Világcsúcsot döntött a kínai devizatartalék nagysága

Kína nemzetközi tartaléka - amely egyébként a világon a legnagyobb - elérte a 3 ezer milliárd dollárt. Az összeg nagyságát jelzi, hogy Obama szerdán egy  4 ezer milliárd dolláros hiánycsökkentő programot jelentett be.

Háromezer milliárd dollár fölé emelkedett Kína devizatartaléka az idei év első negyedévének végére, amivel Kína új világrekordot állított fel. Eközben a távol-keleti országban a várakozást meghaladóan nőttek a hitelkihelyezések, és erősödött az inflációs nyomás. Összehasonlításképpen: Barack Obama amerikai elnök szerdán ismertette a költségvetési hiánnyal és az államadóssággal foglalkozó tervét. E szerint 12 év alatt 4 ezer milliárd dollárral csökkentenék az USA költségvetési hiányát.

Márciusban 679,4 milliárd jüan (104 milliárd dollár) hitelt folyósítottak a kínai bankok, amivel a negyedéves kihelyezések összege megközelítette a 343 milliárd dollárt. Ez a kormányzat éves tervének nagyjából a 30 százaléka.

Szakértők szerint, amennyiben a negyedéves ütemezés ebben a formában megmarad, akkor nincs nagy veszély. A szakértők azonban megjegyzik: a márciusi adatok alapján mintha a visszafogottabb ütemű év eleji hitelezés már a múlté lenne.

Elemzők úgy vélik, hogy a szigorításoknak nincs véguk, és a központi kormány nem fogja feladni szándékát a pénz kiáramlásának visszafogására, az inflációs nyomás csökkentésére. A fogyasztó árindex márciusban 32 hónapos csúcsot ért el, az infláció akkor 5,4 százalékos volt. Kína tavaly október óta négyszer emelte az irányadó kamatlábat, és a nagy kereskedelmi bankoknak 20 százalékos kötelező tartalékalap képzését írta elő.

A nagyobb devizatartalék egyfajta biztonságot is nyújt az országoknak, amit jól mutat az 1997-ben kirobbant ázsiai válságban magukat megégető országok (elsősorban Thaiföld, Malajzia, Szingapúr) példája. A krízis után ezek az országok éles gazdaságpolitikai váltást hajtottak végre, arra koncentráltak, hogy minél magasabb folyó fizetési mérleget érjenek el, ezáltal duzzasztva a tartalékot, ami korábban nem volt elég ahhoz, hogy ne kerüljenek bajba. Ezért a korábbinál jóval magasabb szintre lőtték be a tartalékot, és a mai napig ezt tartják, és részben emiatt is ellenállóbbak voltak a mostani válsággal szemben, mint sok európai ország.