Két nagy lépés hiányzik a kormány rezsitervéhez

A vízdíj és a távhő - ez az a két rezsitétel, amelynek árát jelenleg nem szabályozhatja szinte teljesen szabadon a kormány. Kedden bejelentett reformintézkedései szerint a kormány júliusra kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztásáról szóló tervét, amely véget vetne a rezsiköltségek elmúlt tíz évben tapasztalt emelkedésének. A távhőárakat már célbe vette a kormány, a vízdíjak ellenőrzésének megszerzéséről eddig nem esett szó.

"2011. július 1-ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium kidolgozza a rezsiköltségek befagyaztását lehetővé tévő szabályozás részleteit" - ez a kedden ismertetett, az államadósság lefaragását és reformlépéseket felsoroló Széll Kálmán Terv harmadik pontja. Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes kedden az MTV Este című műsorában a rezsiköltségek befagyasztásáról azt mondta: a kormány megállapítja azokat a határokat, ahol be lehet fagyasztani a költségeket, hogy az esetleges nemzetközi energiaár-emelkedés "lehetőleg ne terhelje a háztartásokat".

Az új szabályozás részletei ugyan még nem ismertek, de a kormánynak és az önkormányzatoknak már most is megvannak a jogi lehetőségei arra, hogy befagyasszák a lakossági rezsiköltségek nagy részét. A kormánynak közvetlenül a gáz és az áram árára, illetve nagyjából egymillió állampolgár esetében a vízdíjra van hatása. A kormány hamarosan kezébe veheti a távhőszolgáltatások árának meghatározását is. Ez eddig önkormányzati hatáskör volt, de már a parlament előtt van egy olyan módosító javaslat, miszerint erről is miniszter döntene.

Gáz

A rezsiköltségek tetemes hányadát kitevő lakossági gázárat az állam szabályozza, a kormánynak ugyanis lehetősége van megszabni, hogy mennyit kérhetnek a szolgáltató cégek a fogyasztóktól. A Fidesz az utóbbi években rendszeresen felszólalt a gázármelések ellen, majd kormányra kerülve befagyasztotta az energiaárakat, és tárgyalásokat kezdeményezett az árak megállapításának módjáról. Az országgyűlés tavaly június közepén 303 igen, 20 tartózkodás mellett fogadta el a földgázellátásról, valamint a villamos energiáról szóló törvény módosítását, amely szerint az egyetemes szolgáltatók lakossági és kisfogyasztói árait az illetékes miniszter határozhatja meg.

A legfrissebb gázárrendeletet tavaly novemberben adta ki a kormány, Fellegi Tamás fejlesztési miniszter akkor azt jelentette be, hogy a fogyasztási helyek 57 százalékánál nem lesz áremelés a 2010-es értékhez képest, az 1200 és 1500 köbméter között fogyasztó 9 százaléknál pedig mindössze 0,7 százalékos lesz a drágulás. A kormány számításai szerint a lakosság 66 százalékát érintő árbefagyasztás vagy mérsékelt emelés az összes nyugdíjas, illetve átlagfogyasztó számára kedvező volt.

Ezt megelőzően tavaly tavasszal emelkedtek a gázárak. A korábban beharangozott 17 százalék helyett akkor átlagosan 10,1 százalékkal drágult a gáz: a kisfogyasztóknál 9,98, a 20-100 köbméter közötti fogyasztók (óvodák, társasházak) esetében 9,5 százalékkal emelkedett az ár, a 100-500 köbméter között fogyasztóknak pedig 10,2 százalékkal kellett többet fizetniük áprilistól.

Villany

A rezsiköltségekből szintén jelentős szeletet kihasító áram lakossági árát is szabályozni tudja az állam. A Magyar Közlöny január utolsó napján megjelent számában olvasható a lakossági villamosenergia-díjakat szabályozó rendelet, amelynek értelmében február 1-től, átlagosan négy százalékkal emelkedett a villamos energia végfelhasználói átlagára. A rendelet meghatározza az ország különböző térségeiben szolgáltató cégek legmagasabb díjait, ami azt jelenti, hogy legfeljebb ezen az árszinten lehet értékesíteni az áramot.

A rendelet felsorolja az egyetemes szolgáltató által alkalmazandó árszabások maximumát: a felsorolt négy egyetemes szolgáltató maximális árai, fogyasztási mennyiségtől függően 21,17-24,28 forint között szóródnak kilowattóránként.

A fejlesztési tárca szerint drágulás egy átlagos fogyasztási hely esetében, a 2010 második félévi átlagárakhoz viszonyítva 2011-ben, éves szinten körülbelül 3720 forint plusz költséget jelent. Az árváltozás mértéke természetesen nem mindenki esetében ugyanakkora, nem egyformák ugyanis a fogyasztói szokások (van, aki több elektromos áramot használ, van aki pedig kevesebbet), sőt, az egyes egyetemes szolgáltatók ellátási területén is eltérő mértékű lehet az árszint.

Távfűtés

A gáz árától függő távhődíjak esetében is létezik hatósági ár, és bár könnyen lehet, hogy a szabályok változni fognak, de ez sem jelenti majd az állami kontroll csökkenését, sőt, inkább annak növekedésére van esély. A lakossági távfűtési díjakat jelenleg az önkormányzatok határozzák meg, ám az országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága februárban megszavazta azt a módosító indítványt, amely kimondja, hogy az önkormányzatok helyett a jövőben a szakminiszter határozhatná meg a távhődíjakat.

Az előterjesztés szerint a távhő hatósági árára a Magyar Energia Hivatalnak kell javaslatot tennie minden év augusztus 31-ig. A módosító indítvány szerint az új árszabályozás érvénybe lépéséig a 2010. december 31-én alkalmazott árakat kell alkalmazni.

Áttételesen, de szintén érinti a távfűtés árát az a módosító javaslat, amely komoly vitát váltott ki a kormánypártok politikusai között év elején. A vitát Lázár János fideszes frakcióvezető januári törvényjavaslata robbantotta ki, amely az erőművek támogatási rendszerének átalakításáról szólt - erről részletesen itt olvashat.

A szabályozás jelentőségét mutatja, hogy Tarlós István főpolgármester szerint a távhő árának befagyasztása miatt akár össze is omolhat a budapesti távfűtési rendszer, a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.-nek (Főtáv) pedig akár tízmilliárd forintos veszteséget is jelenthetne, ha a kormányzati tervek szerint alakulna át a távhő árának szabályozása.

Víz, csatorna

Szintén fontos rezsitétel a víz- és csatornadíj, amelyre szintén van ráhatása az államnak, mégpedig a kormánynak és az önkormányzatoknak közösen. Az állami vízműtársaságok által alkalmazható víz- és csatornadíjakról szóló rendelet szerint a vidékfejlesztési miniszter - a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével - határozhatja meg, hogy az állami tulajdonú regionális vízműcégek maximum mekkora díjat kérhetnek a lakossági és ipari fogyasztóktól. Az öt regionális vízszolgáltató társaság által alkalmazható legmagasabb díjakról szóló rendeletben szereplő díjak csak egy plafont jelentenek, vagyis ennél drágábban nem szolgáltathatnak, olcsóbban igen. A nem állami vízcégek esetében a helyi önkormányzatnak van lehetősége a vízdíj maximumának meghatározására.

Az állami vízműcégeknél nem a nyereség az elsődleges cél, hanem - mivel kötelező állami-önkormányzati feladatról van szó - az ellátás biztonsága. Óriási különbségek vannak a különböző vízszolgáltatók díjai között: a Tiszamenti Vízművek Regionális Zrt. elküldte az [origo]-nak a Magyar Víziközmű Szövetség tavalyi adatait, amelyek szerint az összes vízszolgáltató között, tavaly a legmagasabb lakossági vízdíj köbméterenként 1002, a legalacsonyabb 117,40 forint volt, az átlag pedig 273 forintot tett ki. A köbméterenkénti lakossági csatornadíjak 77 és 1602 forint között szóródtak, az átlag 260 forint volt. (Az állami tulajdonú, regionális vízszolgáltatók esetében megszabott maximális díjak, az állami támogatás és az egyes területeken különböző árképzés miatt, jóval alacsonyabb is lehet.)

A maximális vízdíjakra vonatkozó miniszteri szabályozás hét állami tulajdonú cégre vonatkozik, ezek közül a legjelentősebbek a regionális víziközműcégek. Az utóbbiak több mint másfél millió lakossági fogyasztót látnak el vízzel, és biztosítják a csatornaszolgáltatást, a vízfelhasználást tekintve pedig az országos piac 20-22 százalékát adják.

Elképzelhető, hogy a kormány ezen a területen is növeli befolyását. A kormány tagjai tavaly ősz óta egyeztetéseket folytatnak önkormányzati vezetőkkel az önkormányzatok által ellátott feladatok felülvizsgálatáról. A kormány azt szeretné, ha több, jelenleg önkormányzati kézben lévő közszolgáltatás (például az általánis iskolák működtetése) állami kézbe kerülne. Az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztásról szóló egyeztetés komoly vitát váltott ki a kormánypárti képviselők között (erről részletesen itt olvashat), a vízszolgálatás állami kézbe vételéről azonban eddig nem jelentek meg információk.

Évről évre emelkedtek a rezsiköltségek

A rezsitételek ára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idősorai szerint 2000 óta évről évre emelkedett, egyetlen kivétel a távfűtési díj volt, amely a múlt évben éves összevetésben több mint 10 százalékkal csökkent az áfa-kulcs csökkentése miatt.

Az utóbbi tíz évben a legjelentősebb éves szintű emelkedés 38,5 százalékos volt a távfűtés esetében, a legmérsékeltebb drágulás pedig 1,9 százalékos volt, előbbit 2007-ben, utóbbit 2006-ban mérte a KSH. Az elektromos energia esetében a legalacsonyabb, 2,3 százalékos éves áremelkedés 2006-ban volt, a legnagyobb, 19 százalékos drágulást 2004-ben jegyezték fel. A vezetékes gáz ára 2007-ben emelkedett a legjelentősebben, ebben az évben 39,6 százalékos volt a növekedés, a másik véglet a 2000-ben regisztrált 4,8 százalékos drágulás volt.

A vízdíjnál a 2010-es 5,4 százalékos éves áremelkedés volt a legalacsonyabb érték 2000 és 2010 között, a legmagasabb pedig 2000-ben volt, amikor 11,6 százalékkal emelkedtek a vízdíjak. A KSH adatai szerint a kérdéses intervallumban a közös költség 2004-ben emelkedett a legnagyobb mértékben, 13,1 százalékkal éves összevetésben; míg 2010-ben volt a legalacsonyabb érték, tavaly ugyanis 4,9 százalékos éves növekedést mutat a statisztika ebben a kategóriában.

Valakinek fizetnie kell

A rezsiköltségek befagyasztása azt jelenti, hogy a magyar háztartásoknak nem kell többet fizetnie akkor sem, ha emelkednek a piaci árak, de ez nem jelenti azt, hogy ezek a költségek sehol sem jelennek meg. Elég csak arra gondolni, hogy a gázt például importból szerzik be a szolgáltatók, márpedig, ha a világpiaci ár növekszik, akkor annak elvileg meg kell jelennnie a végfelhasználói árakban is. "Az árat ugyan be lehet fagyasztani, de ha a világpiaci trendek miatt fokozatosan drágul a gáz és nem jelenik meg a fogyasztói árakban, akkor a nyereségorientált szolgáltatónak vesztesége keletkezik, amit kompenzálni kell. Ezt megteheti az állam. A másik lehetőség, hogy a cég a veszteségek miatt befejezi a tevékenységet" - mondta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő, energiaipari szakértő.

"Úgy gondolom, hogy ilyen értelemben az adófizetők keresőképességének védelme, a háztartások anyagi védelme olyan központi költségvetési feladat, amely megéri ebből a szempontból a központi költségvetésnek az anyagi áldozatát" - mondta erről Navracsics Tibor az MTV-nek adott keddi interjújában.