Az átlag alatt keresőknek és a dohányosoknak is fájhat a kormány terve

A havi bruttó 260 ezer forint alatt keresők járhatnak pórul a kormány középtávú gazdasági elképzeléseit összefoglaló konvergenciaprogramban vázlatosan bemutatott elképzelésekkel. Az átlag alatt keresőknek kedvező adójóváírás már jövőre jelentősen csökkenhet, az [origo] információi szerint a kedvezmény megfelezését mérlegeli a kormány. Emelkedhet a cigaretta jövedéki adója, és bezárnák a veszteséggel trükköző cégek előtt nyitva álló kiskaput is.

Adóemelések előtt állunk - ez olvasható ki a múlt pénteken nyilvánosságra hozott konvergenciaprogram adózási ügyekkel foglalkozó részéből. A kormány középtávú gazdasági elképzeléseit ismertető, az Európai Uniónak pénteken megküldött anyag négy szigorító lépésről árulkodik. A lépések elsősorban a havi bruttó 260 ezer forint alatt keresőket sújtják, de várhatóan a dohányzóknak is többet kell majd fizetniük a cigarettáért.

Sok embert érint az adójóváírás jelentős visszavágása. A Matolcsy György gazdasági miniszter koordinálásával összeállított konvergenciaprogramban (pdf-formátum) az szerepel, hogy az adójóváírás csökkentésétől jövőre 180 milliárdos megtakarítást remél a kabinet. Az [origo] több névtelenséget kérő minisztériumi forrástól úgy értesült, hogy az elképzelések szerint első lépésben megfelezik az adójóváírás összegét.

Mindenki bukik havi bruttó 260 ezer alatt

A kormány várhatóan ősszel nyújtja be az erről szóló jogszabályt a parlamentnek, addig az elképzelés változhat, de az [origo]-nak nyilatkozó források szerint jelenleg annak a forgatókönyvnek van a legnagyobb esélye, hogy az adójóváírás a szuperbruttósított bér 16 százaléka helyett 8 százaléka, havi 12 100 forint helyett maximum 6000 forint körüli összeg.

Az adójóváírás egyfajta adókedvezmény: az alkalmazottak havonta most legfeljebb 12 100 forinttal csökkenthetik a befizetendő személyijövedelem-adójukat, ha havi bruttó bérük a 230 ezer forintot nem haladja meg. Aki havi bruttó 230 ezer forintnál többet keres, az csökkentett mértékben érvényesítheti az adójóváírást bruttó 260 ezer forintig, afölött viszont egyáltalán nem jár ez a kedvezmény.

A Napi Gazdaság szerint 2009-ben a 4,5 millió szja-bevallást benyújtó közül 2,3 millióan kerestek 166 ezer, 2,9 millióan pedig 250 ezer forint alatt, ami azt jelenti, hogy ennyi embernek jelent majd bércsökkenést az adójóváírás várható kivezetése. Az adójóváírás csökkentésével a konvergenciaprogram szerint jövőre 180, két év múlva 230 milliárd forintot spórolna a költségvetés. A legfrissebb, 2009-es adatok szerint az adójóváírás összege 277,3 milliárd forint volt, tehát két év múlvára ez a kedvezmény lényegében megszűnik - írja a Napi Gazdaság.

Lesz bérnövelő változás is, de több adót fizetünk

Bérnövekedést okoz ugyanakkor az, hogy a kormány 2012-től megfelezi az úgynevezett szuperbruttósítás mértékét. A szuperbruttósítás azt jelenti, hogy a bruttó bért meg kell növelni a 27 százalékos tb-járulékkal, és ez a nagyobb összeg az szja alapja. A szuperbruttósító szorzó megfelezése - amit már tavaly nyáron bejelentett a kabinet - elvileg növeli a béreket, mivel csökkenti az adóalapot.

Ennek ellenére várhatóan enyhén csökkenek az átlagos és átlag alatti bérek jövőre, a szuperbruttósítás megfelezése nem fogja kiegyenlíteni az adókedvezmény várható csökkentését. A konvergenciaprogramban ugyanis az szerepel, hogy a jövedelem- és vagyonadóból származó bevétel a GDP 6 százalékáról 6,3 százalékára nőhet. A 0,3 százalékpontos emelkedés durván 80 milliárd forintos pluszbevételnek felel meg.

A Blikk szerint a 78 ezer forintot kereső, gyermektelen, minimálbéres dolgozók idei 60,6 ezer forintos fizetése jövőre alig 53 ezer forint lesz, egy 207 ezer forintos átlagkeresetű, gyermektelen munkavállaló pedig a mostani 136 ezer helyett csak 131 ezer forintot kap majd. A havi bruttó 260 ezer forint felett keresőket nem érintené ez a lépés.

Jövedéki adó, veszteségelhatárolás, termékdíj

Az uniós szinthez való közelítéssel indokolja a kormány az EU-nak elküldött programban, hogy a cigaretta és a többi dohánytermék jövedéki adóját megemelné. Az [origo]-nak nyilatkozó kormányzati források szerint 5-8 százalék körüli adóemelés jöhet.

Az üzleti szférának is tartogat újdonságot a konvergenciaprogram. A társaságiadó-törvény mindenféle korlátozás nélkül megengedi, hogy ha egy vállalkozás adott évben veszteséges volt, akkor ezt a veszteséget egy későbbi év nyereségével szembeállíthassa (ha a veszteség nagyobb, mint a nyereség, akkor a kettő különbözetét egy még későbbi év profitjával állíthatja szembe), így csökkentve a társasági adó alapját és a befizetendő adót. Ezt három ponton is szigorítaná a kabinet a konvergenciaprogram szerint.

A veszteséget csak 3-5 évig lehetne továbbgörgetni, a veszteséggel legfeljebb csak az adóalap felét lehetne eltüntetni, és csak azon tevékenység esetében lehetne felhasználni a veszteségelhatárolást, amelynél a veszteség a korábbi években keletkezett. Utóbbi megkötésnek az a magyarázata, hogy nem ritka, hogy a vállalkozások veszteséges részlegeket adnak-vesznek egymás között azért, hogy a nyereséges cég egy veszteséges részleg megvásárlásával mérsékelje az adóalapját és a befizetendő adót. Ezt a trükközést akadályozná meg annak kimondása, hogy az új tevékenységgel szerzett veszteséget nem lehet szembeállítani a cég nyereségével.

A termékdíjra vonatkozó szabályokat is szigorítaná a kormány, ettől is többletbevételt remél, de hogy hogyan szabnák át a passzusokat, arról nem árul el semmit a konvergenciaprogram.