolidaritásalapú rendszerben vannak" - tette hozzá Orbán, aki elmondta: mindig jobb kondíciókkal fognak gondoskodni azokról, akik közösségben készülnek az idős éveikre, mint azokról, akik egyénileg.
"Ez a lépés kellett ahhoz, hogy megmentsük a nyugdíjrendszert" - mondta Orbán, aki szerint ezáltal az államadósság csökkentését is meg lehet kezdeni, ami pedig hosszú távon biztonságot jelent, ez ugyanis "az első számú ellenség". "Természetesen nem akarom azt mondani, hogy túl vagyunk a nehezén, jönnek még szembe hullámok, a válság legkevésbé sem múlt el" - tette hozzá. Orbán szerint Magyarországnak az a legfontosabb versenyelőnye, hogy képes összefogást létrehozni.
Még az idén jön az egyéni számlás rendszer
A miniszterelnök szerint nincs befejezve a nyugdíjrendszer strukturális reformja, a cél az, hogy a befizetések fedezzék a kifizetéseket, és ezt az egyensúlyt még az idén meg lehet teremteni. "Az a baj, hogy jelenleg a nyugdíjkasszából fizetünk olyan ellátásokat, amelyeket inkább egy szociális alapból kellene fizetni. Ez nem igazságos, csak a nyugdíjjellegű kifizetéseknek kell itt maradnia" - mondta a kormányfő, egyúttal pedig azt is bejelentette, hogy néhány hónap múlva, vagyis még ebben az évben a magyar állami nyugdíjrendszer átáll az egyéni számlás rendszerre.
Orbán Viktor azt mondta, a második nyugdíjpillér megszüntetése nélkül a magyar nyugdíjrendszert nem lehetett volna fenntartani: egy 80 százalékos államadóssággal küszködő ország, amely 3 százalék alá próbálja szorítani a költségvetés hiányát, nem engedhet meg magának egy ilyen rendszert. "E nélkül a lépés nélkül a nyugdíjrendszer összeomlott volna, nagyon közel volt az a veszély, hogy a magyar állam nem tud fizetni" - jelentette ki.