Varga Mihály: A forintnak az alkotmányban a helye

Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára szerint a forint hivatalos fizetőeszközként való rögzítése az új alaptörvényben magától értetődik, csakúgy, mint például az, hogy Magyarország fővárosa Budapest. A fideszes politikus szerint az euró későbi bevezetését nem befolyásolja, hogy a forint bekerül az alkotmányba.

Varga Mihály, fideszes képviselő, a Miniszterelnökség államtitkára pénteken az alkotmányjavaslatok parlamenti vitájában jelentette be, törvénymódosító javaslatot nyújt be, hogy az új alaptörvény rögzítse, Magyarország hivatalos fizetőeszköze a forint.

"Vannak olyan magától értetődő dolgok, amelyeket az alkotmánynak rögzítenie kell, ilyen például az, hogy Magyarország fővárosa Budapest. Amíg a forint az ország hivatalos fizetőeszköze - ami fontos alapeleme a gazdasági és monetáris rendszernek -, addig ezt is tartalmaznia kell az alaptörvény szövegének" - mondta Varga Mihály. Hozzátette: az Európai Unió számos országának alkotmánya szól az állam fizetőeszközéről. A politikus szerint a forint több mint hatvan éve a hivatalos fizetőeszköz Magyarországon, tehát egy fizetőeszköz nem "egy-két évről" szól.

Varga Mihály szerint semmiféle hátránnyal nem jár a majdani eurócsatlakozást érintően a forinttal kapcsolatos tervezett rendelkezés. "Ha Magyarország euróval fogja felváltani a forintot, majd módosítani kell az alkotmány szövegét. Ezt azonban nem látom olyan rövid távú problémának, amely már most gondokat kellene, hogy okozzon" - közölte Varga Mihály és hozzáfűzte: meglepte, hogy kimaradt a tervezetből ez a passzus.

Lehet, hogy 2020-ig várni kel a forint búcsújára

A forint leváltására valószínűleg még éveket kell várni. Orbán Viktor miniszterelnök február elején azt mondta: a csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni Magyarország csatlakozását az eurózónához. A kormányfő akkor közölte azt is, hogy véleménye szerint az eurózónához való csatlakozás feltételei radikálisan meg fognak változni a tagállamok közti egységes költségvetési politika irányába.

Orbán nem február elején említette először, hogy szerinte nem reális a magyar eurócsatlakozás ebben az évtizedben, a miniszterelnök ezt mondta a Dow Jones hírügynökségnek és a Wall Street Journalnak adott interjúban is. A miniszterelnök által említett 2020-as dátum sem esik messze a piaci várakozásoktól, Magyarország és Lengyelország lehetséges legkorábbi eurócsatlakozási időpontjáról londoni elemzők 2019-es dátumot tartanak valószínűnek.

Samu János, a Concorde elemzője Orbán euróbevezetésre vonatkozó februári bejelentése után az [origo]-nak azt mondta: ha a meglenne a politikai akarat, akkor az eurózónához való csatlakozás gazdasági kritériumait 3-4 éven belül teljesíthetné az ország. Szerinte a költségvetés hiánya már idén megfelel az előírásoknak, az államadósság jelentősen csökkenni fog a magánnyugdíjpénzek felhasználása miatt, és a többi kritérium is elérhető. "Én úgy gondolom, hogy sietni nem kell, hiszen a legnagyobb bajunk nem a hiány, vagy az infláció mértéke, hanem a már sokat szajkózott strukturális problémák. Ha pedig a kormány a következő 9 évet ezek megoldására fordítja, akkor nem baj, ha várunk a csatlakozással" - mondta Samu János, aki szerint Görögországnak és Portugáliának is éppen az a baja, hogy úgy lettek eurozónatagok, hogy nem voltak elég versenyképesek, és ezt később sem orvosolták