A digitális technika tizedelte meg a fényképészeket

Mindössze 1127 főtevékenységű fényképész vállalkozás működött Magyarországon tavaly év végén, számukat a digitális technika csökkentette jelentősen az elmúlt években - derül ki az Opten felméréséből.

A fényképész szakmát az elmúlt időszakban a digitális technológiák gyors fejlődése, az okmányirodai automaták beállítása, majd a gazdasági válság és ezzel párhuzamosan a rezsiköltségek növekedése is tizedelte - mondta Urbán Júlia, a Magyar Fényképész Ipartestület elnöke a Gazdaság internetes szakportálnak. Probléma az is, hogy egyelőre nem érhető el olyan országos statisztika, ami a valós piaci folyamatokat mutatná.

Tavaly év végén 1127 fényképészet főtevékenységgel bejelentett vállalkozás működött Magyarországon az Opten céginformációs szolgáltató adatbázisa szerint. Ez a szám 3 százalékkal magasabb mint a 2009 decemberi adat. A felszámolással érintett cégek száma a 2009-ben regisztrált 14-ről 30-ra nőtt.

"Bár pontosan adatokat mi sem tudunk, ez a szám lényegesen kevesebb annál, amennyien valójában a szakmában dolgoznak. A fényképész tevékenységet különböző vállalkozási formákban országszerte körülbelül 4-5 ezren űzik" - mondja Urbán Júlia, a Magyar Fényképész Ipartestület elnöke. Az elérhető statisztikák nem mutatják a valós folyamatokat: zavarja például a képet, hogy az eredetileg személyhez kötött szolgáltatásnak számító fényképészet mellett a legtöbb vállalkozásnak fel kellett vennie a tevékenységei közé a kereskedelmet (képkereteket, albumok, adathordozók) is, és a jelenlegi tájékoztatási rendszerek nem mutatják azt sem, hány korábban csődbe ment, felszámolt társaság tulajdonosa alapított szinte azonnal új céget.

Az Opten adatait vizsgálva kiderül az is, hogy a gazdasági társaságot működtető fényképészek is mindössze egy, legfeljebb két embert alkalmaznak, hiszen a cégek által foglalkoztatottak létszáma 2010 végén csaknem megegyezett a vállalkozások számával, csakúgy mint a megelőző években.

A fényképész szakmát az elmúlt időszakban a digitális technológiák gyors fejlődése, a szakemberek okmányirodai kitiltása, majd a gazdasági válság és ezzel párhuzamosan a rezsiköltségek növekedése is sújtotta.

"Az első krízis során, a kilencvenes évek végén, a 2000-es évek elején a vállalkozások mintegy húsz százaléka vérzett el a digitális technológiák váratlanul gyors fejlődése miatt. A bővítéshez, az új eszközökkel, számítógépekkel való kompatibilitás megteremtéséhez hirtelen akkora tőkére volt szüksége ezeknek a zömében mikro- és kisvállalkozásoknak, amit nem tudtak előteremteni. Ezek után az okmányirodákba telepített fényképező automaták vetették vissza az igényt a fényképészek munkája iránt, ami miatt számos évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember volt kénytelen bezárni a boltját, a nagyobb cégek pedig csökkentették az alkalmazottak létszámát" - magyarázza Urbán Júlia.

A gazdasági válság miatt pedig nem csak a fizetőképes kereslet esett vissza, hanem azzal is meg kellett küzdeniük a szakmabelieknek, hogy a jórészt külföldről beszerzett vegyszerek, gépek ára a forintárfolyam változása miatt először a korábban nem tapasztalt mértékben kezdett ingadozni, majd "elszállt". Azok a cégek maradtak meg, amelyeknek volt elég tőkéjük vagy be tudtak vonni külső anyagi segítséget például új társak, banki hitel révén.

A digitális technológia előretörése más változásokat is hozott: megnőtt a kontárok száma, és például az ötven körüli fényképész-korosztályból sokan kiszálltak, mert nem tudtak megbírkózni az újdonságok kezelésével.

"Ami a kilátásokat illeti, egyrészt abban bízunk, hogy lassan talpra áll a gazdaság, és ismét nőni fog a fizetőképes ügyfelek száma, másrészt ha Brüsszel elfogadja azt a francia-német-olasz kezdeményezést, hogy a hivatalos okiratok készítéséből ne lehessen kizárni a szakfényképészeket, azzal sok száz kisvállalkozás helyzete szilárdul majd meg" - teszi hozzá Urbán Júlia.