Már jövőre milliárdokat spórol a kormány az új nyugdíjszabállyal

Akár évi 6 százalékos gazdasági növekedést sem tart kizártnak a kormány, amely pénteken közzétette az úgynevezett konvergenciaprogramot, amelyben azt mutatja be, hogy milyen gazdasági pályát tervez a következő öt évben. A kormány 275 forintos euróárfolyamra számít, és lecseréli a nyugdíjemeléseknél eddig alkalmazott módszert, ami már jövőre milliárdos megtakarítás eredményez. A kormány a programban azt ígéri, hogy eddigi, főleg a bevételek növelésére koncentráló intézkedéseit a jövőben kiadáscsökkentő intézkedésekkel váltja fel.

Pénteken délután a kormány.hu honlapon megjelent az Európai Bizottságnak elküldött konvergenciaprogram. Az egyelőre csak angol nyelven elérhető dokumentum azt mutatja be, hogy milyen gazdasági pályára számít a kormány a következő években, illetve milyen intézkedéseket tervez annak érdekében, hogy a magyar gazdaság teljesítse az euróbevezetés kritériumait.

A dokumentum több gazdasági pályát vázol. A konzervatív előrejelzés szerint 2011-től 2015-ig évente 3 százalék fölötti mértékben növekszik majd a gazdaság. Az optimistább, dinamikus pálya szerint fokozatosan javul a magyar gazdaság teljesítménye, 2012-ben már 5, 2015-ben pedig 6 százalék körüli növekedés várható.

Még 2015-ben sem lesz a határérték alatt az államadósság

Mindkét pálya szerint fokozatosan javul majd a foglalkoztatottsági helyzet Magyarországon, a konzervatív verzió szerint 2015-re 4,1, a dinamikus prognózis szerint pedig 4,3 millióra nő a foglalkoztatottak száma. A program szerint 80 százalék az esélye, hogy a tényleges gazdasági mutatók a két szélső érték között lesznek valahol. A kormány várakozásai szerint a foglalkoztatottság javulásával jelentősen csökkenni fog a munkanélküliségi ráta, a KSH által december és február között mért 11,5 százalékos szintről jövőre 10,5 százalékra csökken. Egy évvel később már 9,9, 2014-ben és 2015-ben pedig már 9,3, illetve 8,7 százalékos mutatót prognosztizál a kormány programja.

A 85 oldalas dokumentum végén szereplő táblázatokból kiderül, hogy a kormány nem számol jelentős forinterősödéssel, de jelentős gyengüléssel sem. A hetedik táblázatban felsorolt gazdasági mutatók szerint 2011 és 2015 között 275 forint körül lesz az euró átlagos árfolyama.

A Széll Kálmán-terv egyik legfontosabb célkitűzésének megfelelően a konverganciaprogram szerint Magyarország GDP-hez mért államadóssága jelentősen csökkenni fog a következő években a jelenlegi 80 százalék feletti szintről. A program szerint az idén 75,5, jövőre 72,1 százalékra süllyed a mutató, 2013-ban kerül 70 százalék alá, 2015-ben pedig 64,1 százalék körül lehet. Ez ugyan jelentős csökkenés, de a 2015-re várható mutató még mindig felülmúlja az euróbevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok vonatkozó feltételét, amely szerint 60 százalék alá kell szorítani az adósságot.

Csak az infláció számít majd a nyugdíjemelésnél

A konvergenciaprogram szerint a nyugdíjrendszerben új szabályok lépnek életbe. Az egyik fontos változtatás, hogy a Széll Kálmán-terv angol nyelvű verziójának megfelelően csak az infláció szerint tervezi emelni a nyugdíjakat a jövőben. Ez azt jelenti, hogy az eddig érvényes svájci indexálás helyett a tisztán inflációkövető indexálás szerint növekszik majd a nyugdíjasok járandósága. A programban szereplő táblázat szerint ez jövőre 3, 2013-ban pedig 6 milliárd forintos megtakarítást eredményez.

A búcsúzó svájci indexálás abban tér el a tisztán inflációalapú számítástól, hogy az emelés mértéke fele-fele arányban az inflációs rátából és a nettó bérek növekedéséből adódott. Vagyis a járandóság az infláció és a nettó keresetemelkedés átlagával emelkedett.

Megígérte a kormány a nagy átalakításokat Brüsszelnek

A bevezető szerint a programban vázolt terveknek három fő célja van: a költségvetési hiány mérséklése, a lehető legmagasabb gazdasági növekedés elérése és az államadósság további halmozódásának elkerülése. A program szerint csak így lehet elkerülni a magyar gazdaság versenyképességének romlását, amelyet a bevezető szerint az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája idézett elő.

A program kijelenti, "további (főleg a kiadási oldalt érintő) reformok nélkül a költségvetési hiány nem állítható csökkenő pályára... A 2011 márciusában bemutatott strukturális reformprogram (Széll Kálmán-terv) szerint az átmeneti, főleg bevételi oldalon megjelenő intézkedéseket a következő években strukturális, a kiadási oldalt érintő intézkedések követik, amelyek már középtávon is nagyobb növekedésre adnak lehetőséget".

A konvergenciaprogramban szereplő főbb gazdasági mutatók megegyeznek a kormány tagjai által korábban jelzett számokkal.