Másodszor is vallaniuk kell a nyugdíjhozamot váróknak

Átlagosan 125 ezer forintot kapnak az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő emberek, amikor júniustól szeptemberig a nyugdíjpénztárak kifizetik a befektetéseken elért reálhozamot korábbi tagjaiknak. A hárommillió pénztártagból csak körülbelül kétmillióan jutnak pénzhez, és elég nagy szórás lesz a kézhez kapott összegben is. A pénz sorsáról nyilatkozniuk is kell a visszalépőknek, aki nem figyel oda, az akár el is bukhatja a pénzt.

Az állami nyugdíjrendszerbe visszakerült körülbelül hárommillió korábbi magán-nyugdíjpénztári tag zöme nagy eséllyel még a nyaralás előtt meg fogja kapni a befizetett tagdíjaiból megvalósított befektetéseken elért nyereség infláció feletti részét, azaz a magánpénztári reálhozamát - állították az [origo]-nak a nyugdíjrendszer átalakítását követő elemzők. Jelentős tételről van szó, a kormányzat kedden bemutatott becslése szerint összesen 250 milliárd forintot osztanak szét a visszalépők között.

Megint dönteni kell

A pénzhez legkorábban júniusban juthatnak hozzá az érintettek, akik azonban nem ülhetnek ölbe tett kézzel. A február utolsó napján elfogadott, de még kihirdetésre váró törvény értelmében a pénztáraknak május 31-éig kell felmérniük a tagok vagyonát, akkor derül ki, kinek pontosan mekkora összeg jár, és mekkora vagyont adnak át a pénztárak az államnak.

A pénztárak júniusban már elkezdik kifizetni a pénzt, az érintettek nagy száma miatt azonban lehetnek olyanok, akik csak augusztus végéig kapják meg a reálhozamot. Erről beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja is, aki az MTI szerint kijelentette: a tb-rendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagok legkésőbb augusztus végéig kézhez kaphatják az őket esetlegesen megillető reálhozamot. Selmeczi szerint megvolt az esélye annak, hogy a pénztári vagyon átadása és a reálhozamok kifizetése az év végéig is elhúzódhat, ezt azonban nem fogják engedni.

Addig is van azonban tennivaló. Akik még nem nyilatkoztak arról, hogy mi legyen az őket megillető reálhozam sorsa (az érintettek közül alig akad olyan, aki már nyilatkozott volna erről), azokat márciusban levélben értesíti pénztáruk. A pénz sorsáról május végéig lehet levélben rendelkezni: fel lehet venni azt adómentesen egy összegben, vagy lehet kérni egy önkéntes pénztári számlán történő jóváírást, esetleg az államhoz is lehet utaltatni, ahol a kormányzati ígéretek szerint egy virtuális állami számlán nyilvántartják az összeget. Arról azonban egyelőre nem közölt részleteket a kormány, hogy az új nyugdíj-nyilvántartási rendszer pontosan hogyan működik. Az erről szóló tervet 2011 végéig dolgozzák ki a kormány ígérete szerint.

Akkor sincs még veszve semmi, ha a pénztártól kapott levélre nem válaszol valaki időben, ebben az esetben a pénztár automatikusan a lakcímére utalja a pénzt. Ha a pénztárnál a tag régi címe szerepel, és ezért a postás nem találja, akkor a pénz az államhoz kerül.

250 milliárd forintot osztanak szét a kormány szerint

A kedden ismertetett Széll Kálmán-tervhez készített nemzetgazdasági minisztériumi háttéranyagból kiderül, hogy a kormányzat becslése szerint a 2800 milliárd forintnyi nyugdíjpénztári vagyon 9 százalékát - vagyis 250 milliárd forintot - teheti ki a reálhozam. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a magánpénztári szektor szereplőit összefogó Stabilitás Pénztárszövetség is reálisnak gondolja-e ezt a 250 milliárd körüli tételt, de a pénztárszövetségtől azt a választ kaptuk, hogy nem szeretnének találgatni, a pontos szám csak pár hónap múlva lesz meg.

A kézhez kapott összegek között nagy különbséget tapasztalnak a visszalépők. A Stabilitás Pénztárszövetség korábbi becslése szerint az állami pillérbe visszatért pénztártagok közül minden harmadik egy fillért sem kap. Ők azok közé tartoznak, akik a 2008 őszén kipattant pénzügyi válság előtt egy-két évvel lettek pénztártagok, és a pénztár válság során elszenvedett veszteségét még nem tudta kiegyenlíteni a pénztárnak a válság csillapodása utáni teljesítménye.

A többiek - körülbelül kétmillió egykori magánpénztári tag - pár ezer forinttól a százezres nagyságrendig terjedő összeget markolhatnak fel, attól függően, hogy mennyi ideje és mennyi tagdíjat fizettek, azon pedig mekkora nyereséget tudott produkálni a pénztáruk. A pénzhez jutók tehát átlagosan 125 ezer forintot kapnak.

Reálhozam-mizéria

A kormány október közepén jelentette be, hogy a magánnyugdíjpénztárakból az állami pillérbe tereli át az embereket. A törvényt rá két hónapra fogadták el, aki maradni akart a pénztáránál, annak január végéig kellett ezt jeleznie. 102 ezren így döntöttek, de bizonyos esetekben február végéig lehetett nyilatkozni, tehát ez a szám enyhén nőhet.

A Széll Kálmán-tervben szereplő, vagyonarányosan 9 százalékos reálhozamtétel meglepő annak fényében, hogy a nyugdíjpénztári átalakulás elején többek között Selmeczi még a reálértéküket sem tartó befizetéseket emlegetett. Később kiderült, hogy 12 év alatt átlagosan évi 0,73 százalékos reálhozamot produkáltak a magánkasszák. A reálhozam felvétele is bizonytalanságot okozott a kormányzaton belül. Selmeczi előbb azt közölte, hogy az eredeti tervekkel szemben mégis adózniuk kell a tagoknak az elért reálhozam után, ám az Orbán Viktor miniszterelnök által ez után benyújtott és a parlament által elfogadott politikai nyilatkozat arról szólt, hogy az állami pillérbe visszatérők által felveendő hozam adómentességét garantálják.