Importtal akarja letörni a magas cukorárat az Unió

A magas cukorárak letörése érdekében nagy mennyiségű cukor behozataláról dönthet a jövő héten az Európai Unió. Itthon minisztériumi vizsgálatot indítottak a piaci szereplők ellen, hogy milyen szerepük volt az árak alakulásában.

Azonnali vizsgálatot rendelt el cukorügyben Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter - közölte Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárügyekért felelős államtitkára. A vidékfejlesztési miniszter azért utasította a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (MGSZH) a vizsgálat lefolytatására, hogy tisztázódjon, vajon a cukoripar minden piaci szereplője helyes piaci magatartást tanúsított-e az utóbbi időben.

Czerván György hozzátette: cukorügyben várhatóan már a jövő héten uniós szinten is döntéseket hoznak a helyzet enyhítése érdekében. Mintegy 300 000 tonna cukor importját teszik lehetővé harmadik országból, várhatóan vámmentesen. Emellett további 500 000 tonna, az unió belső piacán megtalálható cukormennyiséget kvótásítanak. Emellett mintegy 26 000 tonna folyékony cukor, azaz izoglükóz piacra dobásával is foglalkoznak az EU illetékesei. Mindezek célja, hogy a magas cukorárakat letörjék.

Nem tudták feltölteni a kárenyhítési alapot

Mindemellett az államtitkár számos, a mezőgazdasági termelőket érintő kérdésről is beszélt, így elmondta, hogy az agrár-kárenyhítési alap feltöltöttsége 4,2 milliárd forint. Jelezte ugyanakkor, hogy a kárenyhítési igény lényegesen nagyobb, mint amit a kárenyhítési alapból fedezni lehet. Az összes igény 37,2 milliárd forint. Ebből 31,7 milliárd forintot a belvíz, 5,1 milliárd forintot a jég, 0,4 milliárd forintot pedig a fagykár enyhítésére igényeltek a termelők. Ez Czerván György szerint 11 százalékos kifizetési szintet tesz lehetővé. Hozzátette: a kárenyhítési alapot az agrárkormányzat a költségvetés ismert helyzete miatt nem tudta feltölteni.

Kilencmilliárdot kapnak a tejtermelők

Az államtitkár tájékoztatott arról is, hogy a tejtermelők a következő öt évben mintegy 9 milliárd forintos anyagi támogatásra számíthatnak évente. Ezt az első két évben az EU finanszírozza, míg a további három évben ezt nemzeti forrásból kell megtenni. Ez a forrás állatjóléti támogatásként adható azoknak a termelőknek, akik az előírásokhoz képest magasabb állatjóléti kötelezettségeket vállalnak.

Annak érdekében - hangoztatta Czerván György -, hogy a mezőgazdasági termelők a jelenleginél jobb anyagi helyzetbe kerülhessenek, az agrárkormányzat többféle forgóeszközhitel-konstrukciót is kidolgozott a számukra. Az egyik az agrár Széchenyi-hitelkártya, amelynek keretösszege 20 milliárd forint, és ezt várhatóan 2 százalékpontos kamattámogatással még az idei év első felében igénybe vehetik a termelők.

A költségvetés szab gátat az élelmiszerek áfacsökkentésének

Az állattenyésztők számára az agrárforgóeszköz hitelkeretből, amely 15 milliárd forintot tartalmaz, 10 milliárd forint áll rendelkezésre főként a kis- és közepes vállalkozások számára, éven túli finanszírozásra. A hitel 1-50 millió forint közötti összegben vehető fel hároméves futamidő mellett, egyévi türelmi idővel, összességében 7-8 százalékos kamattal.

Kérdésre válaszolva Czerván György arról is beszélt, hogy az élelmiszerek áfájának csökkentése továbbra is napirenden szerepel, de ennek is a költségvetési lehetőségek szabnak gátat.