Egyszerűbb kirúgást, rugalmasabb munkaidőt akar a kormány

Egyszerűbb lesz elbocsátani az alkalmazottakat, csökkenhet az éjszakai és hétvégi munkáért járó bérpótlék, és rövidülhet a felmondási idő - többek között ilyen intézkedéseket tartalmaz az a dokumentum, amelyet csütörtökön mutatott be a gazdasági minisztérium. Az intézkedések a kormány szerdán bejelentett, a vállalkozások terheit mérséklő első csomagjában lesznek benne. A minisztérium szerint a tervekkel sok pénzt takaríthatnak majd meg a cégek.

A szerdán bejelentetteknél részletesebb információkat közölt csütörtök délután a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kormány bürokráciacsökkentő programjáról. A tárca honlapján megjelent 17 oldalas tájékoztató (pdf-formátum) ismerteti, hogy a kétrészes program első javaslatcsomagja - amelyhez a jogszabályokat június 30-áig dolgozzák ki - milyen intézkedésekből áll majd.

• Az NGM azt állítja, 15,2 milliárd forintos megtakarítás várható az adófizetések és bevallások módjának egyszerűsítésétől. Ide tartozik a 140 adószámlából 75 megszüntetése, az egyszeri átutalás lehetősége és az, hogy összevonják hat adónem fizetési határidejét.
  
• A csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentum megerősíti, hogy kötelező könyvvizsgálat csak 200 milliós árbevétel fölött lesz. Ezzel a kormány szerint 5,6 milliárd forintot takaríthat meg 17 ezer kis- és középvállalkozás (kkv). 2014-től 300 millióra emelnék a határt, ez további 7000 vállalkozást érintene.
  
• A kormányzati, hatósági adatbázisok egymáshoz igazítása, az adatigények közötti átfedések megszüntetése, így az adatszolgáltatási kötelezettségek mérséklése 31,7 milliárdos megtakarítást eredményezne.
  
• A dokumentum szerint 7 milliárdot spórolhatnak a cégek a hatósági bírságolás "vállalkozások számára követhető, betartható és kevésbé irritáló gyakorlatának" megszüntetésével. Az NGM azt reméli, hogy "a jogkövető magatartás megkönnyítésével és a vállalkozói tevékenység kifehéredésével" a GDP 0,1-0,2 százalékos többletnövekedése érhető el.
  
• A munkavállalókat érzékenyen érintő változtatásokat jelez az utolsó, a "foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentése" néven ismertetett pont, amely 45,7 milliárd forint megtakarítást jelenthet a cégeknek az NGM szerint. A munkavállaláshoz kapcsolódó adatbejelentési kötelezettség egyszerűsítése, az egyéni járulékszámlák kialakítása és a képesítési követelmények csökkentése mellett olyanok szerepelnek ebben a csoportban, mint az üzemi tanács opcionálissá tétele, a munkavállaló felvételének és elbocsátásának megkönnyítése, a munkaidő adminisztrációjának rugalmassá tétele, valamint az éjszakai és hétvégi bérpótlék, a végkielégítések és a felmondási idő csökkentésének lehetősége.

Az NGM becslése szerint az intézkedések 105 milliárd forinttal csökkentik a cégek bürokratikus költségeit. Az NGM szerint Magyarországon az adminisztrációs terhek a GDP 10,5 százalékára, mintegy 3000 milliárd forintra rúgnak, szemben az 1000 milliárd forintos uniós átlaggal. "Ez azt jelenti, hogy egy magyarországi vállalkozás bürokratikus költségei évente körülbelül hárommillió forintnak felelnek meg, a vállalatvezetők számára egy évben átlagosan 65 órát jelent a különböző adminisztratív feladatok ellátása" - olvasható a csütörtökön nyilvánosságra hozott összefoglalóban.

Matolcsy György gazdasági miniszter szerdán közölte, hogy a kormány a nyár folyamán olyan változtatásokat dolgoz ki, amelyek jelentősen mérséklik a vállalkozások adminisztrációs terheit. A részletekről akkor annyit mondott, hogy kevesebb és egyszerűbb lesz az adóbevallás és az adatbejelentési kötelezettség, megfelezik az adófolyószámlák számát. Matolcsy szerint mindez 500 milliárd forinttal csökkenti a cégek bürokratikus költségeit, aminek hatására a GDP 1,25-1,30 százalékkal nőhet. Az új szabályok a jövő év elejétől lesznek érvényesek.

A csütörtökön ismertetett javaslatok egy részét csak úgy lehet megvalósítani, ha a Munka Törvénykönyve számos pontját átírja a parlament, a felsoroltak ugyanis több helyen jelentősen szűkítenék a munkavállalók jogait. Az egyik megfogalmazásból - "az elbocsátással kapcsolatos követelményeknek a vonatkozó alkotmányos elvárásokban rögzítettek szerinti meghatározása" - az is kitűnik, hogy az új szabályok megalkotásánál a kormány az alkotmány rendelkezéseire támaszkodna.

"Úgy tűnik, a kormány szerint a magyar munkavállalóknak kell összehúzni a nadrágszíjat az államadósság csökkentése és a magyar gazdaság fellendítése érdekében. Ez a tervezet lényegesen kiszolgáltatottabbá tenné a magyarországi munkavállalókat" - mondta az [origo]-nak Palkovics Imre, a Munkástanácsok szakszervezeti szövetség elnöke. Palkovics Imre azt mondta, "az EU-ban is tíz éve próbálkoznak a munkáltatók a munkaerőpiac rugalmasságának erősítésével, azzal érvelve, hogy ennek hiánya miatt nem elég versenyképes az EU gazdasága. Mindenesetre egy ilyen program mellé, mint a magyar kormányé, jó lenne letenni gazdasági számításokat, egyebek mellett arról is, hogy az intézkedések hozadékából mikor, hogyan és milyen körben fognak részesülni a munkavállalók" - tette hozzá az elnök.

"Jó lenne eljutni a kisebb méretű bevallásokig"

Az [origo] még a csütörtöki tájékoztató megjelenése előtt megkereste néhány kkv vezetőjét azzal a kérdéssel, hogy mit szólnak a bejelentett intézkedésekhez. "A törekvés nyilván jó, de amíg a konkrétumokat el nem árulják, nehéz erre bármit mondani, hiszen az egyszerűbb és a kevesebb is többféleképpen értelmezhető" - mondta az [origo]-nak egy biztonságtechnikai szektorban érdekelt cég névtelenséget kérő ügyvezetője. "Jó lenne eljutni a kisebb méretű bevallásokig, és egy kisvállalkozás számára a KSH-féle statisztikai jellegű adatszolgáltatás is nagy gond, negyedévente egy ember egynapi munkája. Ha például ezen változtatnak, az jó" - tette hozzá a cégvezető.

"A kötelező könyvvizsgálat eltörlése valóban pozitívum, mert ez ma több százezer forintos teher, és egy apró cég esetében teljesen felesleges, a megszüntetésének tehát nyilván sokan örülnek" - mondta egy másik, reklámipari berendezéseket gyártó vállalkozás vezetője. Szerinte a részletek ismeretének hiányában nehéz saccolni, de ha a többi intézkedést is jól célozzák, éves szinten akár milliós nagyságrendű is lehet egy-egy vállalkozás megtakarítása.

Forrás: AFP/PhotoAlto

Ugyancsak a kötelező könyvvizsgálat megszüntetését említette a legjelentősebb tételként egy üzletviteli tanácsadással foglalkozó cég ügyvezetője, aki szerint bár bosszantó az évközi papírmunka, arra azért nem reális számítani, hogy ennek megkönnyítésével ugrásszerűen javulna nagyszámú vállalkozás versenyképessége.

"Nagy kérdés, pontosan mi van a bejelentések mögött. Remélhetőleg megszűnik az a havi adatszolgáltatási kötelezettség, amely praktikusan havi adóbevallásnak felel meg. Ha így lesz, elvileg lejjebb szoríthatná a könyvelői díjat, de a gyakorlatban ezt valószínűleg nehéz lesz érvényesíteni, ezért szerintem inkább a könyvelőirodánknak fog könnyebbséget hozni, mintsem a cégünknek költségcsökkenést. Ugyanez igaz a bevallás egyszerűsítésére is, bár természetesen más lenne a helyzet, ha saját könyvelőt foglalkoztatnánk" - mondta az [origo]-nak egy ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó vállalat vezetője.

Az ingatlanos cég vezetője szerint a kötelező könyvvizsgálat eltörlése őket nem érinti, mivel 200 millió fölött van az éves árbevételük, de nem is tartja ezt a követelményt fölöslegesnek. "Mi arra sem sajnáljuk a pénzt, hogy egy neves könyvvizsgáló céggel végeztessük az ellenőrzést, mert úgy véljük, ez önmagában növeli a cég hitelességét " - jegyezte meg. Az adófolyószámlák számának megfelezését örvendetes egyszerűsítésnek nevezte, megjegyezve, hogy az anyagi vonzata nem jelentős, "a tranzakciós díjakon évente maximum pár száz forintot lehet spórolni".

Háborút hirdetett a kormány a bürokrácia ellen

A cégvezető szerint lenne még tennivaló az adórendszer igazságosabbá tétele terén, például egy alapvetően fizikai munkásokat foglalkoztató cég aligha tud megfelelni annak a követelménynek, hogy minden 20 alkalmazott közül egy megváltozott munkaképességű legyen, márpedig ez esetben rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni. "Ez trükközésre késztet: akik el akarják kerülni a fizetést, azok vagy húszasával szétosztják a dolgozókat kisebb cégekbe, vagy falállást kreálnak" - magyarázta.

A vállalkozások terheinek csökkentése, valamint az adórendszer, illetve az adóbevallás egyszerűsítése a Fidesz egyik legfőbb kampányígérete volt a tavalyi parlamenti választások előtt, ehhez a kérdéshez kapcsolódott az egykulcsos személyi jövedelemadó és a "söralátéten elférő" szja-bevallás ígérete is (előbbit már beváltotta a kormány, az utóbbi megvalósulása még várat magára). A kormány a hazai cégek fellendítésétől várja a gazdasági növekedés beindulását, továbbá részben a sokszor emlegetett egymillió új munkahely megteremtését.