Csalódott vállalkozásokat jelez a K&H bizalmi indexe

A munkaerő-piaci elemben ugyan javult, összességében mégis romlott a kis- és középvállalkozások (kkv-k) üzleti várakozásait vizsgáló K&H bizalmi index. A felmérés szerint romlott az uniós forrásokhoz való hozzájutás és a közterhek megítélése is.

Romlottak a hazai kkv-k idei várakozásai, a K&H kkv bizalmi indexe a tavaly tapasztalt optimizmus után visszasüllyedt a 2009 harmadik negyedéves szintre, 10 pontos csökkenést követően mínusz 20 ponton áll.

Az index esése a felmérés eredményét ismertető csütörtöki közlemény szerint leginkább annak tudható be, hogy egyre több vállalkozás számít a közterhek növekedésére, az erre vonatkozó pozitív várakozások eltűntek. Emellett nagymértékben romlott az uniós pályázati forrásokhoz való hozzájutás megítélése, és a vállalati hitelkamatok változására vonatkozó várakozások is negatívak: további növekedésre számítanak a cégvezetők.

A vállalkozások működését meghatározó tíz legfontosabb tényező közül egyedül a munkaerőhelyzet megítélése javult, köszönhetően annak, hogy tovább nőtt a munkaerő-felvételt tervező vállalkozások aránya.

"Miközben a tavaly nyáron tetőző optimista hangulat idején a vállalkozások közel fele (48 százalék) várta a közterhek csökkenését, ma már csupán a kkv-k 13 százaléka számít erre" - magyarázta Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A kormányzat gazdaságpolitikájának megítélése némileg változott az elmúlt három hónapban. Az előző alkalommal mért 15 százalékhoz képest jelenleg a vezetők csupán 11 százaléka véli úgy, hogy a kormány a vállalkozások versenyhelyzetét javító intézkedéseket hozott az év első hónapjaiban.

Romlott az uniós pályázati forrásokhoz jutás esélyének megítélése is. Az előző negyedévben tapasztalt optimista várakozások most visszakorrigáltak - az EU-pályázatokra vonatkozó részindex 37 pontról 19 pontra esett. A vállalatvezetők jelentős része (37 százalék) szerint továbbra is nagyon nehéz hozzájutni az uniós támogatásokhoz.

A tavaly év végi várakozásokhoz képest egyedül a munkaerő-kilátások javultak valamelyest. A vállalatvezetők csupán 31 százaléka prognosztizál nominális bérnövekedést a saját ágazatában, ami stagnálást mutat az előző időszakhoz képest, ugyanakkor ismét növekedett kis mértékben a munkaerő-felvételt tervező vállalkozások aránya: jelenleg 23 százalék, ami 1 százalékpontos növekedés az előző negyedévhez képest.