Milliárdos összeg ragadhat az államnál a nyugdíjpénzek után

Több mint egymilliárd forintot kereshetnek a magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe visszalépők, ha a kormány számukra kedvező szabályt hoz a hozamok kifizetésére. A pénztáraknak június 12-éig kell átutalniuk az államnak a magánnyugdíjvagyont, és egy hónapjuk van rá, hogy visszaigényeljék azt a pénzt, amelyből kifizetik a nyereséget korábbi tagjaiknak. Egy hónap alatt várhatóan milliárdos összeget kamatozik majd a pénz, a kérdés csak az, hogy ezt a kincstár, a pénztártagok vagy a pénztárak teszik zsebre.

"A nyugdíjvagyonok sorsát szabályozó, márciusban elfogadott törvénynek megfelelően egy adott napon, május 31-én kell értékelni a kötelező magánnyugdíjpénztárakban lévő tagok vagyonát, ezt követően tizenkét nap van arra, hogy az eszközök átkerüljenek az állami alapba. A következő lépés, hogy a pénztárak július 20-ig visszaigénylik az alaptól a reálhozamra jogosultaknak kifizetendő összeget" - mondta az [origo]-nak Dancsó József fideszes képviselő.

A magánpénztárak helyett év elején az állami nyugdíjbiztosítást választók nagy része valamikor nyáron pénzt kap korábbi magánpénztárától. Ez a megtakarításaik után járó, a pénztárak pénzügyi tevékenységéből származó reálhozam. A hozam kifizetésének módjáról Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök nyugdíjügyi megbízottja nyújtott be februárban egy - a gazdasági bizottság által támogatott - törvényjavaslatot. Ez kimondta, hogy a magánpénztáraknak nyár elejétől év végéig kell kifizetniük a pénzt korábbi tagjaiknak, és ugyanígy több hónap állt volna rendelkezésükre ahhoz is, hogy felmérjék az államnak átadandó vagyon nagyságát.

Dancsó ehhez a javaslathoz nyújtott be egy módosító indítványt, amely szerint a pénztáraknak május 31-én fel kell mérniük a pénz nagyságát, az államnak járó összeget 12 napon belül át kell utalniuk a kincstárnak, majd kicsit több mint egy hónapjuk van arra, hogy visszakérjék azt, amiből kifizetik a korábbi tagjaiknak járó hozamot. A márciusban elfogadott módosító javaslat szerint a korábbi pénztártagoknak járó hozam akár több mint egy hónapig is kamatozhat az államnak.

Nincsenek még pontos szabályok

Dancsó az [origo]-nak azt mondta, azért tűztek ki egy konkrét napot a vagyon felmérésére, hogy a pénztártagok ne veszítsenek azon, hogy a pénztárak különböző napokon számolják ki a vagyont nagyságát. Elképzelhető ugyanis, hogy egy pénztár valutában lévő befektetései akár pár nap alatt veszítenek értékükből vagy felértékelődnek az árfolyamok ingadozása miatt.

A képviselő azt is közölte, hogy a reálhozamok kifizetésére vontakozó részletes szabályokat még nem ismeri, azokon még dolgoznak a kormány szakemberei. Selmeczi Gabriella nyugdíjügyi megbízott, az egységes törvényjavaslat benyújtója pedig március elején azt mondta, hogy a részletes szabályokat kormányrendeletben fogják rögzíteni, és a reálhozamokat augusztus végéig megkapják az érintettek. Az [origo] szerdán kora reggel megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy a reálhozamok kifizetését szabályozó kormányrendelet mikorra készül el, a tárcánál közölték, a válaszok kidolgozása folyamatban van, de pontos határidőt nem tudnak mondani. A Közigazgatási és Igazságüygi Minisztérium szerdán kora este közölte, hogy a hozamok kifizetéséről szóló rendelet áprilisban jelenik meg.

Az egyik pénztár - érintettsége miatt - név nélkül nyilatkozó, vezető beosztású képviselője az [origo]-nak azt mondta: óriási feladat lesz a több ezer milliárd forintos vagyont egy napon értékelni, és utána azt átadni. "Ennek az informatikai és ellenőrzési hátterét meg kell teremteni, mert erre nem voltak felkészülve a pénztárak. Lázasan folyik az előkészítő munka" - tette hozzá. A pénztár képviselőjén kívül az [origo]-nak több név nélkül nyilatkozó forrás is megerősítette, hogy a pénztárak várják a szabályozást, mert az előkészítő munkát ez alapvetően befolyásolja.

Az állampapír lenne a tuti

Dancsó javaslata azt nem határozza meg, hogy a hozamért járó pénzt mikortól kérhetik vissza a pénztárak az államtól, a javaslatban csak annyi szerepel, hogy a pénz visszautalásának július 20-áig le kell zárulnia. A kormány becslése szerint a hozamokra járó pénz elérheti a 250 milliárd forintot, a jegybank most érvényes hatszázalékos alapkamatával számolva pedig ennyi pénz kamata egy hónap alatt is több mint 1 milliárd forint lehet. Arról is megkérdeztük még kedden délután a nemzetgazdasági tárcát, hogy a reálhozamok kérdéses időszakban feltételezhető kamata kit illet - a pénztárakat, az államot vagy a tagokat -, de a cikk megjelenéséig erről is csak annyit közöltek, hogy később válaszolnak kérdéseinkre.

Az ÁKK-nál jelentkeznek a költségek

Arra a kérdésünkre, hogy az eszközök átadásánál és a pénzre váltásánál felmerülő költségeket ki fizeti, az OTP-csoport kommnunikációs osztályától azt a választ kaptuk, hogy "a pénztárak nem pénzt utalnak, hanem az eszközöket adják át az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK), ennek megfelelően a pénzre váltás kockázatai és költségei nem a pénztáraknál jelentkeznek". A bankcsoport azt is közölte: a pénztárak az eszközöket június 12-én adjákát az államnak, az átadás és a reálhozamok visszaigénylése közötti időszak folyamatairól, kockázatairól, költségeiről a pénztáraknak nincs információja.

Az [origo] által megkérdezett befektetési szakértők az óvatosságot tartották a legfontosabbnak, amikor azt kérdeztük, hogy mihez kezdenének, ha május végén kapnának 250 milliárd forintot maximum másfél hónapra. Elek Péter, a Dialóg Alapkezelő befektetési igazgatója azt mondta: ha tudni lehet, hogy hetek múlva, vagyis rövid időn belül muszáj kifizetni a pénztártagokat, akkor kizárólag a jegybank kéthetes kötvénye lehet az egyetlen célpont. Ez ugyanis gyakorlatilag kockázatmentes, szemben a részvényekkel vagy kötvényekkel.

Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője szerint is elsősorban az MNB kéthetes kötvénye vagy esetleg az állampapír jöhet számításba. "Ezek feltételezett hozama a jelenlegi előrejelzések alapján hat százalék körül lehet. Minden más befektetési eszköz extrakockázatot hordozna" - mondta az [origo]-nak Kuti. Hozzátette, hogy a reálhozamokra fordítandó összeg mértéke attól is függ, hogy május végén a pénztárak milyen eszközökben lévő vagyont adnak át az állami alapnak. "Az akkori piaci hangulattól függ a teljes portfólióban lévő részvények, kötvények, egyéb befektetési eszközök értéke" - mondta.