Bízom a banki önmegtartóztatásban - interjú az Erste Bank távozó vezetőjével

A cégekre kivetett különadó káros a magyar gazdaságra, a bankok pedig nem büntetni akarják az ügyfeleket a hitelezés szigorításával - mondta az [origo]-nak Papp Edit, az Erste Bank magyarországi leányvállalatának vezetője. A nyár elején távozó elnök-vezérigazgató azt mondta, ha olyan helyzetben lett volna, vett volna fel devizahitelt, és sosem érte szakmai hátrány azért, mert férfias szakmában jutott a csúcsra.

- Nemrég bejelentette, hogy megválik az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatói pozíciójától. Marad a pénzügyi szektorban?

- Ebben a pillanatban még nem szeretnék erről semmit mondani. Vannak már megkeresések, de most egy kicsit pihennék, mert az elmúlt két év nagyon kemény volt. Pontosan még én sem tudom, utána mit fogok csinálni.

- A bank pozitívan zárta a 2010-es évet, de a nyeresége kevesebb mint az ötödére csökkent a 2009-eshez képest. Elégedett a tavalyi számokkal?

- Van, amivel elégedett vagyok, például azzal, hogy nőtt a piaci részesedésünk, hogy biztonságosabban és hatékonyabban, kisebb költséggel működünk. Amivel sem én, sem a tulajdonosunk nem elégedett, az a tőkére vetített eredményszám, amely most - remélhetőleg csak átmenetileg - 2 százalék.

- A kormány 2012-ben is a teljes összegű bankadót tervezi beszedni. Mit gondol erről a lépésről?

- Őszintén szólva, engem nagyon meglepett. Véleményem szerint a gazdaság problémáinak megoldására az egyes ágazatokat terhelő magas adószint fenntartása - bárhogy is osszuk ezt meg a különböző adóalanyok között - nem jelent tartós megoldást. Ugyanakkor alapjaiban kérdőjelezi meg a tervezett gazdasági növekedés elérését, mivel a legnagyobb, és így nagyon fontos szerepet játszó külföldi tőketulajdonosokat nem ösztönzi további tőke bevonására.

- Többek között ön is azt mondta, hogy a bankadó olyan nagy, hogy teljes egészében képtelenség áthárítani az ügyfelekre. De részben azért meg lehet próbálkozni vele, nem?

- Az ezzel kapcsolatos szabályozások alapján nagyon kicsi esélyt látok erre. A PSZÁF is világossá tette, hogy nagyon oda fog erre figyelni.

- Az MNB januári felmérése szerint a bankok az utóbbi hónapokban szigorítottak a hitelezési politikájukon. Ez a banki különadó hatása?

- Nem, ennek a bankadóhoz semmi köze. Ha egy pénzintézet szigorítja a hitelezést, akkor ezt azért teszi, mert csökken a hitelek iránti fizetőképes kereslet. Ez történt Magyarországon, a bankok tehát kényszerűen határoznak meg szigorúbb hitelezési feltételeket, hogy mérsékeljék a saját kockázatukat.

- Mikor lehet újra széles körben elérhető lakáshitelezés Magyarországon? Meg kell ezzel várnunk az euró bevezetését?

- Nem feltétlenül kell ehhez az euró, csak fizetőképes kereslet. Tehát potenciális adósok, akiknek van olyan jelenlegi és a jövőben várható jövedelmük, amelynek alapján biztonsággal lehet nekik hitelt nyújtani. Ha lesz gazdasági élénkülés, növekszik a foglalkoztatottság, akkor lesznek ilyenek, és újra megugrik a két-három évvel ezelőtti szintnek nagyjából a harmadára csökkent lakáshitelezés. Mindez a lakásépítés és ezzel az építőipar fellendülése révén jó hatással lenne a gazdasági növekedésre is.

- Meddig tartható fenn a kilakoltatási moratórium?

- Ezt nehéz megítélni, de meggyőződésem, hogy a moratórium nem jó megoldás. A jelzálogtárgy értékesítése egy kereskedelmi bank számára gazdaságilag a lehető legrosszabb módja a kölcsön megtérülésének, vagyis a bank érdeke az, hogy egyáltalán ne kelljen ilyen esetekkel foglalkoznia. De ha már kialakult egy olyan helyzet, amikor magas a munkanélküliség, alig van forgalom az ingatlanpiacon, visszaesett a hitelezés - akkor a moratórium az ügyfelek számára legalább olyan káros, mint a bankok szempontjából, hiszen megnehezíti, hogy adott esetben egy kisebb lakásba költözéssel könnyítsenek a helyzetükön.

Papp Edit

- A moratórium feloldásával egyszerre nagy mennyiségű lakás elárverezése válhat esedékessé. Ez maga alá temetné a gyenge ingatlanpiacot?

- Az kétségtelen, hogy ha ez hirtelen történne, akkor lefelé vinné az árakat. Ezért nagyon bízom a bankok önmegtartóztatásában, már csak azért is, mert ezt diktálja a saját érdekük. De az is biztos, hogy a bankok ezt a problémát egyedül nem tudják megoldani, csak a súlyosbításának az elkerülése várható el tőlük.

- Hallottunk egy olyan pletykát, amely szerint független befektetők olyan ingatlanalap indítását tervezik, amely felvásárolná a bedőlt hitellel terhelt ingatlanokat. Reális elképzelés ez?

- Az alapötlet jó, mert csak úgy lehet elmozdulni a holtpontról, ha likviditást viszünk a piacra. De azt el kell kerülni, hogy az alap nagyon olcsón vásárolja fel a bajba került adósok lakásait. El tudok képzelni egy olyan ingatlanalapot, amely szerény nyereséggel működve, fair üzleteket kötve, hosszú távú befektetéssel működik.

- Ha rászorult volna, vett volna föl devizaalapú hitelt a válság előtt?

- Igen. Ne felejtsük el, hogy az alacsonyabb kamat miatt a devizahitel összességében, még a gyengülő forint mellett is olcsóbb, mint a forinthitel. Mikroszinten tehát az ügyfelek jól jártak. Más kérdés, hogy kizárólag forintban kevesebb embernek hiteleztek volna a bankok, hiszen kevesebb hitelképes ügyfelet találtak volna. Egyébként az sem mellékes, hogy a mostani problémának nem az az egyetlen oka, hogy az árfolyamok elmozdultak, hanem az is, hogy ettől függetlenül romlott az adósok fizetőképessége.

- Ezt az is mutatja, hogy a forinthitelek esetében semmivel sem jobb a nem fizetők aránya.

- Pontosan. Sőt még rosszabb is.

- A mezőnyt elnézve Magyarországon férfiszakma a bankvezérség. Érezte ennek a hátrányát valaha?

- Nem, szakmailag sohasem volt hátrány, hogy nő vagyok.